“Húsz éve ez megy, mindig ők nyernek a kerületben” - mondja egy kertészeti vállalkozó, amikor sorolom neki azokat a cégeket, melyek sorra nyerik a kertészeti közbeszerzéseket több kerületi önkormányzatnál is. Ismeri őket, sőt, volt is kapcsolata egyikükkel: “Rábeszéltek, adjunk be ajánlatot, nem nyerünk, de majd alvállalkozók leszünk.”
Keretszerződések
Ha az ember végignézi egy-egy kerület közbeszerzéseinek listáját, sokszor ugyanazon cégnevekkel találkozik. Várnai László, aki a zuglói önkormányzat képviselője a Civil Zugló Egyesület színeiben, négy ilyen nagyobb területet említ: ezek a közétkeztetés, a parkolás, a kertészeti munkák és az útépítés.
Az állandó tendernyertes kertészeti cégháló tagjai néha különálló cégekként indulnak, és nyernek többen, máskor konzorciumként viszik el az önkormányzati 2-4 éves keretszerződéseket.
Aztán az egyes részmunkákra kiírt pályázatokat hol az egyik, hol a másik nyeri el, de akkor a nyertes konzorcium tagjai már csak ketten-hárman versenyeznek (bár legtöbbször már a keretszerződésért is). A profit is “családon belül marad”, mert, mint látni fogjuk, a tulajdonosi körök sokszor átfedik egymást.
A munka ismétlődő jellege mellett a megbízók azért is szeretnek keretszerződést kiírni rendszeres szolgáltatásokra, magyarázza Bodnár Zoltán, a Terézvárosi Vagyonkezelő vezérigazgatója, mert akkor az egyes feladatokra, melyek önmagukban is több tíz, de akár százmilliós munkák, már nem kell újabb közbeszerzést kiírni, esetenként százezrekért.
Cikkünk főszereplői egyébként Terézvárosban korábban sem taroltak, talán azért, mert itt van a fővárosban a legkevesebb zöldterület. Más kerületekben annál sikeresebbek voltak.
Kartellgyanú cáfolva
Néhány kertészeti cég (köztük cikksorozatunk szereplői, vagy jogelődjük) folyamatos budapesti sikeressége fölkeltette a régi Gazdasági Versenyhivatal figyelmét is. 2009-es vizsgálatuk végül nem talált bizonyítékot a kartellezésre. A határozat szerint a négy vizsgált cég a közbeszerzések csak mintegy 15 százalékán indult egymás alvállalkozójaként vagy konzorciumban.
A konzorciumi összeállás azért szükségszerű, érveltek a cégek a GVH-nak, “mert erre rákényszerültek. Ez abból adódott, hogy több igen jelentős nagyságú (több millió m2 ) zöldterülettel rendelkezı önkormányzat együtt írta ki közbeszerzésre a teljes területét, amelyet önmagában egyetlen parkfenntartással foglalkozó vállalkozás sem tudott vállalni, tekintettel a munka szezonális jellegére is. Ugyanis tavasszal és ősszel a fűnyírás és a lombsöprés az összes területen közel egy időben jelentkezik, a munkaerő azonban behatárolt, mivel az év többi részében, kiváltképp a téli időszakban, jelentősen kevesebb alkalmazottra van szükség” - áll a határozatban.
A 2009-es vizsgálat a cégek székhelyén történt rajtaütéssel indult. “Azért szüntettük meg az eljárást, mert nem találtunk bizonyítékot a - megalapozottan gyanított, amit az is mutat, hogy előzetesen megkaptuk a bírói engedélyt a rajtaütéshez - kartellezés bizonyítására” - idézi föl az esetet Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi, a NER előtti elnöke.
Ha 2010 előtt ritkább is volt, 2010 után már jellemzővé vált a konzorciumban indulás.
“Szerettem volna én is bekerülni ebbe a körbe” - nevet anonimitást kérő kertészünk - “de nem sikerült”. Úgyhogy ő inkább az építőipari cégek mellett maradt: “kekecebbek, mint az önkormányzatok, de soha nem kellett még pénzt visszafolyatnom a fővállalkozónak”.
Az egy-egy nagy székházépítés (mint a Telekomé, a Postatakarék, vagy a most készülő OTP-központ) melletti kertészeti munkák is 150-500 millió Ft közötti megbízások. Persze az alvállalkozó árait a külvilág nem ismeri: ő elvállalja valamennyiért a fővállalkozónak, aki aztán azt ír be a pályázatába, amit akar.
Nagy Zoltán szerint hüvelykujjszabály, hogy ha egy cég önmagában is képes elvégezni egy - pályázatban kiírt - feladatot, akkor ne álljon össze egy másik olyan céggel, amely szintén képes egyedül elvégezni azt. Ez ugyanis a versenyzés kizárása. “Azt nem tudom, hogy ezek a park-cégek önmagukban pontosan mire képesek: átfedő kapacitásaik vannak, vagy egymást kiegészítő tudásuk-tapasztalatuk” - mondta.
A stabil nyertesek
Az állandó tendernyertes kertészeti konzorcium, pontosabban cégháló tagjai a Parkfenntartó, a ZÖFE, a Pannon Park Forest, és a DeerGarden kft-k.
A Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság nem csak kerületi pályázatokon volt sikeres. 2013-ban két másik céggel együtt 316 milliót kapott a fővárostól a margitszigeti szökőkút átépítésére, környezetének rendezésére és a rózsakert felújítására - a pénzt a kormány erre a célra pántlikázva adta az önkormányzatnak.
Közvetlen állami tenderen is nyertek: szintén két másik céggel együtt a Parkfenntartó 2018-ban 177 millióért kapta meg a lehetőséget az állami tulajdonban lévő ingatlanok földjeinek kaszálására.
Nem csak a Parkfenntartó, hanem a cégháló másik tagja, a Pannon Park Forest kft sem csak a kerületekben eredményes. 2020 elején kötött Budaörs önkormányzata egy 1,6 milliárdos szerződést vele és a Deergarden kft-vel.
Cikksorozatunk következő részében végignézzük néhány fővárosi kerület közbeszerzéseit, kiderül, mi az, hogy “támogató ajánlat”, és hogyan történhet a piac-szűkítés.
