Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Új migrációs kereteket javasol az EU


Bosznia-Hercegovina, 2020. szeptember 22.
Bosznia-Hercegovina, 2020. szeptember 22.

Az elmúlt években az összes uniót sújtó válság közül feltehetően a 2015-2016-os migrációs válság volt az egyetlen, ami széteséssel fenyegette az uniót. Brüsszeli tudósítónk értékelése.

Az olyan frontvonalbeli országok, mint Görögország, Málta és Olaszország felháborodásukat fejezték ki, amiért a többi tagállam szolidaritása nélkül maradtak, a keleti tagországok teljes elutasították a menekültek befogadását és rettegnek a kvótától, miközben Németországba és Svédországba óriási mértékben özönlenek a bevándorlók, ami óriási politikai vitákat okozott.

Sok szempontból a válság hatása továbbra is fennáll az unióban. Vegyük az útlevélmentes schengeni övezetet, ami öt év alatt sem állt teljesen helyre, tekintve, hogy a belső ellenőrzések továbbra folynak a bevándorlóellenes szélsőjobboldali pártok fokozott támogatása miatt. Sokan a kontinensen kaotikusan átvágó menekültek ezreinek képeivel kampányoltak, ami a távozók malmára hajtotta a vizet a 2016-os brexit referendum során.

Ezek után nyugodtan kijelenthetjük, hogy az Európai Bizottság darázsfészekbe nyúlt, az új migrációs paktum bemutatásával, amely átírná az EU külső és belső határigazgatásának módját, valamint a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának menetét.

Mindazonáltal akad néhány tényező, ami talán segítené az egyezséget. Először is a számok. 2015-2016-ban, a szíriai háború csúcspontján közel 2 millió ember kelt át az életét is kockáztatva a Földközi-tengeren, hogy az unió területére léphessen. Ez a szám most már évi 150 ezerre csökkent.

Másodsorban az új paktum nem légből kapott, az Európai Bizottság már egy jó ideje dolgozik az új tervezeten. Mind a 27 állammal alaposan konzultáltak, a Bizottság álláspontja szerin pedig egy olyan dokumentum született, amit nem mindenki fog tökéletesnek találni, de nem lépték át a határokat.

A harmadik ok, a szeptember elején leégett leszboszi menekülttábor. A Görögországból érkező borzalmas képek cselekvésre ösztönözték az uniót.

Mi is szerepel a javaslatban?

Lényegében 3 lépésben fognak foglalkozni az illegális migráció legnagyobb részével. Az első a harmadik országokkal kötendő partnerséggel kezdődik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több milliárd eurót adnának az olyan országoknak, mint Törökország, hogy megakadályozzák az érkezők bejutását az unió területére. 2016-ban volt egy hasonló törekvés, amely többé-kevésbé lezárta a Földközi-tenger keleti útvonalát azzal, hogy Ankarának fizetett a földönfutók befogadásáért. Ez nyilván nem illeszkedett abba a képbe, ami szerint az EU az emberi jogok zászlóshajója, de sokkal jobban megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyek keményebb EU-irányvonalat akarnak vállalni Erdogan elnök egyre tekintélyelvűbb rendszerével szemben. Sok szempontból Törökország továbbra is fegyvert tart az unió halántékához, ha Brüsszel kritikája túl hangos lenne.

Az újabb menekült áradat veszélye az oka annak, hogy a paktum második része az unió külső határigazgatásának felgyorsítását szorgalmazza. Az elképzelés szerint további forrásokat biztosítanának arra, hogy az elsőként fogadó országokban a menekültek minél hamarabb biztonsági, egészségügyi és személyazonosság-ellenőrzésnek essenek át. A pont újdonsága, hogy hatályon kívül helyezné az úgynevezett dublini rendeletet, és ezzel Olaszország és Görögország helyzetét könnyíti meg. Ezek az országok ugyanis gyakran túlterheltek, a kérelmek feldolgozása nagyon lassan megy. A tervezet értelmében a kérelmet nem csak az első érkezési ország, hanem bármely más tagállam is feldolgozhatja, ha kiderül, hogy a kérelmező valamilyen szinten kapcsolatban áll vele - például ha egy családtagja ott élt vagy dolgozott. Ez elméletileg azt is jelentheti, hogy az északi tagállamok nagyobb részt vehetnének ki a menekültügyi folyamatokból.

Ha nincs családi vagy munkaügyi kapcsolat, erre vonatkozik a harmadik lépés. Ezen a ponton úgy tűnik, a Bizottság figyelembe vette a visegrádi országok, valamint Ausztria és Szlovénia kérését, és nem lesz kötelező kvóta. A kötelező kvótát kétféleképp lehetne kiváltani. Az egyik az áthelyezés lehetősége, a másik pedig a visszatérési szponzoráció. Ennek értelmében azokat a bevándorlókat kellene támogatni a hazaköltözésben, akik nem szereznek menekültstátuszt.

Most a javaslat vitája következik, a paktumot megvitatják a tagállamok és Európai Parlament is, abban a reményben, hogy az elfogadott tervezet 2023-ig működőképes lesz. A vita alatt a részletek megváltozhatnak, és a tervezetet egy hirtelen meginduló menekülthullám is a feje tetejére állíthatja. Egy biztos, az EU most keményebb politikát folytat, hogy legyőzze 2015-2016 szellemét.

Magyar reakciók

Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagjában „hiába nevezik át a kvótát másnak, attól még kvóta marad, és azt Magyarország ellenzi”– mondta Orbán Viktor Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, miután lengyel és cseh kollégájával együtt másfél órán keresztül tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Orbán Viktor szerint az új bizottsági migrációs javaslatcsomag tónusa jobb, mint a korábbi javaslatok voltak, a bizottsági megközelítés azonban nem változott.
"A javaslat azt mondja, kezeljük jól a migrációt. A magyar megközelítés azt mondja: állítsuk meg a migrációt" – mondta a magyar a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint csak az jelentene igazi áttörést, ha elfogadnák azt a magyar javaslatot, hogy senki nem léphet be az Európai Unióba addig, amíg valamely tagállam a vonatkozó jogi eljárást lezárva be nem engedi az unió területére. A magyar miniszterelnök szerint nem jó az a megközelítés, hogy a menedékkérők az unió területén várhatják meg, amíg elbírálják a kérelmüket.
XS
SM
MD
LG