Újabb, Oroszországgal szembeni szankciókról, egy esetleges olajembargóról is tárgyalnak az európai uniós tagállamok védelmi és külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben.
Az Európai Unió és szövetségesei az ukrajnai orosz invázió február 24-i megindítása óta több kemény büntetőintézkedést elrendeltek, például befagyasztották az orosz jegybank devizatartalékainak felét. Az ostromlott Mariupolban mostanra kialakult, egyre súlyosabb humanitárius válságról szóló hírek ugyanakkor fokozzák a nyomást a közösség vezetőin a még szigorúbb fellépés érdekében.
„Elkerülhetetlen, hogy tárgyalni kezdjünk az energetikai szektorról, és mindenképpen beszélnünk kell a kőolajról, ugyanis az jelenti az orosz költségvetés legnagyobb bevételi forrását” – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a találkozó előtt.
Szerinte a Nyugat hitelessége forog kockán. „Nem fáradhatunk bele a szankciókba, nem fáradhatunk bele a segítségnyújtásba” – szögezte le.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön Brüsszelbe látogat, ahol részt vesz a NATO, az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő csoport (G7) csúcstalálkozóján.
Ehhez kapcsolódóan: „Tedd, amit kell!” – Így jutottak közös nevezőre a szövetségesek Putyin megbüntetése ügyébenBár az Európai Unió az elmúlt három hét során négy szankciós csomagot is elfogadott, összesen 685 orosz és belarusz személyt megcélozva, a Kreml egyelőre nem állította le az ukrajnai offenzívát.
A most elfogadásra váró, ötödik intézkedéscsomag keretében újabb emberek és szervezetek kerülnek fel a feketelistára. A legfőbb kérdés azonban az, hogy betiltsák-e az orosz olajimportot, ahogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tette. Az EU számos tagállama esetében rendkívül erős az orosz energiafüggőség, így a lépés minden bizonnyal fájdalmas gazdasági következményekkel járna. A közösség a teljes gázfelhasználásának mintegy negyven százalékát orosz importból fedezi, a nagyobb tagállamok közül Németország kitettsége a legmagasabb fokú.
Diplomáciai források szerint a magukat is veszélyben érző balti államok sürgetnek leginkább olajembargót, míg Németország például felszólalt a berlini kormány szerint elhamarkodott intézkedés ellen a már most is magas energiaárak miatt.
Négylábú menekültek
Tabumentes szankciópolitika?
Szakértők úgy vélik, hogy az e tekintetben jelenleg óvatosabb politika jelentősen megváltozna bizonyos vörös vonalak átlépése, például egy vegyi támadás vagy Kijev súlyos bombázása esetén.
A moszkvai vezetés korábban figyelmeztetett, hogy a kőolajembargó bevezetésére válaszul elzárhatják a gázcsapokat Európa felé.
Abban, hogy hogyan tovább, kulcsfontosságú lehet az Európai Unió soros elnökségét még júliusig betöltő Franciaország. Emmanuel Macron elnök kijelentette, hogy amennyiben a helyzet tovább romlik Ukrajnában – ahol már eddig is ezreket megöltek, milliók pedig lakóhelyük elhagyására kényszerültek –, nem szabad, hogy tabuk legyenek a szankciókat illetően.
Hétfőn a tagállamok védelmi miniszterei a közös biztonság- és védelempolitika céljait és ambicióit meghatározó, úgynevezett stratégiai iránytű frissítéséről is egyeztetni fognak, azt ugyanis hozzá kívánják igazítani az új geopolitikai realitásokhoz.