Tíz év alatt sem lett kevesebb szegény. De legalább csúcson vannak az ingatlanárak, ismét drágult az üzemanyag, és újfent milliárdosok nyertek a legnagyobb arányban a helyi földárverésen. A Szabad Európa heti gazdasági összefoglalója.
2,5 millióan élnek a létminimum alatt
Az elmúlt tíz évben igen szerencsés volt a magyar gazdaságpolitika. A pénzügyi válságot követően régen látott gazdasági fellendülés következett be a világon és itthon is. Beérett Magyarország uniós csatlakozása is, miután 2010 után érkeztek meg az első komolyabb összegek EU-támogatás formájában és az Orbán-kormány is többféle családsegítő intézkedést valósított meg.
A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint ebből nem sok csorgott le, miután a magyarok negyede, mintegy 2,5 millió ember még mindig a létminimum alatt él. Ez az összeg egy kétgyermekes család esetében 78,5 ezer forint fejenként. Nem sikerült csökkenteni a jövedelmi különbségeket, hiszen tíz éve is ennyien voltak. Az elmúlt évtizedeben az az arány sem javult, miszerint a legszegényebb harminc százalék a megtermelt jövedelem csak 14 százalékát birtokolja.
Ez azért érdekes, mert míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2008 óta változatlanul 28 500 forint.
Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A GKI szerint a „munkalapú társadalom” víziójának fő vesztesei közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán.
Üzletemberek és nagybirtokosok nyertek földeket
Heves megyében a legtöbbet milliárdos üzletemberek, nagybirtokosok, vagy a kormánypárthoz köthető helyi politikusok „szakítottak” az állami területek privatizációjából – derült ki Ángyán József agrárprofesszor dolgozatából.
Az Orbán-kormány egykori államtitkárának elemzése szerint a legnagyobb nyertesek között található Utassy László, a Merkantil Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki ügyész feleségével és kereskedő lányával közösen nagyjából félmilliárd forintért 659 hektárhoz jutott.
Második lett a nagyrédei gyümölcstermesztő nagybirtokos, Benedek László és családja, ők 397 hektárt szereztek 465 millió forintért, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Karkus János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei alelnöke és családja jutott fel, együttesen 251 hektárt 352 millió forintért leütve a liciten.
Az elárverezett földek több mint felét, vagyis közel 53 százalékát mindössze 9 nagyobb érdekeltség szerezte meg. Számos esetben az újdonsült földművesek tevékenységi köre távol esik a mezőgazdaságtól, hisz milliárdos nagyvállalkozókat éppúgy találni közöttük, mint jogászt, bankárt, szállodai menedzsert, sőt fitneszedzőt, és művésztanárt is, s akad köztük jó néhány közszereplő: polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselő is.
A nyertesek között találjuk például Cserna Istvánné Rózsaszentmárton fideszes alpolgármesterét vagy Ragó Zsolt, Besenyőtelek kormánypárti önkormányzati képviselőjét is.
Megvárták az ötszázalékos áfát
Jelentősen emelkedett az újépítésű lakások és házak kínálata, miután 19 százalékkal több új lakóingatlant hirdettek meg idén februárban eladásra, tavalyhoz képest. Az ingatlan.com elemzése szerint most több mint 6.700 ilyen hirdetés közül válogathatnak a vevők. A felfutás hátterében a januártól ismét 5 százalékra mérsékelt újlakásáfa állhat, hiszen a beruházók emiatt már inkább megvárták az értékesítéssel az újévet. Budapesten az újépítésű lakóingatlanok átlagára most 58,5 millió forint, de a Fejér megyei Adonyban például egy 28 négyzetméteres új építésű garzonlakásért csak 8,9 millió forintot kell fizetni.
Kevésbé fékezett be a gazdaság a járvány miatt
Pozitív meglepetést okozott a Központi Statisztikai Hivatal, miután kedden azt közölte, hogy a vártnál jobban teljesített a magyar gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben. Ezzel a gazdaság 2020-ban 5,1 százalékkal teljesített csak rosszabbul, mint 2019-ben. Az elemzők hat százalék feletti visszaesést jósoltak, akkorát, mint 2009-ben, amikor a nemzetközi pénzügyi válság kényszerítette térdre a hazai gazdaságot.
Tovább drágult a gázolaj
Szerdán tovább emelkedett a gázolaj literenkénti ára a hazai benzinkutakon – írta a Holtankoljak.hu. A hét közepén bruttó 4 forinttal nőtt a gázolaj ára, a benziné most változatlan maradt. Egy liter 95-ös benzinért már 401 forintot, míg a gázolaj literjéért 419 forintot kell fizetni az üzemanyagtöltő állomásokon.
A cikkben az MTI, a Népszava és az RTL Klub tudósításait használtuk fel.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
