Az elmúlt tíz évben nem telt el úgy év, hogy ne lett volna valamilyen csatározás az Európai Unió és a magyar kormány között. A Fidesz-KDNP az évek alatt egy sor komoly változtatást vezetett be, számos testületet átalakított, új alkotmányt fogadott el, amit számos alkalommal módosított, és több tucat törvényt hozott.
Ezek közül nem egy komoly aggodalommal töltötte el az EU-t, melynek vezetői sokszor úgy érezték, a magyar kormány intézkedései sértik az Unió alapelveit. A magyar kormányoldal viszont rendszeresen azzal vádolja Brüsszelt, hogy „új Moszkvaként” akarja befolyását kiterjeszteni Magyarországra. Összeszedtük ennek a 10 éve tartó csatározásnak néhány fontosabb ütközetét.
2011
A kétharmados választási győzelmet követően a Fidesz átalakítja a médiaszabályozást, ennek egyik fontos eszköze a kormánybarát tagokkal feltöltött Médiatanács és a médiatörvény, amelyek számos kritikát kapnak az EU-ból. A kormány a kritikákat azzal hárítja el, hogy más országokban is van hasonló médiatörvény.
2011
Éles kritikák érik az Alaptörvény névre keresztelt új alkotmányt, többek között olyan pontok váltanak ki vitát az EU-ban, mint az egyneműek házasságának alkotmányos tiltása. Szájer József – aki állítólag az iPadjén írta meg az Alaptörvény bevezetőszövegét – hosszan magyarázza az Alaptörvény kérdéses pontjait az akkori Origónak.
2012
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a magyar jegybank függetlensége, a bírói tevékenység felső korhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt. A kormány különféle ígéretekkel próbálja meg garantálni, hogy nem fog beleszólni a jegybank működésébe.
2013
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso aggodalmát fejezi ki az alaptörvény negyedik módosítása miatt, amelybe olyan változtatások kerülnek, mint a Országos Bírósági Hivatal jogköreinek módosítása.
2014
Orbán Viktor tiltakozik Jean-Claude Juncker jelölése ellen az Európai Bizottság élére, hiába tagja Juncker és a Fidesz is az Európai Néppártnak.
2014
Megjelennek az első „Üzenjük Brüsszelnek” plakátok, bár ezeket még nem a kormány, hanem a Fidesz rendeli meg. A plakátokon Orbán Viktor arcképe, és egy „Tiszteletet a magyaroknak!” felirat látható.
2015
Jean-Claude Juncker egy nyilvános eseményen barátságosan pofon legyinti Orbánt és „diktátorom”-nak nevezi. Az EB elnöke több kellemetlen percet is szerez a magyar miniszterelnöknek az évek folyamán a kamerák előtt.
2015
Az EU Velencei Bizottsága szakértői nyilatkozatot ad ki, amelyben bírálja a magyar médiatörvényt és a Médiabizottságot.
2015
Az európai migrációs válság kezdete. Az Orbán-kormány következetesen elutasítja, hogy az EU-n belül elosszák a menekülteket, valamint megépítteti a déli határzárat. A migránskérdés visszatérő vitaforrás lesz az EU és a magyar kormány között.
2016
Népszavazás indul a „betelepítési kvóta ellen”, valamint az egész országban kék plakátok jelennek meg. Ezek már állami megrendelésből kerülnek ki, de az „Üzenjük Brüsszelnek” szlogen megmarad.
2017
Elindul az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány, amihez egy nemzeti konzultáció társul. A konzultációt többen bírálják, mert úgy érzik, a szövegében számos, kérdésnek álcázott félrevezető kijelentés van. Az Európai Bizottság saját kiadványban cáfolja meg a kormánykiadvány csúsztatásait az EU-ról.
2017
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen a külföldről támogatott civil szervezeteket vegzáló törvény miatt. Arról is határoznak, hogy átfogó vizsgálatot indítanak a felsőoktatási törvény miatt. A kormány szerint a transzparencia miatt volt szükség a civil szervezeteket listázó törvényre.
2017
Elkészül az EU Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) első jelentése Magyarországról, amelyben kimondják, hogy az országban súlyosan sérülnek az uniós alapelvek. Szijjártó Péter külügyminiszter a jelentést hazugságnak és koncepciós pernek nevezi , ami nagy felháborodást vált ki az EP-ben.
2017
Elindul a Soros-ellenes kampány Magyarországon. A kampány számos vita forrásává válik, főleg azért, mert a magyar származású milliárdost sokszor az antiszemita sztereotípiákra hajazó módon ábrázolják. Ettől kezdve visszatérő stratégia, hogy minden brüsszeli kritikára azt mondja a magyar kormány, hogy Soros György áll mögötte. A kormány következetesen tagadja, hogy antiszemita mellékzöngéje lenne a Soros-kampánynak.
2018
Elkészül a Sargentini-jelentés, amely ismét arra jut, hogy Magyarországon számos ponton sérülnek az alapvető uniós értékek. A magyar kormány válaszában ismét Soros György befolyására hivatkozik, bizonyítékok nélkül. Az EP elfogad egy állásfoglalást, amelyben a hetes cikkely szerinti eljárás megindítására szólítják fel az Európai Tanácsot.
2019
Az Európai Parlament állásfoglalást fogad el, amelyben azt kéri, hogy a következő költségvetési ciklusban az uniós pénzek kifizetését úgynevezett jogállamisági kritériumokhoz kössék, azaz vizsgálják meg, hogy a tagországokban megvalósulnak-e az olyan alapvető uniós elvek, mint a sajtószabadság vagy a bíróságok függetlensége.
2019
Újabb plakátok jelennek meg, amelyeken Soros György, valamint Jean-Claude Juncker látható. A plakát azt sugallja, hogy Soros áll Juncker mögött, ő mozgatja a szálakat a háttérből.
2019
A Fidesz pártcsaládjában, az Európai Parlamentben kiveri a biztosítékot az új plakátkampány. Az Európai Néppárt több tagja is a Fidesz kizárását követeli. Végül nem zárják ki a Fideszt, csak "közös megegyezéssel" felfüggesztik a tagságát.
2020
Az EU vezetői 2020 júliusában megállapodnak abban, hogy a jogállamisághoz kötődő feltételrendszert vezetnek majd be a költségvetés kapcsán. A német elnökség kompromisszumos megoldást javasol, amely azonban az EP-képviselők többsége szerint túl gyenge. A Fidesz itthon győzelemként kommunikálja a megállapodást.
2020
Novemberben az EP javaslatait is figyelembe veszik, és elfogadják, hogy a jogszabály az olyan alapvető értékek megsértésére is kiterjedjen, mint az egyenlőség és az emberi jogok. A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a jogállamisági feltételeket, és bejelenti, hogy gátolni fogja az EU-s költségvetés és a koronavírus mentőcsomag elfogadását. Azzal érvel, hogy a kritériumok nem egyértelműek, és lehetőséget adnának Brüsszelnek arra, hogy olyan „ideológiai” ügyekben gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, mint a bevándorlás.
2020
November 29.: Szájer József a Fidesz EP-képviselője váratlanul lemond. Sokak szerint Szájer volt az, aki a vitás ügyek után csillapította a kedélyeket Brüsszelben és elsimította a nézeteltéréseket az EU-val. Kiderül, hogy a képviselőt rajtakapták a rendőrök egy meleg orgián, azért távozott.
2020
December 3.: Az Európai Néppárt több képviselője kezdeményezi Deutsch Tamás kizárását a Néppártból, miután a fideszes politikus Manfred Weber frakcióvezető szavait a Gestapo, illetve az ÁVH szlogenjeihez hasonlítja. Deutsch Tamás később bocsánatot kér kijelentéseiért, és azt mondja, nem Manfred Webert akarta legestapósozni, hanem a gondolatmenetet minősítette.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
