Ukrajna és Oroszország is folytatja a dróntámadásokat, egyre több a gyanú a halálos légiszerencsétlenség körül

Az ukrán katasztrófavédelem munkatársai a lángokat fojtják el egy december 25-i dróntámadás után Harkivban.

Ukrajna és Oroszország kölcsönösen dróntámadásokkal vádolja egymást, miközben a teljes körű orosz invázió már lassan a negyedik évébe ér és egyre nő a gyanú, hogy az azeri utasszállító gép kazahsztáni tragédiáját egy orosz légvédelmi rakéta okozta.

Az orosz hadsereg azt közölte, hogy ukrán dróntámadásokat védett ki több határmenti területen, az ukrán hadsereg pedig azt jelentette, hogy 15 orosz drónt hatástalanított a dél-ukrajnai Mikolajivi terület felett.

Az orosz légvédelem az éjjel 56 drónt semmisített meg – közölte a védelmi minisztérium december 28-án. A közlemény szerint 28 drónt lőttek le a Rosztovi, 17-et a Voronyezsi és 11-et a Belgorodi területen - az utóbbi régióban a helyi hatóságok szerint két embert megsebesített egy robbanás. Az állításokat nem sikerült független forrásból ellenőrizni.

Közben az orosz megszálló hatóságok egyik tisztviselője a Telegramon azt közölte, hogy négyen megsebesültek abban a szerinte ukrán dróntámadásban, amely kora reggel eltalált egy autót az ukrajnai Herszoni terület orosz kézen lévő Nova Kahovka városában.

Mikolajivban, a Herszonnal szomszédos terület ukrán kézen lévő fővárosában december 28-án egy orosz dróntámadás nyomán kigyulladt egy ötemeletes lakóépület tetőszerkezete, illetve egy üzlethelyiség – közölte Vitalij Kim kormányzó ugyancsak a Telegramon.

Az ukrán légierő állítása szerint mára virradóra 15 orosz drónt lőtt le a Mikolajivi területen és ezek egyike csali drón volt. A jelentés szerint senki sem sérült meg.

Oroszország és Ukrajna rendszeresen vet be drónokat azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen.

Ehhez kapcsolódóan: Mire képes az Oroszország által először bevetett hiperszonikus Oresnyik rakéta?

Önjáró orosz légvédelmi rendszer

Közben egyre nő a gyanú, hogy az Azeri Légitársaság lezuhanásáért a Csecsenföld elleni ukrán dróntámadások miatt készültségbe állított orosz légvédelmi rendszerek a felelősek. A gép a hét elején járt szerencsétlenül a kazahsztáni Aktau közelében, a fedélzetén lévő 67 emberből 29-en meghaltak.

Hikmat Babaoghlu azerbajdzsáni parlamenti képviselő december 27-én azt mondta a Szabad Európának: "nagyon erős" a valószínűsége annak, hogy a gépet egy orosz légvédelmi rakéta rongálta meg. "Az eddigi megfigyelések és következtetések azt a feltételezést támasztják alá, hogy a gép lelövése áll a legközelebb az igazsághoz" - fogalmazott.

Ugyancsak pénteken a Fehér Ház szóvivője, John Kirby azt mondta, az amerikai szakértők "láttak néhány arra utaló jelet, hogy a repülőgépet orosz légvédelmi rendszerek lőtték le".

A bizonyítékok között szerepelnek a zuhanás előtt a gép belső terében készült felvételek, a zuhanás után a lyukas farokrészről készült fotók, az egyik túlélő észrevételei, illetve olyan beszámolók, amelyek arra utalnak, hogy dróntámadás történhetett körülbelül ugyanabban az időben, amikor a gép a jelek szerint megpróbált leszállni Groznijban.

A Reuters egy, a nyomozást ismerő azeri forrásra hivatkozva azt írta: az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a gépet egy orosz tervezésű Pancir-SZ önjáró légvédelmi rendszer találta el.

A szerencsétlenség zavart okozott a légiforgalomban a Kaukázusban és azon túl. Az azeri légitársaság járata, amelyik a Groznijtól nem messze fekvő Minyeralnije Vodiba indult december 27-én Bakuból, hirtelen visszafordult, miután arról tájékoztatták, hogy az orosz légtér érintett részét lezárták. A légitársaság később azt közölte, hogy felfüggeszti járatait több orosz városba, köztük Minyeralnije Vodiba, Szocsiba, Volgográdba, Ufába, Szamarába, Groznijba és Mahacskalába.

December 28-án az orosz légiközlekedési hatóság, a Roszaviácija arról számolt be, hogy a repülésbiztonság érdekében rövid időre korlátozták a repülőtér működését Tatárföld fővárosában, Kazanyban. Sajtóértesülések szerint minden indulást és érkezést felfüggesztettek.

A szibériai Tomszkból, Szurgutból és Kemerovóból Kazanyba tartó járatokat Nyizsnyekamszkba irányították át – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség a repülőtér sajtószolgálatára hivatkozva.

Az intézkedéseket konkrétan nem indokolták meg és a Roszaviácija szerint néhány órával később meg is szüntették őket. Oroszország időnként lezár repülőtereket állítólagos dróntámadások miatt.

Ehhez kapcsolódóan: Megszakította útját egy azeri gép két nappal a kazahsztáni repülőbaleset után

Meghiúsított merényletkísérlet?

Szintén december 28-án az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt állította, hogy meghiúsított egy összeesküvést egy magas rangú orosz katonatiszt és egy meg nem nevezett orosz „háborús blogger” megölésére.

Letartóztattak egy orosz férfit, aki az ukrán katonai hírszerzés utasításait követte és Moszkva mellett találtak egy rejtekhelyet sztereó hangszórónak álcázott rögtönzött robbanószerkezettel - áll az FSZB közleményében.

Ukrajna egyelőre nem kommentálta az FSZB állításait. Alig két héttel ezelőtt az orosz nukleáris, biológiai és vegyi védelmi erőket vezető tábornokot és asszisztensét elektromos rollerbe rejtett bomba ölte meg Moszkvában. Az ukrán SZBU biztonsági szolgálat egyik munkatársa azt mondta a Szabad Európának, hogy az Igor Kirillov altábornagy és asszisztense halálát okozó robbanás az ukrán ügynökség különleges műveletének eredménye volt.

Your browser doesn’t support HTML5

Videón az ukrán hírszerzés moszkvai merénylete

Készült a Szabad Európa azeri és tatár-baskír szolgálata beszámolóinak felhasználásával.