Egy olyan időszakban, amikor Oroszország támadása miatt a nyugati támogatás egzisztenciális kérdéssé vált Ukrajna számára, Volodimir Zelenszkij elnök gyorsan reagált a korrupciós vádakra, és az egy éve tartó orosz invázió kezdete óta a legnagyobb átszervezést hajtotta végre. Ennek során magas rangú tisztviselőket bocsátott el. Vajon ez a valódi változás előjele?
A korrupció és a befolyásos oligarchák visszaszorítására irányuló új erőfeszítésekről szóló beszéd minden évben visszhangzik Ukrajnában, de az érdemi változások reménye úgy olvad el, mint a hó tavasszal, és olyan kopár tájat hagy maga után, amely túlságosan is ismerős a reformok hazai és külföldi hívei számára.
Így nem meglepő, hogy a magas rangú tisztviselők elbocsátása és a korrupciós vizsgálatokról szóló címlapok láttán néhány megfigyelő szkeptikus maradt, és kétségbe vonra, hogy többről lenne szó, mint látszatintézkedésekről.
Mivel azonban Ukrajna szorításba került azzal, hogy Oroszország erőszakkal le akarja igázni, szakértők szerint a kormány számára minden eddiginél nagyobb a tét, hogy felszámolja az 1991-es függetlenség óta a fejlődést hátráltató jelenséget.
Mint maga a háború, ez is egzisztenciális kérdéssé vált az ország számára – tartják egyes elemzők.
Majdnem egy évvel azután, hogy Oroszország nagyszabású inváziót indított, drámaian kiélezve a keleti Donbászi területen 2014 óta tartó konfliktust, az Egyesült Államok és az Európai Unió havonta több milliárd dollár katonai és pénzügyi segélyt nyújt Ukrajnának, hogy megvédje magát.
Nyugaton felmerült a kérdés, hogy jó helyre mennek-e a katonai támogatások
Mivel nem látszik a háború vége, és a beígért külföldi segélyek összege meghaladja a százmilliárd dollárt, az Egyesült Államokban és az EU-ban egyre több politikus és választó gondolkodik azon, hogy ez vajon nem túl sok-e.
A korrupcióval szembeni tolerancia alapvető megváltozásának lehetséges jele, hogy az ukrán kormány múlt hónapban azonnal reagált egy újságírói tényfeltáró jelentésre, amely a katonai élelmiszer-beszerzés során elkövetett vesztegetésre utaló bizonyítékokat tárt fel: néhány tisztviselőt elbocsátott, míg mások önként távoztak.
A cikk megjelenése óta eltelt két hétben Zelenszkij elnök öt regionális kormányzót, öt regionális ügyészt, több miniszterhelyettest és az Állami Vámszolgálat megbízott vezetőjét váltotta le. Ez a 2022. február 24-én indult orosz invázió kezdete óta a legnagyobb átalakítás a kormányzatban.
Az ukrán bűnüldöző szervek házkutatást tartottak Ihor Kolomojszkijnál is, egy befolyásos üzletembernél, aki egyes nyugati tisztviselők szemében megtestesíti az államot és az úgynevezett oligarchákat összekötő korrupciót.
David Dalton, a Dragonfly Intelligence nevű, brit székhelyű cég vezető elemzője és az The Ukrainian Oligarchy After the Euromaidan (Ukrán oligarchia az Euromajdan után) című könyv szerzője szerint nagy változás, hogy az ukrán kormány lépéseket tesz a magas szintű korrupcióról szóló híradásokat követően.
„A múltban ezeket valószínűleg figyelmen kívül hagyták volna – mondta Dalton a Szabad Európának. – Ez a kormányzati rendszer potenciálisan mélyreható és nagyon hasznos, felgyorsult fejlődésének kezdete, amelyet a háború hajt.”
Más szakértőkhöz hasonlóan azonban ő is figyelmeztetett, hogy a korrupció elleni küzdelem „még nem intézményesült, és később visszafordítható”.
A Dzerkalo Tizsnya (Heti Tükör) című hetilap január 21-én arról számolt be, hogy az ukrán védelmi minisztérium mesterségesen felpumpált áron vásárolt élelmiszert, többek között tojást és burgonyát a katonák ellátására, ami felháborodást keltett Ukrajnában, és arra késztette a kormányt, hogy vizsgálatot indítson.
Több tisztviselőt elbocsátottak, a beszerzéseket felügyelő védelmi miniszterhelyettes pedig lemondott.
Forróvá vált a talaj a lába alatt: Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki tagadta, hogy köze lenne a korrupcióhoz. Kijev, 2023. február 5.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is távozhat: a Zelenszkij vezette Nép Szolgája párt parlamenti frakciójának vezetője február 5-én jelentette be, hogy Reznyikovot más minisztériumba helyezik át, bár másnap azt mondta, hogy a héten nem várható változás a katonai vezetésben.
Reznyikov tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, és azt mondta, hogy a közbeszerzési rendszer reformra szorul. Korábbi helyettesét, Vjacseszlav Sapovalovot, aki a hadsereg logisztikai támogatását felügyelte, őrizetbe vették, és büntetőeljárás folyik ellene.
Szintén lemondott Kijlo Timosenko, az elnöki hivatal magas rangú helyettes vezetője, aki a regionális politikát felügyelte, és korábban Zelenszkij választási kampányában dolgozott, miután a média arról számolt be, hogy drága autókkal jár.
Például – térfigyelő kamerák felvételei szerint – egy százezer dollárba kerülő és 2022 nyarán vásárolt új Porsche Taycannal, amely az Ukrajinszka Pravda szerint Vemir Davitján üzletember cége tulajdonában van, aki David Arahamia, a Nép Szolgája elnöki párt parlamenti frakcióvezetőjének közeli barátja. Emellett Timosenko – aki az építőipar állami felügyelője – egy drága vízparti villában élt, amelyet Ihor Nikonov építési vállalkozó cégétől bérelt. Timosenkót egy amerikai cégtől kapott és a civilek háborús zónából való evakuálására adott Chevrolet Tahoe kormánya mögött is látták, de egy cikk megjelenése után már nem vezette.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal lemondott egykori helyettes vezetője. Szereti a drága autókat és házakat is
Az elmúlt években a korrupció elleni fellépés jelei gyakran elenyésztek, anélkül hogy érdemi eredményeket hoztak volna: a szakértők szerint a nyomozásokat bejelentették, az embereket őrizetbe vették, de a vizsgálatokat nem vitték végig.
„A korrupciót gyakran felfedik, de aztán rendszerint nincs elszámoltatás. A kiemelt fontosságú ügyek esetében soha nincs megfelelő ügyészi eljárás” – mondta a Szabad Európának Oriszja Lutszevics, a Chatham House londoni székhelyű külpolitikai kutatószervezet Ukrajna Fórumának igazgatója.
Egy rivális leckéje
De mivel háború dúl, az ukránok gazdaságilag és érzelmileg szenvednek, és Kijev nagymértékben függ a külföldi segélyektől, Zelenszkij kormányának „kevés a mozgástere”, és szembe kell néznie a korrupcióval – fejtette ki.
Az ukrán állampolgárok és a nyugati kormányok részéről „sokkal nagyobb a nyomás, hogy eredményeket érjenek el a korrupcióellenes küzdelemben. Ez szó szerint élet és halál kérdése” – mondta.
És politikai túlélés kérdése is – vélte Roman Kravec, az Ukrajinszka Pravda című népszerű online újság politikai rovatának vezetője.
Petro Porosenko volt ukrán elnök – aki maga is gazdag üzletember – a Pecserszki Kerületi Bíróságon 2022. január 17-én
Petro Porosenko, Zelenszkij elődje 2019-es választási kampánya során lassan reagált azokra a vádakra, amelyek szerint üzleti partnerének fia pénzt csikart ki a pénzszűkében lévő hadseregtől – mindez alaposan megtépázta népszerűségét. Porosenko a második fordulóban súlyos vereséget szenvedett Zelenszkijjel szemben.
Zelenszkij „megértette az üzenetet, ő maga is átélte, és nem akarja magára venni mások negatív örökségét” – nyilatkozta Kravec a Szabad Európa ukrán szolgálatának.
„Zelenszkij és csapata egyértelműen megérti a társadalom igényeit. Sok a düh, az emberek nagyon élesen reagálnak bizonyos igazságtalan dolgokra. Hogy ne tegyék kockára teljes hatalmi pozíciójukat, elkezdtek hallgatni a közvéleményre, és gyors döntéseket hoznak” – mondta.
Tetyana Sevcsuk, a kijevi Korrupcióellenes Akcióközpont jogi tanácsadója szerint az elbocsátások pozitív jelzést adnak, de nem kezelik a gyenge intézmények alapvető problémáját.
„Amire szükségünk van, az a szisztematikus reformok és e reformok integritása. Néhányat már végrehajtottunk, de még sok munka vár ránk” – mondta Sevcsuk a Szabad Európának.
„Remélem, hogy a következő hónapokban valódi vizsgálatokra és büntetőeljárásokra kerül sor, de a bennem rejlő szkeptikus azt mondja, lehet, hogy ez csak átmeneti” – mondta.
Zelenszkij öt kormányzó és öt regionális ügyész elbocsátását – a katonai élelmiszer-beszerzési botrány nyomán – a korrupció felszámolására tett ígéretével párosította.
Egyes megfigyelők azonban más indítékokat is látnak a háttérben.
Kravec szerint egy hatalmi játszma elemei is felmerültek. Szerinte az öt elbocsátott regionális vezető közel állt Timosenkóhoz, Zelenszkij lemondott tanácsadójához.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője (archív kép)
Andrij Jermak, Timosenko korábbi főnöke – akit sokan a második legbefolyásosabb embernek tartanak Ukrajnában – kihasználhatta a Timosenko költekezési szokásai elleni nyilvános visszhangot, hogy kiszorítson egy versenytársat és megszilárdítsa a hatalmát – vélte Kravec.
Jermak „lényegében megpróbál az egyedüli lenni, akire az elnök hallgat” – mondta a Szabad Európának. Jermak szóvivője, Dasa Zarivna nem válaszolt azonnal az e-mailben küldött kommentárkérésre.
Az amerikai kollégájával, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott telefonbeszélgetést követő, február 2-i tweetjében Jermak azt írta, hogy Zelenszkij és kormánya „eltökélt szándéka, hogy átfogóan hozzájáruljon a hatalmi szervek megtisztításához a korrupciós kockázatoktól”.
Európai választás
Eközben egyesek kételyeket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy valódi volt-e az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által a mágnás Kolomojszkij otthonában február 1-jén tartott házkutatás. Mindez egy nappal azelőtt történt, hogy az EU tisztviselői Kijevbe érkeztek, hogy részben Ukrajna esetleges jövőbeli tagságáról tárgyaljanak.
Ukrajna júniusban kapta meg az uniós tagjelölti státuszt.
Brüsszel ugyanakkor határozottan kiállt amellett, hogy – bár támogatja Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit – Kijevnek előbb egy sor demokratikus és gazdasági reformot kell végrehajtania, és ki kell irtania a gyökeret vert korrupciót. Az Európai Bizottság októberben részletes értékelést fog közzétenni az ukrán reformok előrehaladásáról.
Legutóbbi, január 31-én közzétett éves kiadványában a Transparency International a vizsgált 180 ország közül a 116. helyre sorolta Ukrajnát a korrupcióérzékelési index alapján. (Az index alacsonyabb számai a vélt korrupció gyakoribb érzékelését tükrözik.) A globális civil szervezet szerint Ukrajna besorolása az elmúlt évtizedben jelentősen javult, de még sok tennivaló van a kormányzati intézmények megerősítése terén.
Nyugaton egyesek számára senki sem testesíti meg jobban a problémát, mint Kolomojszkij, akit széles körben a kilencvenes évekbeli ukrajnai vadkapitalizmus eklatáns képviselőjeként tartanak számon.
Egy szokatlan lépéssel – amelyet Zelenszkijnek küldött jelzésnek tekintettek a korrupció visszaszorítására – Joe Biden amerikai elnök kormánya 2021 márciusában nyilvánosan bejelentette, hogy megtiltja Kolomojszkijnak és családjának, hogy beutazzon az Egyesült Államokba „jelentős korrupcióban való érintettsége miatt”. Eme tény – Antony Blinken külügyminiszter szerint – „aláásta a jogállamiságot és az ukrán közvéleménynek a kormány demokratikus intézményeibe vetett hitét”.
Hónapokkal korábban, 2020 augusztusában az amerikai igazságügyi minisztérium polgári peres eljárást indított Florida államban több, Kolomojszkij tulajdonában lévő amerikai kereskedelmi épület lefoglalására, azzal vádolva, hogy tisztára mosott pénzből vásárolta az ingatlanokat. Az igazságügyi minisztérium büntetőjogi vizsgálatot is folytat az ügyben.
A Kolomojszkij által ellenőrzött médiumok támogatták Zelenszkij 2019-es elnökjelöltségét, ami félelmeket váltott ki, hogy a politikailag tapasztalatlan humorista és tévés személyiség a mágnás lekötelezettje lesz. Emellett Zelenszkij és társai Kvartal95 nevű produkciós cége rendszeresen gyártott tartalmat Kolomojszkij tévéadói számára. Az úgynevezett Panama-papírok – nemzetközi offshore számlákról oknyomozó újságíróknak kiszivárogtatott dokumentumok – szerint Zelenszkij és társai 2012-től (amikor megkezdődött az oligarcha tévéadóival való partnerség) offshore cégeket hoztak létre. Zelenszkij megválasztása előtt átadta tulajdonrészét egyik partnerének, Szerhij Sefirnek, aki viszont magas rangú elnöki tanácsadó lett.
Ihor Kolomojszkij ukrán mágnás, akinek tévéadóinál kezdte pályafutását Volodimir Zelenszkij (archív fotó)
Bár Zelenszkij távolságot tartott Kolomojszkijtól, az ukrán ügyészek az elnök négy éve alatt nem emeltek vádat a mágnás ellen, annak ellenére hogy széles körben felmerült a pénzügyi bűncselekmények gyanúja.
Az ukrán központi bank azt állította, hogy Kolomojszkij 5,5 milliárd dollárt nyúlt le saját hitelezőjétől, a Privatbanktól, így 2016-ban a kormánynak kellett kisegítenie az intézményt, hogy elkerülje a gazdasági katasztrófát.
A hatóságok közölték, hogy az állambiztonsági ügynökök február 1-jén házkutatást tartottak Kolomojszkij rezidenciáján, mert állítólag akár egymilliárd dollárt is elsikkaszthatott az olajvagyonból, amelyet részben az állammal együtt birtokolt.
Ez „olyan volt, mint egy show az EU-csúcs előtt” – mondta Sevcsuk.
Az SZBU nem vádolta meg Kolomojszkijt bűncselekménnyel, és nem nyilatkozott a házkutatás eredményéről sem.
A csúcstalálkozót megelőző este a nemzethez intézett esti üzenetében Zelenszkij azt mondta, hogy kormánya „folytatja a belső ellenség elleni harcot” – utalva ezzel a korrupcióra –, és azt ígérte, hogy „újabb lépések következnek”.
Ez örvendetes hír lenne az Európai Bizottság számára, amely hét követelménycsoportot állított fel, amelyeket Ukrajnának teljesítenie kell, mielőtt megkezdheti a csatlakozási folyamatot. Ezek közül sok az igazságügyi és bűnüldözési reformra vonatkozik, amelyek a korrupciós probléma középpontjában állnak.
A függetlenség három évtizeddel ezelőtti kezdete óta az oligarchák és a politikusok – akik le akarnak számolni ellenfeleikkel, meg akarják akasztani a vizsgálatokat vagy akadályozni az üzleti versenytársakat – rendszeresen befolyásoló eszközként használják Ukrajna bűnüldöző szerveit és bíróságait.
Vegyes eredmények a reformok terén
A politikába kívülállóként érkező Zelenszkij azzal az ígérettel indult, hogy fel fogja törni ezt a megcsontosodott rendszert, és bevezeti Ukrajnát az EU-ba. Miután átvette a hatalmat, gyorsan megalakította a fiatal tisztviselőkből álló kormányt, hogy pontosan ezt tegye.
Azonban alig néhány hónappal később elbocsátotta őket és tekintélyes ügyészét, Ruszlan Rjabosapkát, mivel a hírek szerint az érdekcsoportok – köztük az oligarchák – visszavágtak. Így a hazai és a külföldi támogatók mélyen csalódtak.
Új ügyészét, Irina Venediktovát lojalistának tekintették. Büntetőeljárásokat folytatott Zelenszkij elődje és riválisa, Porosenko ellen, amelyek politikai indíttatásúak voltak, miközben Kolomojszkijt érintetlenül hagyta.
Szakértők szerint Zelenszkijnek a korrupció elleni küzdelem terén elért eddigi teljesítménye vegyes. Szerintük az igazságügyi rendszer reformját célzó törvények keresztülvitelének képességét részben ellensúlyozta a korrupcióellenes intézményekbe történt beavatkozás.
A legjelentősebb ezek között, hogy Zelenszkij hivatala hónapokig késleltette Olekszandr Klimenko kinevezését a Korrupcióellenes Különleges Ügyészség (SAPO) élére, abban a reményben, hogy az általa preferált jelöltet iktathatja be.
Klimenko még a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) tagjaként, 2020-ban vesztegetés miatt vizsgálatot indított Oleh Tatarov kabinetfőnök-helyettes ellen.
Az Egyesült Államok és az EU „érthetetlennek és indokolatlannak” nevezte a késedelmet.
Zelenszkij hivatala állítólag 2021-ben a NABU akkori vezetőjét, Artyom Szitnyikot is ki akarta rúgni, miután vizsgálatot indított a Covid–19-cel kapcsolatos pénzeszközökkel való visszaélések ügyében.
A NABU hatáskörébe tartozik a korrupciós ügyek kivizsgálása és személyek letartóztatása, míg a SAPO felügyeli a vizsgálatokat, és a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróságon (HACC) emel vádat.
A NABU és a SAPO független a főügyészi hivataltól, míg a HACC független az ország más bíróságaitól, ami a korrupció elleni küzdelem erőteljes eszközévé teszi őket.
Létrehozásukat a nyugati kormányok követelték meg a Viktor Janukovics elnök 2014-es megbuktatása után nyújtott segítségért cserébe. A Moszkva-barátnak mondott Janukovics kormányzását a széles körű korrupció gyanúja kísérte. Az elnök azután menekült el, hogy a részben korrupcióellenes, Euromajdan néven ismert, hónapokig tartó tömegtüntetések véres fordulatot vettek Kijevben.
Vitalij Sabunin (archív kép)
A NABU és a SAPO „valóban lenyűgöző eredményeket” ért el Klimenko júniusi kinevezése óta – mondta Vitalij Sabunin, a Korrupcióellenes Akcióközpont igazgatótanácsának vezetője egy év eleji interjúban.
A korrupcióellenes intézmények tavaly 37 ügyben indítottak büntetőeljárást, és 33-at megnyertek.
Hogy Zelenszkij mennyire veszi komolyan a korrupció elleni küzdelmet, az abból fog kiderülni, hogy megvédi-e a NABU-t, a SAPO-t és a HACC-t a beavatkozástól – mondta Lutszevics és Sabunin.
Az állam megpróbálhat ügyeket áthelyezni a NABU-tól az ügyészséghez vagy a biztonsági szolgálatokhoz (SZBU), hogy kisiklassa a nyomozást – figyelmeztetett Sabunin az interjúban.
Ez már korábban is megtörtént. Klimenko Tatarov elleni nyomozását átadták Venediktovának, majd később leállították.
A NABU már hónapokkal az SZBU február 1-jei házkutatása előtt is vizsgálta Kolomojszkij pénzügyi tranzakcióit az állami olajvállalatoknál. Az SZBU ezt az ügyet is megpróbálhatja átvenni.
„Figyelnünk kell, hogy a magas hivatalokból nem akadályozzák-e a tevékenységüket, mert ott van a probléma – mondta Lutszevics. – Inkább a tetteikre kell figyelnünk, mint a nyilatkozataikra.”