A pedagógusok-szakszervezetek ősz óta tárgyalnának érdemben a kormánnyal a bérükről, de ez a legelejétől kezdve komoly problémákba ütközött. Most már úgy látják, hogy a minisztérium csak hazudozik és az időt húzza, ezért készülnek a sztrájkra. Amely márciusban lehet esedékes.
„A kormány akkor kezd el gyurcsányozni, amikor nem tud érdemi és hitelt érdemlő választ adni a pedagógushiányra, az alacsony és megalázó bérekre. A szakszervezetek csak azt követelik, amit az Orbán kormány 2013-ban egyszer megadott és 2015-ben elvett. Tizenhét havi bérével tartozik a kormány 2015 óta minden oktatásban dolgozónak” – reagáltak közösen a pedagógus-szakszervezetek a minisztérium legutóbbi nyilatkozatára.
A szakszervezetek szerint a minisztérium a gyurcsányozás mellett hazudozni kezdett, a kormány „útszéli stílusban” szidja a szakszervezeteket a lényegi kérdésekkel való törődés helyett. A kormány szerintük csak az időt húzza, úgyhogy nem maradt más eszközük, mint a sztrájk előkészítése. Ez márciusban lehet esedékes.
„A Fidesz–KDNP-kormány által módosított sztrájktörvény szerint a lakosságot alapvetően érintő szolgáltatások esetében meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. A szakszervezetek szerint a közoktatás nem tartozik e területek közé, a kormány képviselői viszont továbbra is úgy gondolják, hogy a sztrájk alatt tanítani kellene. Ezért kell a szakszervezeteknek a bírósághoz fordulniuk. Sztrájk a jogerős ítélet után szervezhető, ezért a január végi dátum” – írták.
Hogy jutottunk idáig?
Még 2020 elején összeállt a két nagy magyar pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egy közös sztrájkbizottság érdekében, ám a járvány kezdetén felfüggesztették a közös munkát.
Idén október elején indították újra, követeléseik között például azzal, hogy a pedagógusok bére újra a mindenkori minimálbérhez igazodjon, ahogy ezt szerintük a kormány korábban meg is ígérte nekik.
Az Emmi akkor nem gondolta jogosnak a pedagógusok bérigényét, Dobrev Klára politikai ambícióit vélte a lépés mögött. A szakszervezetek kéréseik révén általában is beszálltak – szerintük – a választási kampányba.
A tárgyalások hivatalos kezdetekor aztán az Emmi egy olyan szereplőt küldött tárgyalni, akinek nem sikerült szabályos felhatalmazást adni a tárgyalásokra, és egyébként sem dönthetett volna semmiről.
Télen azzal lepte meg a kormány a tanárok képviselőit, hogy miközben elvileg épp tárgyalt velük a minisztérium az alapbérük emeléséről, a Magyar Közlönyben megjelent, hogy bérpótlékot fognak kapni.
Ez a pedagógusok számára lényegesen rosszabb megoldás lenne. A szakszervezetek azt ígérték, nem hagyják annyiban az ügyet.
A december 15-i tárgyalások után már bejelentették, hogy január 31-én rövid figyelmeztető sztrájkot fognak tartani.
Ez nem azonos a valódi sztrájkkal, amelyet március 15. utánra terveznek, ha szükség lesz rá. Mindkét szakszervezet egységes álláspontja, hogy a pedagógusok nem kötelezhetők elégséges szolgáltatás megtartására a sztrájk alatt, még a gyerekek felügyeletére sem.
A kormány viszont azt akarja elérni, hogy a sztrájkolók egy esetleges sztrájk alatt is tartsák meg az óráik háromnegyedét. Ez a szakszervezetek szerint elfogadhatatlan és nevetséges, ők „érezhető és átfogó munkabeszüntetésben érdekeltek”. Emellett arra is biztosítékot akarnak, hogy nem éri retorzió később a sztrájkolókat.
„Ha a kormányon múlik, marad a nyomor, nem lesz változás, sem a pedagógusoknak, óvodapedagógusoknak, sem a NOKS-os, sem a technikai dolgozóknak, senkinek! A változást nekünk és most kell kiharcolnunk!” – érvelnek a pedagógusok szakszervezeti képviselői.