Már csak az államon múlik, hogy sztrájkolhatnak-e a tanárok hétfőn

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének figyelemfelhívó matricája

A pedagógusok szakszervezetei összefogtak, hogy együtt szerezzék vissza többek között azt, hogy az ágazati bérek újra a minimálbérhez igazodjanak. Az Emmivel nem jutottak dűlőre, ezért hétfőre figyelmeztető sztrájkot hirdettek. Az Emmi erre körbeküldte, hogy a sztrájk nem törvényes, noha a bíróság csak pénteken döntött az ügyben, mégpedig – első fokon – a tanárok javára. Bizonytalanná teszi a helyzetet, hogy az állam fellebbezhet, bár a szakszervezetek szerint van vészforgatókönyvük.

Hétfőn figyelmeztető sztrájkra készülnek a tanárok, de a minisztériummal eltért az álláspontjuk arról, hogy sztrájk alatt kell-e dolgozniuk. Mivel nem tudtak egyetértésre jutni a még elégséges szolgáltatás vonatkozásában, a szakszervezetek a fővárosi bírósághoz fordultak, hogy peren kívül állapítsák meg.

A bíróság most úgy döntött, hogy a benyújtott szabályok szerint jogszerű lesz a hétfői sztrájk, írta meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Ez egy elsőfokú döntés, ahol mindkét fél fellebbezhet, de a szakszervezetek rögtön lemondtak erről. Így a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedhet-e. Azt is közölték, hogy a szakszervezetek nem fújják le a sztrájkot, és az érintetteket arra biztatják, hogy folytassák a szervezést.

A háttér bővebben

Még 2020 elején összeállt a két nagy magyar pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy közösen harcoljanak ki jobb munkafeltételeket a közoktatásban dolgozóknak, de a járvány kezdetén felfüggesztették a közös munkát.

Ezt tavaly október elején indították újra, követeléseik között például azzal, hogy a pedagógusok bére újra a mindenkori minimálbérhez igazodjon, ahogy ezt szerintük a kormány korábban meg is ígérte nekik.

Az Emmi vezetői akkor nem gondolták jogosnak a pedagógusok bérigényét, és Dobrev Klára politikai ambícióit vélték a lépés mögött. A szakszervezetek ezt elutasították.

„Januártól egy 17 éves fiatal, akinek szakmunkásvizsgája van, ugyanannyit fog keresni, mint egy 14 éve pályán lévő tanítónő, óvónő” – érzékeltették tavaly az érdekképviseletek.

Eltörölték a minimálbérrel együtt emelkedő fizetési rendszert
A kormány a 2014-es, 101.500 forintos minimálbérrel mint vetítési alappal fagyasztotta be korábban a pedagógusok illetményeit. Ezt egyszeri döntésekkel, bérpótlékokkal gondolta kiegészíteni, ezúttal tíz százalékot kapnának a pedagógusok januártól. A szakszervezetek ezt nem fogadják el, elvárják, hogy a kormány tartsa be az eredeti ígéretét.


A tárgyalások hivatalos kezdetekor aztán az Emmi olyan szereplőt küldött tárgyalni, akinek nem sikerült szabályos felhatalmazást adni a tárgyalásokra, és egyébként sem dönthetett volna semmiről.

Maruzsa Zoltán államtitkár a kiskunhalasi Kertvárosi Általános Iskolában vág át szalagot 2021. augusztus 31-én

Télen azzal lepte meg a kormány a tanárok képviselőit, hogy miközben elvileg épp tárgyalt velük a minisztérium az alapbérük emeléséről, a Magyar Közlönyben megjelent, hogy bérpótlékot fognak kapni.

Ehhez kapcsolódóan: Elvileg még tárgyalnak a tanárokkal, de csendben már döntöttek a bérmódosításról

A december 15-i tárgyalások után a szakszervezetek már azt jelentették be, hogy január 31-én rövid figyelmeztető sztrájkot fognak tartani. Ez praktikusan azt jelenti, hogy aznap csak 10-től tanítanának a sztrájkoló tanárok, azaz csak a harmadik órára tudnák bevinni a gyereküket az érintett szülők.

Ez nem azonos a valódi sztrájkkal, amelyet március 15. utánra terveznek, ha szükség lesz rá. Mindkét szakszervezet egységes álláspontja, hogy a pedagógusok nem kötelezhetők elégséges szolgáltatás megtartására a sztrájk alatt, még a gyerekek felügyeletére sem.

A kormány válasza: Gyurcsány

Ekkor a minisztérium újra megismételte, hogy a háttérben Gyurcsány Ferencék machináció miatt kérnek jobb feltételeket a tanárok. A szakszervezetek elutasították a „primitív gyurcsányozást”, és hogy a kormány „útszéli stílusban” szidja a szakszervezeteket a lényegi kérdésekkel való törődés helyett.

Ehhez kapcsolódóan: A tanárszakszervezetek szerint elfogytak az Emmi érvei, azért kezdtek „primitív gyurcsányozásba”

A kormány emellett azóta akarja elérni, hogy a sztrájkolók egy esetleges sztrájk alatt is tartsák meg az óráik háromnegyedét. Ez a szakszervezetek szerint elfogadhatatlan és nevetséges, ők „érezhető és átfogó munkabeszüntetésben érdekeltek”. Emellett arra is biztosítékot akarnak, hogy nem éri retorzió a sztrájkolókat.

Január 27-én aztán váratlanul Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy olyan levelet küldött körbe az iskolaigazgatóknak, intézményvezetőknek, amely szerint hétfőn nem sztrájkolhatnak a tanárok, mert nem törvényes. A szülők pedig vigyék csak be gyereküket reggel 8-ra, ahogy szokták.

Az Emmi nyilvános érvelése nem sokat változott
A minisztérium január végén emellett újra „Gyurcsánynét” látta a háttérben, és erről szinte szó szerint ugyanolyan cikkek futottak végig a kormány befolyása alatt lévő sajtótermékeken. Ezek azt állították, hogy a szakszervezetek követeléseikkel a magyar oktatás ellen dolgoznak, az ellenzéki pártokkal szövetségben.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Hír TV-ben Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselővel futott össze 2021. szeptember elsején

A szakszervezetek szerint súlyosan jogsértők a minisztérium egyébként több helyen téves, csúsztatásokra épített kijelentései.

„Nyilvánvaló célja, hogy a hétfői sztrájk szervezését és lebonyolítását megzavarja, ellehetetlenítse” – írta a szakszervezetek nevében Komjáthy Anna, a PDSZ vezetője.

Szerintük a tanárokat nem lehet eltiltani a sztrájktól, Maruzsa államtitkár pedig nem illetékes a sztrájk jogszerűségének megítélésében. Ahogy két éve Latorcai államtitkár sem volt,

„aki hasonló eszközökkel akadályozta az akkori pedagógussztrájk megtartását. A szakszervezetek azt üzenik, hogy készüljenek tovább a dolgozók a sztrájkra, amelyben továbbra is számítunk a szülők és a társadalom egyre növekvő támogatására.”