A magyar állam még politikai termékként hozta be a Soros-adót, csakhogy most szinte minden civil szervezet és egyház az alanyává vált, akik segítették az Ukrajnából menekülők áttelepedését az EU-ba. Másfél hónapig üldöztük a NAV-ot, hogy árulják el, miképp terveznek a beígért szigorral fellépni. A végén közölték: lehet, hogy ez ügyben soha semmilyen tájékoztatást nem adhatnak.
Az elmúlt tizenkét évben az Orbán-kormányok feltűnően gyakran az adórendszeren keresztül próbáltak leszámolni politikai ellenfeleikkel, vagy megszerezni a számukra vonzónak tartott céget.
Idetartoznak többek között például az „önkéntes” államosításoktól kezdve a „nemzeti” tőkésosztálynak szánt csoport előnybe juttatásán át az olyan politikai termékek is, mint például
a Soros-adónak nevezett bevándorlási különadó (bevka).
Ez egy 2018-ban bevezetett, 25 százalékos különadó, amelyet olyan szervezeteknek kell havonta fizetniük, akik támogatják „a bevándorlást segítő tevékenységeket”, akár csak közvetetten. Például ha ilyen hálózatot tartanak fenn, oktatást szerveznek, vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenységet” fejtenek ki.
Az adószabály nagyon pontatlanul, általánosan van megfogalmazva, ezért lényegében a NAV hivatalnokaira lett bízva, hogyan értelmezik ezeket a lazább kifejezéseket.
Az adóterhet a bevándorlást segítő tevékenység költsége után kell kiszámítani. Végső soron pedig azoktól a szervezetektől szedi be a NAV ezt a pénzt, akik ilyen tevékenységet végeznek.
Aki pedig ezt nem jelenti be, attól az adó mellett még plusz ötvenszázalékos büntetést is beszedhet az adóhatóság. Az adó és a büntetés is óriási mértékű, a legtöbb magyar szervezet azonnal összeomlana, ha elvennék a bevételei negyedét-harmadát.
A NAV nagy szigort ígért
az adó beszedése kapcsán, Sors László akkori NAV-elnök külön interjúban fenyegetett, hogy „érvényt fognak szerezni a rendelkezéseknek”.
Iványi Gáborék hajléktalanokat segítő Oltalom egyesületénél razziázik a NAV a választások előtt, 2022. február 21-én. A kép illusztráció, hozzájuk nem a bevka miatt vonultak ki akkor
Az új adó a 2018-as választások előtti Stop, Soros! Fidesz-kampányhoz illeszkedett kissé elcsúszva. Nem volt kétséges, hogy ideológiai célú büntetési eszköznek született, nem szakpolitikai megfontolású új adónak.
A korábbi kormányzati bejelentések meg is nevezték, hogy a kormány például a Magyar Helsinki Bizottságot, a Migration Aidet, a Menedék Egyesületet vagy a TASZ-t tartja ilyen bevándorlást segítő egyesületnek.
Jött a háború, és szinte mindenki az alanya lett
Az extrém adónak az lett a sorsa, hogy sem nevezett szervezetek, sem más nem érezte magát az adó alanyának, így nem is fizettek semmit. Ezt azért is tehették meg, mert a NAV részéről pedig úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy az ígért szigorral ellentétben nem ellenőriztek senkit ez ügyben.
Nehéz is lett volna bizonyítani, hogy valaki az adó alanya. A törvény nem vonatkozik például a norvég migránsokra vagy más, EGT-ország állampolgáraira, illetve a menekültekre, menedékesekre sem. Így talán valami olyasmit kellett volna bizonyítani, hogy például az adóalany akár közvetve segített egy szerbnek nem menekültként áttelepülni Németországba. Vagy akár egy kenyainak Japánba.
Minden megváltozott viszont az idei ukrajnai orosz támadás után, amikor milliós nagyságrendben kezdtek el menekülni az emberek a háború elől. Köztük tíz–százezres nagyságrendben is jöhettek olyanok, akik már Ukrajnában is illegális bevándorlóként dolgoztak.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz hadműveletek és az ukrán menekültekVagy épp olyan elzártabb, szegényebb közösségben éltek Ukrajnában, ahol sokaknak soha semmilyen útlevelük nem volt. De ideszámítanak azok is, akik a Krímben vagy Ukrajna keleti szélén születtek 2014 óta: nekik az ukrán állam nem tudott papírokat adni, hiszen az orosz hadsereg elfoglalta ezeket a területeket.
A magyar állam viszont csak az ukránoknak és az Ukrajnában legálisan tartózkodóknak ajánlotta fel a menedékes státuszt.
A magyar civilek és egyházak ezzel szemben válogatás nélkül segítenek jelenleg is mindenkinek, aki Ukrajna irányából jön,
legyen az azeri, etióp vagy akár hontalan. Ráadásul azzal a nyilvánvaló céllal, hogy egy másik országban határozatlan ideig le tudjanak telepedni, hiszen nem lehet megmondani, hogy harminc nap vagy harminc év múlva lesz-e újra biztonságos Ukrajna.
Ehhez kapcsolódóan: Az Ukrajnából érkezőknek nem kell a menedékes státusz, így nincs is szükség a leépített menekültellátó rendszerreA NAV-nak most nem is kell bizonyítania semmit, teljesen nyíltan folyik mindez, számos írott felhívással, Facebookra kitett videókkal és hasonlókkal. Ennél egyértelműbben és jobban dokumentáltan talán nem is lehetséges segíteni harmadik országbeli emberek „véglegesnek szánt áttelepülését lakóhelyük szerinti országból másik országba”. Nem találtunk egyetlen olyan civil szervezetet sem, amely most a menekülők egy részének hajlandó csak segíteni.
Sőt még maga a NAV is bajba kerülhet, ugyanis úgy tűnik, hogy ők maguk is differenciálás nélkül adtak nyolcszáz brióst és kétdecis gyümölcslevet a menekülőknek. Emellett nyíltan azt állították, hogy igyekeztek a menekülők „továbbhaladását a lehető leggyorsabban biztosítani”, ami már elképesztően adóköteles tevékenységnek tűnik.
Abszurd titkolózás a NAV-nál
A szervezetként adományozók átvállalhatják a bevándorlási adót a civilektől, de a törvény nem szól az egyéni adományozókról. Ezért még márciusban megkérdeztük a NAV-ot, hogy egyénileg át lehet-e vállalni a bevkát, hogy ne jóhiszemű adományozók miatt büntessék adó plusz ötven százalékra a menekülőknek segítő csoportokat.
Először pár hétig csak annyit válaszoltak, hogy szakembereik már nagyon dolgoznak a válaszon. Aztán egy hónap múlva megkértek, hogy ismételjük meg a kérdést még egyszer írásban, az segíteni fog. Újabb egy hét múlva még mindig dolgoztak az adószakértők a témán, de megkértek minket, hogy küldjünk egy újabb e-mailt.
Másfél hónap várakozás és tucatnyi telefonhívás után Kis Péter András szóvivő közölte, hogy
nem válaszolhat arra, hogy valaha terveznek-e válaszolni bármit ez ügyben.
Rákérdeztünk még, hogy saját személyes véleménye alapján érdemes-e valaha bármi tájékoztatásra számítani a NAV-tól ez ügyben. De a szóvivő a saját véleményét sem szerette volna elárulni a válasz lehetősége kapcsán se. De mellette ismét biztosított minket, hogy illetékes szakembereik azóta is dolgoznak az ügyön.
Megkérdeztük a Migration Aidet és a Magyar Helsinki Bizottságot, hogy idén akart-e tőlük bármit a NAV a bevka ügyében. Mindkét szervezet közölte, hogy nem zaklatta őket ilyesmivel az adóhivatal.
Nagy eséllyel egyébként most sem fogja a NAV százmilliókra bírságolni a menekülőket segítő civileket és egyházakat, inkább becsukja a szemét. Már csak azért is, mert jelen helyzetben még nagyobb társadalmi felzúdulásra számíthatnának a civilek vegzálásával, mint 2018 körül.
De attól még ott lebeg az érintettek feje felett az óriási büntetés lehetősége. Ezt az adót elvileg havonta kéne bevallani, bármelyik hónapban dönthetnek úgy, hogy inkább mégis tönkretesznek egy-egy civil szervezetet.