Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Tusnádfürdőn beszélt arról, hogy több hatáskört szeretne a szervezetének, főleg a „velük együtt nem működőkkel” szemben. Kormányzati forrásaink szerint nincs tervben jelentős szabályváltozás.
Létrejött egy „szuverenitási szürkezóna” a világban, amivel szemben egyre több állam próbál meg védekezni valamilyen formában – mondta Tusnádfürdőn Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. A szervezet február elején kezdett működni, miután a parlament decemberben elfogadta az erről szóló törvényt. A jogszabály értelmében a hivatalnak nincsenek hatósági jogkörei, csak jelentéseket készíthet, megállapításokat tehet, a „nyilvánosság erejével” élve „védelmezheti a választókat az őket érő külföldi befolyástól”.
Jelentenek
A hivatal azóta több jelentést is közzétett, az elsőt az ellenzéki pártszövetség 2022-es kampányfinanszírozásáról. A DK–MSZP–LMP–Jobbik–Párbeszéd választási koalíciója az Action for Democracy nevű amerikai szervezet révén kapott adományokat. Ennek megítélése utólag még az érintettek között is okozott feszültséget. A pártvezetők később mind azt nyilatkozták, hogy fogalmuk sem volt arról, hogy Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely ilyen támogatásokat is kezelt, és nem tudják, mire költötték.
A hivatal ezután két jelentésben foglalkozott a magyar médiával – bár előzetesen a kormány azt ígérte, hogy ez nem tartozik majd a feladatai közé. Először „háborúpárti cikkeket” gyűjtöttek össze (ezek között voltak MTI-hírek is), majd – mint a Media1 megírta – azt vizsgálták, volt-e „szándékos lejáratás” a kínai Sinopharm vakcináival kapcsolatban a Covid-járvány idején.
A HVG már tavasszal arról írt, hogy Lánczi Tamás szeretné kiterjeszteni a jogköreit. A lap szerint erre utal, hogy az elnök levelet írt a Magyar Ügyvédi Kamarának, amelyben az „együttműködés elvárt formáiról” adott tájékoztatást, de Havasi Dezső kamarai elnök az ügyvédi titoktartásra hivatkozva visszautasította.
Ehhez kapcsolódóan: Bizalmi válságot okozhat az ellenzékben a 99 Mozgalomhoz befolyt több száz millió forintnyi adomány
Vizsgálnak is
A hivatal ezután két vizsgálatot indított, az egyiket az Átlátszó oknyomozó portál, a másikat a Transparency International civil szervezettel szemben. Mindkét szervezet megtagadta, hogy válaszoljon a kérdésekre. (Részben arra hivatkozva, hogy a hivatal olyan adatokat kér tőlük, amelyek nyilvánosan elérhetők a honlapjukon.)
Lánczi Tamás Tusnádfürdőn éppen erre hivatkozva mondta, hogy szeretnének olyan jogköröket kapni, amelyekkel élhetnének ilyen esetben. Bár konkrétumokat nem említett, ebből arra lehet következtetni, hogy az együttműködés kikényszerítése a cél.
A hivatalvezető most Tusnádfürdőn azt mondta: a már említett „szuverenitási szürkezónát” többek között „magukat médiának, civil szervezetnek nevező identitások” alkotják, amelyek valójában politikai szereplőnek tekinthetők, hiszen komoly befolyásuk lehet a közvélemény formálására, ezért kell foglalkozni velük. Hozzátette: „dolgoznak a javaslataikon”, amelyeket ősszel eljuttatnak a kormányhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Egyszerűen – videón a szuverenitásvédelmi törvényről.
A Szabad Európa kormányzati forrásból ugyanakkor úgy értesült: nem várható jelentős változás a hivatal jogköreit illetően. „A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy hivatal vezetője sosem elégedett a jogköreivel, mindig újabbakat akar magának. Itt jelentősebb lépés az lehetne, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatósági jogköröket kapna, de ebben és más területen sem tervezünk semmilyen változtatást” – mondta egy forrásunk.
Egy másik kormányzati szereplő ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy amennyiben a hivatal hatósági döntési jogkört is kapna, ahhoz társítani kellene a bírói felülvizsgálat lehetőségét. „Ha egy hatóság dönt, és annak jogkövetkezményei vannak, akkor természetes, hogy azt bírói úton meg lehet támadni. A kettő csakis együtt létezhet. Ezt a fejezetet viszont a kormány nem szeretné felnyitni” – mondta. Hozzátette, hogy ilyen terv már csak azért sincs, mert ha esetleg a hivatal például „háborúpárti cikkek” esetében egy adott szerkesztőségre jogkövetkezménnyel járó döntést hozhatna, akkor a jogalkotónak konkrétan definiálna kellene a háborúpárti cikk fogalmát, ez pedig nyilván lehetetlen.
Egy harmadik forrásunk arról beszélt: ő személy szerint már a hivatal létrehozását sem értette, hiszen ha a célja „a választók megóvása a külföldi befolyásszerzéstől (…) arra a világ minden országában léteznek szervezetek: úgy hívják őket, hogy nemzetbiztonsági szolgálatok. Ha azért kellett a hivatal, mert nem alkalmasak a feladatuk ellátására, akkor régen rossz.”
Ehhez kapcsolódóan: „Ennek a törvénynek nincs helye egy demokráciában” – értékelések a „szuverenitásvédelem” első hónapjairól