Államosítanák jövő nyártól a rendelőintézeteket, a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztés szerint. A területért felelős Pintér Sándor belügyminiszter szerint nincs szükség társadalmi egyeztetésre az egészségügy átalakításának terveiről. A Magyar Orvosi Kamara szerint a javaslat bizonyos részei homlokegyenest szembemennek a miniszterelnöknek a MOK-kal kötött korábbi megállapodásával, és a szakmai egyeztetés is elmaradt.
A Medicaonline ismertette részletesen az előterjesztést, amelyben egyebek között a portál értesülései szerint
- a szakdolgozói béremelésről,
- az alapellátás átszervezéséről és új feladatairól,
- a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról,
- a dolgozók megyéken belüli vezényléséről,
- a kórházi látogatási rend megváltoztatásáról is szó van.
A dokumentumból kiderül, hogy a belügyminiszter szerint nincs szükség széles körű társadalmi egyeztetésre az egészségügy átalakításánál, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.
Ehhez kapcsolódóan: MOK: Most már muszáj beavatkozni, mert látványosan romlik az ellátás hozzáférhetőségeA tervezet főbb pontjai:
- Az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól.
- Kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket.
- A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetők.
- A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban, a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.
- 2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. A bérarány az A–E kategóriába sorolt ápolók esetében átlagosan 30,73 százalékra, míg az F–I kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne a mostani 27 százalékról.
- Jövő januártól vagy 2023. július 1-jétől az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján húsz százalékkal nemcsak emelheti, hanem csökkentheti is.
- Megszűnnek a közreműködői szerződések 2024-ig, az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgoznának.
- A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is.
- A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel,
- A védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül.
- A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.
- 2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Az államosítás pozitív hozadéka lehet az előterjesztő álláspontja szerint, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.
- Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban. Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, kivéve a testvéreket és az egyenes ági rokonokat.
- A szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik. A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető.
A Magyar Orvosi Kamara közleménye szerint ez idáig nem kapták meg a javaslatot, előkészítésében a korábbi államtitkári és miniszteri ígéretek ellenére nem vettek részt.
A kamara szerint „a javaslat bizonyos részei homlokegyenest szembemennek a miniszterelnöknek a MOK-kal kötött korábbi megállapodásával. Jelesül: az orvosi bértáblánál alacsonyabb fizetés lehetősége a korábbi megállapodás felrúgása.”
Ezt, mint írják, semmilyen formában nem fogadják el. A tervezetről szakmai szempontból érdemben csak azt követően tudnak nyilatkozni, ha az előterjesztést eredeti formájában, részletesen megismerték – áll a kamara állásfoglalásában.