Legfontosabb cikkeink hétfő reggel: hét év alatt 36 helyet rontott Magyarország a sajtószabadság indexén, a hatalom megváltoztatja a politikusokat, készül a közös ellenzéki választási program.
Május 3-a sajtószabadság világnapja. A párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (RSF) minden évben közzéteszi a Nemzetközi Sajtószabadság Indexet, amely 180 országot rangsorol a média függetlensége, átláthatósága, az újságírók elleni erőszakos cselekmények és sok más kritérium alapján. 2013 óta Georgia 40 helyet ugrott a rangsorban, de javított Ukrajna és Kirgizisztán is. Magyarország 36 helyet rontott.Milyen akadályokkal néznek szembe az újságírók a világon? Mit gondolnak a különböző országokban a sajtójogok korlátozásáról, amivel nap mint nap szembesülnek? – ezt taglalja a sajtószabadság napjára létrehozott aloldalunk.
A sajtószabadság is szóba került a BBC kelet-közép-európai tudósítójával készült Szelfiben. A podcast sorozat legfrissebb számában Nick Thorpe-ot mutatjuk be, aki 35 éve ismeri Orbán Viktort és a Fidesz alapítóit. Nick Thorpe szerint a hatalom megváltoztatja a politikusokat. Bármikor interjúzna a magyar kormányfővel, ha tehetné, de egy választási vereség után lenne a legjobb, akkor szerinte őszintébb lenne a politikus.
„A minimálbérből élők is elkezdtek fölkapaszkodni”
A Nemzeti Együttműködés Rendszerében az állam az adóbevételeket egyértelműen a stabil és magasabb jövedelműek javára osztja el. A kevésbé jó helyzetű családokat nem tekinti családpolitikája alanyainak, és a legnehezebb sorsú emberek kiszorításával és a magánnyugdíjpénztárak államosításával is a stabil munkaerőpiacról érkező öregségi nyugdíjasok helyzetét javította. Ugyanakkor az évtized második felében már a minimálbérből élők is elkezdtek fölkapaszkodni – állítja Szikra Dorottya szociálpolitikus az Élet a NER-ben podcast sorozatunk negyedik részében.
„Kormányváltást akarunk, és ezért fogunk össze 2022-re, de sokkal többről van szó. Korszakváltást is akarunk, ami azt jelenti, hogy egy más Magyarországra van szükség: más gazdaságpolitikára, más társadalompolitikára és más környezetpolitikára. A közös program készül, különböző munkacsoportokban dolgozunk együtt” – mondja a pártelnökökkel készülő interjúsorozatunk friss részében az LMP vezetője, Schmuck Erzsébet társelnök. A mostani állás szerint bőven nem jutnának be a parlamentbe, de abban bíznak, hogy a választók egyre környezettudatosabbak. Idetartozik az a hétvégi bejelentés is, miszerint Dobrev Klára lesz az ellenzéki Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje.
Lelassult az oltási ütem, vasárnap kevesebb mint 9 ezer ember első oltását sikerült megoldani. A járvány újabb 106 közvetlen áldozatát jelentette be az állam hétfőn. A járvány összes tesztelt, regisztrált hazai áldozata így csaknem 28 ezer főnél jár. A kórházi ápolásra és a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma viszont jó ideje kitartóan csökken. Hétfőn 4 872 koronavírusos beteg volt kórházban, közülük 572-en küzdenek az életükért lélegeztetőgép segítségével.
Csernobili gyerekek
Tízévente nekirugaszkodik az EU a romák helyzetének rendezéséhez, ezek a kísérletek azonban rendre kudarcot vallanak. Közben a rendszerszintű rasszizmus elmélyülésére már statisztikai adatok is vannak, ennek egyik megjelenési formája az iskolai szegregáció. Hiába a bírósági döntések, sok helyen ez sem szünteti meg a roma diákok elkülönítését, innentől kezdve a romák kirekesztése egy folyamattá válik. Cikkünkben a brüsszeli nézőpontot foglaljuk össze.
A csernobili nukleáris balesetet követően több százezer ukrajnai, belarusz és oroszországi gyereket küldtek Nyugatra pihenni, hogy egy kis időre maguk mögött hagyják a sugárfertőzött területeket. Az egyik ilyen „csernobili gyerek” volt a mai belarusz ellenzék vezetője. Szvjatlana Cihanouszkaja 1996-ban– a katasztrófa után egy évvel, még gyerekként – először lépett nyugati földre, és az út egyszerre rázta meg és töltötte el csodálattal, derül ki megkésett élménybeszámolójából.
Nyugodt napot kivánok,
Vovesz Tibor
