Az iráni külügyminisztérium vasárnap jelentette be, hogy véget ért az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt fegyverembargó. A tiltás a 2015-ös nukleáris megállapodás részeként jár le, amit az ENSZ BT öt állandó tagállama (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína), valamint Németország írt alá. Az akkor megkötött alku legfontosabb pontja az volt, hogy Irán hozzájárul, hogy a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökség rendszeresen ellenőrizze az atomprogramját, garantálva, hogy nem fejlesztenek atomfegyvert.
Az amerikai szankciók maradnak
Iránt 2007 óta tartotta embargó alatt a világ legtöbb állama, miután Teherán nukleáris fejlesztésekbe kezdett. Ugyan az iráni vezetés szerint ez végig csak békés célokat szolgált, ennek ellenére 2015-ig nem engedték, hogy az ENSZ atomenergia ügynöksége ellenőrizze a nukleáris programot.
Washington azonban továbbra is fenntartja a szankciókat, így amerikai válaszra készülhetnek azok az államok, amelyek fegyvert szállítanak Iránba.
Hasszán Rohani iráni elnök szerdán azt mondta, „véget ér a tíz évnyi igazságtalan szankció. Mostantól azoknak adunk el vagy azoktól veszünk fegyvert, akiktől csak akarunk”. Az iráni külügy elmondása szerint ennek ellenére nem kezdenek azonnal fegyverfelvásárlásba, mivel „az iráni emberek most is képesek megvédeni magukat”. Hozzátették, nem része a védelmi stratégiájuknak nem-konvencionális, tömegpusztító fegyverek fejlesztése.
Kérdéses azonban, hogy meddig lesz lehetősége Iránnak a szabad fegyverkereskedelemre. Bár 2015-ben az Egyesült Államok még aláírta a megállapodást, Donald Trump elnökké választása fordulatot hozott az ügyben, az új adminisztráció kezdettől fogva ellenezte az atomalkut. 2016 után Washington az ENSZ-ben sikertelenül kezdeményezte a szankciók meghosszabbítását, majd 2018-ban egyoldalúan kilépett a megállapodást tető alá hozó együttműködésből.
Valószínűleg nem tudnak majd fegyvert venni
Szeptemberben az Egyesült Államok megpróbálta elindítani az ENSZ BT-n belül azt a mechanizmust, ami alapján meghosszabbíthatták volna a szankciókat, ám éppen a korábbi kilépés miatt nem jártak sikerrel. Ezután az amerikai kormány saját jogán jelentett be embargót Iránnal szemben: több mint két tucat emberrel és szervezettel szemben vezettek be szankciókat, amelyek támogatják Irán fegyverkezését, az érintetteknek befagyasztják az Egyesült Államokban lévő javait és érdekeltségeit, amíg fel nem függesztik a fegyvereladásokat Iránnak.
Az amerikai embargó bejelentésének hírére az iráni riál árfolyama rekordmélységbe zuhant a dollárral szemben. Az amerikai szankciók valószínűleg sok országot és céget visszatartanak az Iránnal való kereskedelemtől. A korábbi büntetőintézkedések miatt az iráni gazdaság egyébként is rendkívül sérülékeny – ez a helyzet a koronavírus elleni védekezést is nehezíti, hiszen a gazdasági összeomlástól tartva rendeltek el lezárásokat –, így az államnak valószínűleg eleve nincs sok forrása komoly katonai fejlesztésekre.
