Gurbanguli Berdimuhamedov türkmén elnök ötlete nyomán parancsba adták a héten ünnepelt II. világháborús veteránoknak, hogy pénzzel járuljanak hozzá azokhoz az ajándékokhoz, amit éppenséggel ők kapnak a győzelem napja alkalmából.
A volt Szovjetunió országaiban hagyományosan május 9-én ünneplik a náci Németország II. világháborús kapitulációját. Ilyenkor felvonulásokkal emlékeznek meg, és felköszöntik a még életben lévő idős veteránokat, akik – az akkori szóhasználattal élve – részt vettek a Nagy Honvédő Háborúban.
A közép-ázsiai Türkmenisztán keleti Lebap régiójában az ünnepre készülve sajátos ukázt adtak ki a helyi hatóságok: felszólították a háborús és a hátországban dolgozott veteránokat, hogy kezdjenek pénzgyűjtésbe... saját ajándékaik megfinanszírozására.
Kevesebbet ért az ajándék, mint a hozzájárulás
A tekintélyelvű módon irányított országban már tavaly is előfordult ugyanez: a veteránoknak parancsba adták, hogy fizessenek a győzelem 75. évfordulójára kapott elnöki ajándékokért és kitüntetésekért is.
Több, neve elhallgatását kérő ember azt mondta, hogy a hatóságok sokkal több pénzt kértek, mint ami a veteránoknak adott elnöki ajándékok értéke volt.
Hogy az idén mennyire felel meg a kért összeg a várható ajándék értékének, az nem világos.
2020 előtt a türkmén kormány évente 200 manatot adott az egykori harcosoknak. Ez hivatalos árfolyamra átszámítva 55 amerikai dollárt ért, de a pénz feketepiaci megfelelője valójában 5,5 dollár volt.
A kazahok a legbőkezűbbek
Mindeközben a legtöbb volt szovjet tagköztársaság sokkal bőkezűbb a veteránjaival, de érdekes módon nem Oroszország a legnagylelkűbb.
Kazahsztánban a veteránok és a háborús hátországban dolgozók 2350 dollárt, Üzbegisztánban pedig 950 dollárt kapnak május 9-re.
Az orosz hatóságok a héten közölték, hogy az idei juttatás értéke 10 ezer rubel, azaz 135 dollár lesz.
Az Aljakszandr Lukasenka autoriter uralma miatt sokat bírált Belrausz közben egy kopejkával sem tiszteli meg saját veteránjait.
Gazdasági válság terhét nyögi az államkassza
A veteránok „önajándékozását” forszírozó Türkmenisztán az utóbbi években gazdasági válsággal kénytelen szembenézni – annak ellenére, hogy a világ negyedik legnagyobb igazolt földgázkészletével rendelkezik.
A helyzetet csak tetézte a pandémia, bár a türkmén kormány tagadta, hogy gazdasági válság lenne. Továbbá tagadta a koronavírus jelenlétét is, annak ellenére, hogy ezekről erős bizonyítékok állnak rendelkezésre.
A Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint Berdimuhamedov elnök „rokonai és ismerősei tartják kontroll alatt a teljes közéletet, és a hatóságok még az emberek magánéletébe is beavatkoznak”.
Türkmén regionális hatóságok nemrég olyan rendeletet adtak ki, amely szerint az állami üzletek előtt nem állhatnak négy embernél hosszabb sorok. Az ok: az elnök fia szerint „a boltok előtti sorok lejáratják az apját”.
