Anzselika Medvegyeva mariupoli túlélőnek alig volt ideje felfogni a borzalmat, amikor látta, hogy egyetlen fia vértócsában fekve haldoklik előtte a földön, amikor bekövetkezett a következő tragédia.
Miközben férje, Andrij kétségbeesetten keresett segítséget, hogy Gyenyiszt bevigyék a lakótömbbe és megpróbálják megmenteni az életét, újabb lövések dördültek. Andrij felkiáltott, amikor a két golyó közül az első áthatolt rajta, majd holtan esett össze néhány méterre a fiától – emlékezett vissza Medvegyeva.
„Nem tudtam elhinni, hogy mindketten meghaltak, és hogy nem tehettem semmit, hogy megmentsem őket” – mondta a Szabad Európának Litvániában, ahol menyével, Valeriával és unokájával, Karolinával keresett menedéket.
Boldog 2022-t! A Medvegyev család az újévet ünnepelte – akkor még nem tudták, hogy micsoda tragédia vár rájuk
A Medvegyeva családját érő tragédiákhoz hasonlók naponta ismétlődnek Ukrajnában, miközben Oroszország közel négy hónappal a február 24-én indított nagyszabású invázió után továbbnyomul, civileket öl és túlélőket hurcol el.
Összeégett tetemek hevertek az utcán
A polgári lakosság különösen sokat szenvedett Mariupolban, a Donbászban fekvő ipar- és kikötővárosban, amely több mint négyszázezer lakosnak adott otthont, mielőtt az offenzíva első három hónapjában a könyörtelen orosz támadások romba nem döntötték.
Mariupol lakosai különböző módszerekkel – például hóból – próbáltak vízhez jutni
Mariupol elfoglalása kulcsfontosságú volt Vlagyimir Putyin orosz elnök két előre látható célja szempontjából: a Donbász feletti teljes ellenőrzés megszerzése és egy korridor létrehozása az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím között.
Moszkva becslések szerint akár húszezer katonát is bevethetett a Mariupolért folytatott csatában, és éjjel-nappal bombákkal, rakétákkal és nehéztüzérséggel támadta a várost. Az eltalált építmények között számos lakóépület, kórház és egy színház is volt, ahol több száz felnőtt és gyermek keresett menedéket.
Az inváziót követő napokban az orosz csapatok körbevették a várost, elvágták a kommunikációs, víz- és gázellátást, és hatalmas humanitárius válságot kreáltak.
Szétlőtt lakótömbök Mariupolban
Néhány hét után elhatalmasodott rajtuk a pesszimizmus
A Medvegyev család közel egy hónapig húzódott meg Gyenyisz lakásában, Mariupol központjában, mert kezdetben azt hitték, hogy ott biztonságosabb, mint a külvárosban, ahol Anzselika és Andrij élt.
Március közepére azonban, amikor a városközpontban egyre fokozódott a lövöldözés, és az utcán harcok dúltak, Gyenyiszen úrrá lett a pesszimizmus.
Gyenyisz és Andrij Medvegyev, akiket az orosz hadsereg ölt meg
„Ez a vég, nem fogjuk túlélni” – mondta az anyja szerint március 19-én, körülbelül egy hónappal a húsz év után legsúlyosabb ostrom közepette, amelyet egy európai város átélt.
A mellettük lévő lakóház súlyosan megrongálódott a harcokban, a külsejét feketére festette a tűz.
Az orosz hadsereg nem engedte, hogy a lövöldözésben meghalt emberek holttestét elvigyék az utcáról
Mivel tudták, hogy az ő épületük lehet a következő, ruhát és vizespalackokat tartalmazó készenléti csomagokat készítettek elő, hogy gyorsan el tudják takarni az arcukat, ha fullasztó füstön keresztül kell elfutniuk.
Andrij és Gyenyisz tagja volt annak az önkéntescsapatnak, amely a lakóház megmaradt lakói közül figyelte a tűzre utaló jeleket. Mivel sok lakásból elmenekültek az inváziótól tartó lakók, egy esetleges tűz gyorsan elterjedhetett az épületben.
Szétlőtt lakónegyed Mariupolban 2022. április 3-án
Medvegyevék tudták, hogy veszélyes kimozdulni. Sok civil holttestet láttak az utcán heverni – egyesek az orosz bombázások elszenesedett áldozatai voltak, másokat lelőttek, miközben vizet próbáltak hozni a kútból vagy a folyóból.
Az utcai látvány annyira borzalmas volt, hogy Andrij és Gyenyisz néha nem volt hajlandó leírni, mit láttak, amikor életveszélyes utakat tettek meg az alapvető élelmiszerért – mondta Medvegyeva.
A Medvegyev család a háború előtt
A tűztől akarták megmenteni a házukat, amikor lelőtték őket
A Mariupolban és az ország más részein folyó vérengzés túlélői szerint az orosz erők rendszeresen azzal vádolták az ukrán civileket, különösen a férfiakat, hogy a helyi védelmi egységeknek dolgoznak vagy információkkal segítik a hadseregüket, és elfogták őket az utcán, hogy kihallgassák őket. Néha meg is ölték őket.
Amikor Gyenyisz március végén tűzre gyanakodott az épületben, felébresztette Andrijt, és kimentek megnézni, melyik lakásból jöhet a tűz.
Ekkor találták el Gyenyiszt az első golyók, feltehetően orosz mesterlövészek fegyveréből. Egy szomszéd rohant értesíteni Medvegyevát, aki másodpercekkel azelőtt rohant ki, hogy férjét lelőtték volna.
Anzselika a fiával
A Mariupolban megölt civilek pontos száma nem ismert. Az áldozatokat azonosítatlanul temették el a kiterjedt sírkertekben, és Oroszország nem engedte be a nemzetközi szervezeteket a városba, amelyet jelenleg ellenőrzése alatt tart.
A lerombolt város egyike azon ukrajnai helyszíneknek, ahol Kijev, nyugati kormányok és globális jogvédőcsoportok háborús bűnök elkövetésével vádolják Moszkvát.
Anzselika Medvegyeva
Medvegyeva, aki a dél-oroszországi Krasznodar régióban született és nőtt fel örmény és ukrán származású szülők gyermekeként, közel harminc éve élt Mariupolban.
Elmondta, hogy az ukrán erők és az Oroszország által támogatott szakadárok között a Donbászban 2014-ben kezdődött háború ellenére javult az élet a városban. Az Oroszország által támogatott erők megpróbálták elfoglalni Mariupolt, a donyecki terület második legnagyobb városát, de nem sikerült.
„Az elmúlt nyolc év alatt megszoktuk, hogy a városban jó az élet. Fejlődött, egyre szebb lett – mondta. – Most azonban Mariupolt temetővé változtatták az orosz támadások.”
Sok mariupoli lakoshoz hasonlóan – a heves harcok miatt Medvegyeva sem tudta összeszedni szerettei holttestét, és megfelelő temetést biztosítani számukra.
Nagyszülők az unokával a háború előtt
A fia emléke miatt sem tudott Oroszországban maradni
Az orosz csapatok egy héttel a megölésük után begyűjtötték Andrij és Gyenyisz holttestét, más tetemekkel együtt felpakolták őket egy teherautóra, és ismeretlen helyre vitték – mondta.
Mivel azután, hogy az oroszok bekerítették várost, már nem tudtak ukrán ellenőrzés alatt álló területre távozni, Medvegyeva Valeriát és Karolinát Krasznodárba vitte, ahol a szülei élnek.
Elmondta, hogy a szülei kérése ellenére sem áll szándékában Oroszországban maradni azok után, ami a családjával történt.
„Ismerem a fiam hozzáállását Oroszországhoz, és soha nem bocsátaná meg nekem, ha odavinném a gyermekét élni” – mondta.
Tüzérségi támadás egy mariupoli lakóház ellen 2022. március 11-én
Medvegyeva Litvániába utazott, ahol segít Valeria és Karolina gondozásában.
„Nincs időm a fájdalmamra gondolni” – mondta, hozzátéve, hogy munkát és stabil lakhatást keres, hogy gondoskodni tudjon Valeriáról és Karolináról, és boldog legyen.
„Még mindig azt akarom, hogy legyen lehetőségünk az életre, különben azt fogom gondolni, hogy a férjem és a fiam ok nélkül halt meg” – mondta.