A mintegy hatezer szakértő úgy véli, hogy célzottabban kellen fellépni: jobban kéne összpontosítani a sebezhető emberek védelmére, miközben “hagyni kell, hogy a többi ember a normális életét élje”.
A több ezer tudós és egészségügyi szakértő “mélységes aggodalmát fejezte ki” a világjárványt kísérő karantén intézkedések miatt – tudósított a BBC.
Többezer kutató és orvos csatlakozott
A Nagy Barrington Nyilatkozat néven ismert mozgalom az Egyesült Államokban indult, és mostanra hatezer tudós és szakértő írta alá. Hozzájuk csatlakozott világszerte ötvenezer egyszerű polgár.
A támogatók szerint a karanténok és korlátozások fenntartása egészen addig, amíg hozzáférhetővé nem válik a vakcina „helyrehozhatatlan kárt okozhat és aránytalanul sújtaná a hátrányos helyzetű embereket”.
Az aláírók szerint a lakosság körében növekszik az immunitás, és így a fertőzés veszélye – beleérve a veszélyeztetett emberekre leselkedő veszélyt – csökken.
Mik a célzott intézkedések?
A mozgalom tagjai „empatikusabb megközelítést” sürgetnek.
A mozgalom néhány konkrét lépést javasol a veszélyeztetettek védelmére:
- rendszeresen teszteljék az idősotthonok dolgozóit,
- lehetőség szerint immunitást szerzett embereket alkalmazzanak,
- az otthon élő nyugdíjasok számára az élelmiszert és más létfontosságú cikkeket szállítsák ki,
- amennyire lehetséges, a családi találkozókat ne zárt térben tartsák,
- mindenki kövesse az egyszerű higiéniai szabályt: rendszeresen mosson kezet, és betegség esetén maradjon otthon.
Ezzel párhuzamosan viszont engedni kellene, hogy a fiatal és kevésbé veszélyeztetett emberek normális módon járhassanak munkába, az iskolákban és egyetemeken személyes részvétellel folytatódjon az oktatás. Ezen kívül nézők előtt újra kellene indítani a kulturális és sportrendezvényeket, és nyitva kellene tartani az éttermeket.
Nem minden tudós lelkesedik
A nyilatkozat ugyanakkor kiváltotta más kutatók bírálatát.
Ők arra figyelmeztettek, hogy a “célzott megközelítés” éppenséggel megnehezítené a leginkább veszélyeztetettek védelmét, valamint a betegség hosszútávú szövődményei miatt sokan mások is veszélybe kerülnének.
A BBC idézi Dr. Stephen Griffint, a Leedsi Egyetem orvosi karának docensét, aki szerint bár „jószándékú” az ötlet, alapvetően hibás „etikai, logisztikai és tudományos szempontból”.
Ő úgy véli, hogy a veszélyeztetett embereket – bármely szakmából vagy vagyoni csoportból kerüljenek ki – megilleti az egyenlő bánásmód joga.
Az utóbbi időben megjelent a köznyelvben a „hosszú Covid” kifejezés, ami a betegség akár hónapokkal később is érezhető szövődményeit, például az enyhe fertőzésekre való hajlamot, a fáradékonyságot és az ízületi fájdalmakat jelöli.
A mozgalom bírálói között van Dr. Simon Clarke, a Readingi Egyetem sejtbiológus-szakértője, aki szerint nem világos, hogy el lehet-e érni a nyájimmunitást.
„Arra lenne szükség, hogy természetes, hosszantartó védelem alakuljon ki a betegséggel szemben” – mondta. - „Viszont nem tudjuk, mennyire lesz hatásos és hosszantartó az emberekben a fertőzés után kialakult immunitás” – tette hozzá.
Egyes szakértők szerint a legvalószínűbb az, hogy az immunitás rövid ideig marad fenn, de a jövőbeni újrafertőzések nyomán kialakuló betegség már enyhébb lefolyású lehet.
