Propagandaintézmény vagy valós fenyegetés a kormányzat túlhatalmával szembeszegülő szereplőkre? A várakozások ellenére a Szuverenitásvédelmi Hivatal a kampányidőszakban – eddig még – lényegében csöndben maradt, de feladata ugyanaz, ami ellen Georgiában tízezrek tüntetnek és Oroszországban börtönbe kerülnek ellenzékiek.
Február 1. óta működik Magyarországon egy államigazgatási szerv, amelynek még honlapja sincs, de saját döntése alapján, törvényben meg nem határozott okokból bárki és bármilyen szervezet ellen vizsgálatot indíthat, akár a titkosszolgálatok bevonásával. Ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH). Elnöke a mentelmi joggal védett, semmilyen szerv által be nem számoltatható Lánczi Tamás, aki korábban a kormányzati/fideszes propagandaipar különböző posztjain dolgozott, illetve Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó Egyesült Királyságban bejelentett cégének, a Danube Business Consulting Ltd.-nek az egyik igazgatója volt.
Komolyan kell-e vennünk ezt a szervezetet és Magyar Péter által lebohócozott elnökét? Fontos lépcső-e az Orbán Viktor által 2014-ben meghirdetett magyar illiberális állam építésében, vagy csak hevenyészetten összetákolt, állami jogkörökkel feltuningolt Megafon? Erre is keresték a választ a CEU Bibó István Szabadegyetem vitaestjének meghívott szakértői Zgut-Przybylska Editnek, a CEU Demokrácia Intézet szociológusának moderálásával május 14-én. Lánczi Tamás nem fogadta el a meghívást.
Jön az uniós bíróság
Az intézmény aktuálpolitikai feladatát, egyben komolyságát is jelzi, hogy azzal nyitott, hogy a Magyar Nemzet egyik cikke nyomán – saját állítása szerint – vizsgálatot indított Magyar Péter fellépésének esetleges külföldi finanszírozása kapcsán. A Velencei Bizottság és az Európai Bizottság (EB) viszont komolyan vette az SZH létrehozását. Előbbi elmarasztaló jogi értékelést tett közzé, az EB pedig már februárban uniós kötelezettségszegési eljárást indított miatta Magyarország ellen.
Nem tudjuk, hogy két hónapos válaszadási határideje végén a magyar kormány mit felelt az EB-nek, de az ügy pár hónap múlva akár az EU Bírósága elé is kerülhet, amely uniós jogot sértőnek találta a hasonló logika alapján (a külföldi kapcsolatok stigmatizálása) meghozott, a külföldi támogatásokat érintő civiltörvényt. A parlament kénytelen is volt hatályon kívül helyezni.
A Facebookon és a Fidesz-sajtóban kommunikáló új közjogi méltóság, Lánczi Tamás sem tétlenkedett. Věra Jourovának írott levelében az Európai Bizottság (EB) alelnökét Soros zsoldjában állónak titulálta, máskor arról nyilatkozott, hogy az uniós támogatások megvonását támogató ellenzéki európai parlamenti képviselőket is felelősségre lehetne vonni hazaárulásért.
A legfrissebb hír az aktivitásukról az, hogy Lánczi megkereste az ügyvédi kamara elnökét azzal, hogy kössenek megállapodást arról, hogy a kamara tájékoztatatja sz SZH-t olyan ügyvédekről, akik valamilyen módon sérthetik az ország szuverenitását. Havasi Dezső, az ügyvédi kamara elnöke ezt összeférhetetlennek tartotta az az ügyvédi tevékenységről szóló szóló törvénnyel, és visszautasította.
Lapunknak adott interjújában márciusban az Országos Bírói Tanács elnöke, Szabó Péter is azt válaszolta kérdésünkre, miszerint lehetséges-e, hogy az SZH bírók is vizsgálatot indítson, hogy "a Szuverenitásvédelmi Hivatal esetleges fellépésének korlátját jelenthetik alkotmányos rendelkezések, adott esetben a bíróságokra vonatkozó jogszabályok is."
Eközben Georgiában tízezrek tüntetnek a grúz – Fidesz-barát – kormány ellen, amely a putyini, majd orbáni minta nyomán civil szervezeteket külföldi ügynökké minősítő törvényt fogadtatott el parlamenti többségével. A szintén Orbán-szövetséges friss szlovák kormánykoalíció egyik pártja hasonló törvényjavaslatot terjesztett be.
A már több mint tízéves orosz törvényt mostanra annyira módosították, hogy már a külföldi támogatás megléte sem kell a külföldi ügynökké minősítéshez (amely ráadásul már nemcsak szervezeteket, hanem személyeket is érinthet, akiknek személyes adatai nyilvánosságra hozhatók), elég a „nyugati befolyásolás” gyanújának megállapítása.
Jourovának írott levelében Lánczi az EU-nak arra a jogalkotási kezdeményezésére utal – igazolandó a magyar kormány lépéseit –, amely a külföldi dezinformáció beavatkozása ellen akar fellépni az uniós választásokba. Az átláthatósági irányelv – az amerikai szabályozáshoz hasonlóan – nyilvántartásba venné azokat a szervezeteket, amelyek az EU-n kívüli kormányok számára végeznek „érdekképviseleti szolgáltatásokat”.
Már dermeszt a chilling effect
A szuverenitásvédelmi törvényt egy törvénymódosítással együtt fogadta el a parlament. (Megszületése után itt és itt értékeltük.) Előbbi a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításáról rendelkezik, utóbbi a Büntető törvénykönyvet módosítja: három évig terjedő szabadságvesztéssel tette büntethetővé azt, ha egy párt/jelölőszervezet külföldi támogatást fogad el.
Utóbbi érzékenyen érinti a kisebb településeken sokszor sikerrel önkormányzatiképviselő- és polgármesterjelölteket állító egyesületeket – mondta a beszélgetésen Móra Veronika, az éppen tíz éve szintén kriminalizált Ökotárs Alapítvány igazgatója, akit az akkori házkutatáskor rendőrök vittek el. Ha az SZH vizsgálatot indítana ellenük, az uniós vagy más külföldi programokban nyertes szervezeteknek bizonyítaniuk kellene, hogy nem kampánycélra fordították a támogatást, ami például működési támogatások esetében nem könnyű. Móra Veronika szerint emiatt már vannak olyan egyesületek, amelyek felfüggesztik EU-s projektjeiket a kampány idején, vagy nem veszik fel a támogatást.
A választásokon egyébként a civil jelölőszervezeteket a pártoknál is jobban sújtja, hogy nemcsak a külföldi támogatás kampánycélra használhatósága büntetendő, hanem az anonim támogatóktól és a hazai jogi személyektől érkező is.
„A törvény félelmet és bizonytalanságot kelt a civilekben. Kell-e nekem most valamit csinálni? – kérdezik – mondta az Ökotárs vezetője. – Lehet, hogy nem is a végrehajtás, hanem a folyamatos bizonytalanság fenntartása a törvény célja.”
Hunyadi Bulcsú, a Political Capital programvezetője a törvény nemzetközi, a donorokat elijesztő hatásával egészítette ezt ki. Szerinte már vannak, akik visszafogták itteni tevékenységüket.
Van benne potenciál
A Békemeneteket szervező és százmilliókból Fidesz-propagandát folytató Civil Összefogás Fórum (CÖF) rögtön az SZH-nak is elkezdett bedolgozni: szuverenitásvédelmi alapon levelet írt az Átlátszónak, amelyben a portálon nyilvánossá tett információk alapján kérdezgetett a külföldi befolyásról. Hunyadi Bulcsú szerint az SZH-val a Fidesz saját céljaira felállított egy újabb árnyék/proxy szervezetet, amilyen a CÖF is.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke nem becsülné le a törvényt: „Van benne a potenciál, még ha alapvetően propagandacéljai vannak is” – mondta. Ő a nemzetbiztonsági szolgálatok SZH-hoz való becsatornázása miatt érez szintlépést a korábbi, hasonló kormányzati lépésekhez képest, mert az SZH fölött már nincs semmilyen kontroll. Az új titkosszolgálati csúcsszerv, a Nemzeti Információs Központ tavaly nyáron már jelentést készített a civilekről is a Fidesz-keretezésben „a guruló dollárok” ügye, a kampány külföldi finanszírozása kapcsán (a végén megállapítva, hogy a civil szervezetek semmilyen törvénytelenséget nem követtek el). Pardavi Márta szerint az SZH működése az ilyen jelentéseket teszi majd állandó jelenséggé. (A szuverenitásvédelmi törvény titkosszolgálati kapcsolódásairól itt írtunk.)
Ezzel elérik – tette hozzá –, hogy azt a demokráciában normális és szükséges dolgot, miszerint a civil szervezetek (ahogy például egyházak is) a saját legális céljaik érdekében befolyásolni akarják az emberek választási döntéseit, valamilyen bűnös, vizsgálandó jelenségként láttassák. „Ez visszavezet a ’89 előtti időszakhoz” – mondta.
Közismert, hogy a szuverenitásvédelmi törvénynek bárki a tárgya lehet, ez az SZH elnökétől függ, a normaszöveg semmilyen meghatározást nem ad arra, hogyan lehet megsérteni a szuverenitást, kinek/minek milyen lépései nevezhetők annak. Móra Veronika szerint ez szintlépés a 2017-es civiltörvényhez képest, amely még konkrétan fogalmazott.
A normavilágosság hiánya miatt Lázár Domokos jogász-szociológus lapunknak akkor és ezen a beszélgetésen is egyértelműen alkotmánysértőnek minősítette a törvényt, amely – valószínűleg szándékosan – rosszul, homályosan megfogalmazott, és egyik fogalma sincs definiálva. Önkényvédő törvény, amely önkényesen végrehajtható – fogalmazott.
Ráadásul sarkalatos törvény. Az SZH és elnöke a parlament és Nemzetbiztonsági Bizottsága által sem számoltatható be.
Bár az új intézménynek nincsenek szankcionálási jogosítványai, de ez könnyen megoldható, ugyanis kezdeményezheti más hatóságok eljárásának elindítását. Amely (például a NAV) akár le is foglalhatja azokat az adathordozókat, amelyekről a gyanúba kevert civil szervezet esetleg nem ad ki adatot a hivatalnak, az Állami Számvevőszék pedig csődbe juttathat választási jelölőszervezeteket. Utóbbi egyébként – arra hivatkozva, hogy a CÖF tagadta a Fideszhez fűződő kapcsolatát – egyáltalán nem foglalkozik a szervezetnek a választásokat milliárdokból befolyásoló tevékenységével.
A kormány szerint a szuverenitásvédelmi törvény növeli a közélet átláthatóságát. Móra Veronika az átláthatóság fogalmának fegyverként használatáról beszélt a titkolózást, konspirációt sejtető cikkek, megnyilvánulások kapcsán. „Pedig Magyarországon a civileknek Európában is nagyon komolynak számító átláthatósági kötelezettségei vannak” – mondta –, miközben a CÖF alig ad tájékoztatást a kampánycélokra felhasznált milliárdok forrásáról és felhasználásáról.
A beszélgetés minden résztvevője a propaganda hivatalos szintre emelését hangsúlyozta a törvény valódi céljaként, és azt, hogy a hatalom a civil aktivitást, a hatalom átláthatóságát célzó szereplőket akarja visszaszorítani általa. Lázár Domokos inkább propagandaszervnek tekinti, mint jogi intézménynek, de „konkrét jogi károkat is okozhat”.
A megszólalók között egyetértés volt abban is, hogy a törvény és az SZH célja a fideszes szavazók számára stigmatizálni a demokratikus jogállamért dolgozó szervezeteket és a független médiumokat. „Folyamatos ellenséggyártással lázban tartani a közönségüket (…) vasfüggöny emelése a fideszes tábor köré” – mondták.
Ellenállás
„Egy ilyen törvénynek nincs helye egy demokráciában” – összegzett Pardavi Márta.
Nálunk – ellentétben Georgiával – elmaradtak a tízezres tiltakozó tüntetések, még annyi sem volt, mint tíz éve, amikor a Hősök terén egy tüntetésen létrejött az ellenálló szervezetek Civilizáció Koalíciója. A civil aktivitás kriminalizálását tíz éve elsőként megtapasztaló Móra Veronika szerint „le kell küzdeni a félelmet és bizonytalanságot”, a civileknek „mentális támogatást kell nyújtaniuk egymásnak”.
Vezető közéleti civil szervezetek már a külföldiügynök-törvénynél deklarálták, hogy nem tüntetik fel a megbélyegző titulust a nevük mellett. Lázár Domokos most is azt javasolta, hogy polgári engedetlenséggel, válaszmegtagadással kell válaszolni az SZH megkeresésére.
A törvény és alkalmazása is önkényes, de van jogi jellege, „ezt támadni kell” – tette hozzá Pardavi Márta. Ezért is fontos az uniós kötelezettségszegési eljárás, amelyből hamar bírósági kereset lehet. A hamar – árnyalta Móra Veronika – a 2017-es civiltörvény esetében is három évet jelentett: ennyi idő múlva (ami szokatlanul gyors) született meg a luxembourgi bíróság ítélete, amelynek nyomán aztán visszavonták a törvényt.
„De milyen károkat okoz az ítéletig, és visszafordíthatók-e?” – kérdezte a Helsinki társelnöke, aki szerint emiatt az EB-nek az eljárás megkezdésekor ideiglenes intézkedést kellene kérnie a bíróságtól a törvény felfüggesztésére.
Pardavi Márta szerint egyébként a civil érdek- és jogvédőknek jogi kötelezettségük ügyfeleik adatainak titokban tartása, ezen az alapon is megtagadható az adatszolgáltatás az SZH-nak.
Móra Veronika szerint a civil tér szűkülése máshol, még Németországban is tapasztalható, de 2019 óta „az EB jobban figyel a civilekre”. Új támogatási program és új direktíva is készül, utóbbi egy nagyobb védettséget biztosító, új egyesületi típust is bevezet. De alapvetően kicsi az EB mozgástere – tette hozzá –, mert a civil szféra szabályozása nemzeti hatáskör.
Az viszont teljesen egyértelmű – állította Hunyadi Bulcsú –, hogy semmilyen EU-támogatás nem számíthat külföldi pénznek.
’89 előtti hangulatkeltés a veszélyes külföldről
Orbán 2014-ben hirdette meg az illiberális államot, azóta folyik a háború egy olyan ellenség ellen, amely a demokrácia és a joguralom erősítésében/megvédésében látja saját szerepét. Kriminalizálásuk és démonizálásuk a szuverenitásvédelmi törvénnyel új szintre lépett – állította a beszélgetés minden résztvevője –, de a tízéves lejáratás dacára a civil szféra sikeres, a társadalomnak van igénye az állam helyett szolgáltatást nyújtó civilekre, amit a növekvő egyszázalékos felajánlások is mutatnak.
A törvény sorsa ugyanaz lesz, mint a civil- vagy a Stop, Soros! törvényé, vagyis a kuka – mondta Lázár Domokos, „de társadalom-lélektanilag sokáig megnyomorító lesz”.
Miközben a kormánykommunikáció szerint az uniós támogatások „járnak nekünk”, a szuverenitásvédelmi rendelkezések sugallata szerint a hazai forrás jó, az uniós forrás rossz. Politikai háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy Orbán és rendszere arra törekszik, hogy minden politikai szereplő csak a Fidesz által ellenőrzött forrásokból működhessen, ami kézben tarthatóságuk alapfeltétele. De míg a pártok teljes kivéreztetése nem érdeke, ahogy a független sajtó teljes étvétele sem (lásd minapi interjúnkat arról, hogy a „nemdemokratáknak” fontos, hogy demokratának látszanak), a közélettel foglalkozó civil szervezetek már tüske a köröm alatt. Diszkreditálásukhoz a „külföldet” mint veszélyt, mint ellenőrizhetetlen és óriási háttérhatalmat jelenítik meg.
A külföldi kapcsolatok megbélyegzése a ’89 előtti korba visz vissza, amikor a külföld egyenlő volt a (rendszert fenyegető) veszéllyel – adott történelmi perspektívát a szuverenitásvédelemnek Pardavi Márta. „Pedig pont ezt akartuk akkor: szabad mozgást és intenzív kapcsolatokat a külfölddel.” A külföldön akkor is, most is a Nyugatot kell érteni, mert az orosz és kínai százmilliárdos, titkosított szerződések vagy a Magyarországon járőröző kínai rendőrök ügyében a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője nem lát Magyarország szuverenitását fenyegető veszélyt.
