Az Egyesült Államok modernizálja nyugat-balkáni szankciós politikáját; bünteti fogja a korrupciót, az emberi jogok megsértését és a demokráciát fenyegető lépéseket – közölte a washingtoni külügyminisztérium.
„Az Egyesült Államok felismeri, hogy a korrupció fenyegeti a gazdasági egyensúlyt, a szegénység felszámolását és a fejlődést célzó globális erőfeszítéseket és magát a demokráciát is” – áll Antony Blinken külügyminiszer szerdai nyilatkozatában.
Az irányvonal módosítását Joe Biden elnök rendelete előzte meg, amely kiterjeszti két korábbi és a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos rendelet hatályát.
A Fehér Ház szerint az új elnöki döntés további lehetőséget ad olyan hatóságok, személyek vagy szervezetek büntetésére, amelyek fenyegetik a békét és a stabilitást a térségben, aláássák a demokratikus folyamatokat, súlyosan megsértik az emberi jogokat vagy korrupt gyakorlatot folytatnak.
Biden lépése nyomán az ilyen személyeknek vagy szervezetek képviselőinek megtilthatják a belépést az Egyesült Államokba, illetve blokkolhatják Amerikában található vagyonukhoz való hozzáférésüket.
Az új politika lehetőséget teremt az amerikai kormánynak, hogy büntesse a helyi egyezményeket vagy a volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszékének örökösének, a Nemzetközi fennmaradó mechanizmus az ad hoc büntető bíróságok számára nevű szervezetnek a munkáját akadályozó szereplőket.
Az elnöki rendelet kiegészíti a 2018-as Prespa-megállapodást, amely rendezte a Görögország és Észak-Macedónia közötti vitát és a bosznia-hercegovinai háborút lezáró egyezményeket.
Az Amerika Hangja megjegyezte, hogy az EU-vezetők a következő hetekben ismét napirendre tűzik az elakadt bővítési folyamatot és a nyugat-balkáni országok potenciális felvételét.
Ehhez kapcsolódóan: Washingtonhoz közeledne a szerb elnökIpari szinten folyik a pénzmosás
Közelmúltbeli tanulmányok szerint azonban a térségben olyan szintű a pénzmosás, hogy az megerősítheti Hollandiát, Franciaországot és néhány más tagállamot abban, hogy ki kell kitolni Albánia, Szerbia, Észak-Macedónia és Montenegró felvételi tárgyalásait.
Az egyik tanulmány szerint például a helyi ingatlanpiacot és építőipart használják a drog- és embercsempészetből származó pénzek tisztára mosására, amelynek nyomán egekbe szöktek az ingatlanárak.
Az albán gazdaság például 10,2 százalékkal zsugorodott a pandémia évében, miközben az ingatlanpiac 5,5 százalékkal bővült – áll a Mi a különbség: emberek, kábítószer és pénzmozgások elemzése a Nyugat-Balkánon című jelentésben, amelyet a országok közötti szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés adott ki.
Az Egyesült Államok néhány hete „jelentős korrupció” miatt szankciókkal sújtotta Sali Berisha volt albán miniszterelnököt. Az 1992–97 között kormányzó Berisha, felesége és gyerekeik így nem utazhatnak be az Egyesült Államokba. A politikus – aki 2009-ben beléptette országát a NATO-ba – tagadta, hogy köze lett volna bármely korrupciós ügyhöz.
Egyes kommentátorok megkérdőjelezték, miért kell felelősségre vonni egy külföldi politikust olyan lépésekért, amelyek nem hatnak ki közvetlenül az Egyesült Államokra.
Ehhez kapcsolódóan: Elindult az Európai Ügyészség, Magyarország szigorúan nem kér belőle