Beigazolódott a státusztörvény miatt távozó pedagógusok félelme: sokan közülük nem kapták meg a törvény által előírt két- vagy háromhavi végkielégítést, csak egyhavit – mondta a Szabad Európának egy több érintett tanárt is képviselő ügyvéd, aki szerint a tankerületek csak az utolsó munkaviszony idejét vették alapul, nem a közoktatásban töltött összes évet. A tankerületi központok szerint a hatályos jogszabályok alapján jártak el.
Az előzetes levelezésen alapuló félelmeknek megfelelően a végkielégítések kifizetésekor a tankerületek csak az utolsó jogviszonyt vették figyelembe a státusztörvény miatt lemondó pedagógusok esetében, sőt ha valaki csak később kapott határozatlan idejű szerződést, és először határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatták ugyanott – akár évekig –, akkor még azt az időszakot sem számították be, ami szintén jogellenes – mondta dr. Nyitrai Károly ügyvéd, aki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megbízásából is képvisel pedagógusokat.
A státusztörvény miatt lemondó pedagógusok végkielégítését a pedagógus-életpályáról szóló törvény szabályozza, amely kimondja, hogy ha egy érintett húsz évnél kevesebb jogosító idővel rendelkezik, akkor egyhavi, ha eléri a húsz évet, akkor kéthavi, ha a harminc évet, akkor háromhavi végkielégítésre jogosult.
A vita alapját a jogosító idő értelmezése jelenti. Ezt a fogalmat a korábbi munkajogi törvények nem ismerik, csak a státusztörvény definiálja, amely szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók esetében az átalakulás előtti közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Az ügyvéd szerint a törvény megfogalmazása nem szerencsés, de az következik belőle, hogy a jogosító időbe be kell számítani az összes korábbi, pedagógus munkakörben eltöltött közalkalmazotti jogviszonyt, valamint munkaviszonyt.
Ehhez kapcsolódóan: Félmilliárdot spórolnának a státusztörvény miatt távozó tanárok végkielégítésén
Első körben a tankerületek is így értelmezték a jogszabályt kiadott állásfoglalásaikban, aztán menet közben változtattak – mondta dr. Nyitrai Károly.
Azok a tanárok, akiknek utolsó jogviszonya elérte a húsz vagy harminc évet, megkapták a két- vagy háromhavi végkielégítést, de ők nagyon kevesen vannak. Sokkal inkább jellemző, hogy egy pedagógus húsz vagy harminc év alatt több iskolában tanít, az ő esetükben próbálnak most spórolni a tankerületek – magyarázta.
Az ügyvéd becslése szerint ez nagyjából ezer távozó pedagógust érinthet, és körülbelül félmilliárd forintnyi kifizetést. Ahogy korában beszámoltunk róla, ez már az előzetes levelezésekből kiderült, de a kifizetési határidő december 5. volt, ezt követően derült ki, hogy rengeteg távozó pedagógusnak valóban nem fizették ki a tankerületek a nekik járó, teljes végkielégítést – mondta dr. Nyitrai.
Korábbi cikkünk a témában: A PDSZ szerint 2150-en távoztak az oktatási rendszerből január óta
A tankerületek arra hivatkoznak, hogy A közalkalmazottak jogállásról szóló törvény (Kjt.) és A munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, de ez így nem helytálló szerinte, mert a státusztörvény speciális szabályai elsőbbséget élveznek a Kjt. és az Mt. rendelkezéseivel szemben, és a jogosító időről a két törvény – szemben a státusztörvénnyel – nem rendelkezik.
Ezt a vitás kérdést majd a bíróság fogja eldönteni, próbapereket indítanak. Alapvetően jogkérdésről van szó, tényállást nem kell vizsgálni, csak a jogszabályt értelmezni, ezért az eljárások várhatóan nem fognak elhúzódni, reményei szerint hat-kilenc hónapon belül lezárulhatnak a perek.
Mint mondta, rengeteg a megkeresés, folyamatosan érkeznek a levelek. A december 5-ét meg kellett várni, előtte nem lehetett megbízást adni, most arra számít, hogy legalább harminc-negyven ilyen ügyük lesz első körben.
Azt tervezik, hogy Budapesten és egy-két vidéki tankerületben indítanak próbapereket. Ezek eredményétől függ, hogy mi lesz a többi ügyben, reményeik szerint azokat már peren kívül kifizetik, ha a bíróságok nekik adnak igazat a próbaperekben.
Több tankerületi központnak írtunk levelet, hogy reagáljanak az ügyvéd állításaira. Cikkünk megjelenéséig néhány helyről érkezett válasz, amelyek szinte szó szerint megegyeznek és nagyon rövidek. A tankerületi központok mindössze annyit közöltek, hogy a hatályos jogszabályok szerint jártak el.
Ehhez kapcsolódóan: Miért akarhatják mérni a magyar tanárokat? Érdemes-e?