Bosznia-Hercegovinában nem látni a fényt a COVID-19-alagút végén. Az instabil politikai vezetés és adminisztráció már azelőtt válságban volt, hogy a koronavírus-járvány Peru és Magyarország után Boszniában okozta a legtöbb halálesetet lakosságarányosan.
A napokban a helyzet tovább romlott, miután a szarajevói kormány nem tudott vakcinákat vásárolni, leszámítva kis mennyiségű, a COVAX nemzetközi segélyrendszeren keresztül beszerzett védőoltást. Ráadásul nincs arról megbízható információ, hogy áll most az ország a nyájimmunitás felé vezető úton. A pandémia bejelentése után 15 hónappal, és az oltási kampányok elindulása után fél évvel a bosnyák vezetés beismerte, hogy fogalmuk sincs, hány állampolgár kapott eddig védőoltást.
Az Állampolgári Ügyek Minisztériuma szerint 3,8 millió lakosú Bosznia eddig valamivel több, mint 530 ezer dózis vakcinát importált. Ez még a vírus által leginkább veszélyeztetett csoportok átoltására sem elegendő, ráadásul a hivatalos adatok alapján eddig még csak 180 ezer ember kapta meg az oltás első dózisát, a másodikat pedig csak 50 ezer.
„Csak annyit szeretnék, hogy visszatérhessek a normális élethez, hogy megkapjam az oltást és végre elfeledkezhessek a koronavírusról” – mondta a Szabad Európa balkáni tudósítójának a szarajevói Irfan Godinjak. Godinjak sok bosnyák állampolgárral egyetemben Szerbiába utazott oltásért – ott ugyanis nagy mennyiségben áll rendelkezésre az orosz és kínai védőoltás.
„Sajnos a boszniai vezetés egyáltalán nem tett semmit azért, hogy az embereket beoltassák” – mondta Godinjak. „Régóta nem bízom az államban és az egészségügyi rendszerben, és higgyék el, inkább fizetek azért, hogy bárhol máshol oltást kaphassak.”
A nemzetiségileg hagyományosan megosztott Boszniát hivatalosan is három autonóm területre osztotta a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni béke. Az ekkor megalkotott rendszer a pandémia kezdete óta sok problémát okozott. Az ország központi kormánya rendkívül gyenge hatáskörrel rendelkezik, a hatalom nagy részét két autonóm entitás birtokolja: a muszlim és horvát többségű Bosznia-hercegovinai Föderáció és a szerb többségű Szerb Köztársaság (valamint a harmadik, kisebb Brčkói Körzet).
Ezek az autonóm régiók többek között eltérő egészségügyi rendszert vezettek be. Így tehát a Föderációban az egészségügyi ellátást megyénkre osztva szervezik, a Brčkói Körzet nagyrészt a többitől függetlenül működik, a Szerb Köztársaságban pedig erősen centralizált ellátórendszert alakítottak ki, ami nagyrészt a szomszédos Szerbia támogatására támaszkodik. Ezt a rendszert már jóval a mostani közegészségügyi válság miatt bírálták az ENSZ szakértői, amiért a boszniaiak jelentős részének nem biztosít ténylegesen elérhető ellását.
Mostanában az okozott problémát, hogy a boszniai tagállamnak nincs jogköre közvetlenül tárgyalni az oltóanyag-gyártókkal. Májusban a parlamentben kezdeményezték a közbeszerzési törvényének gyors módosítását az oltások gyorsabb vásárlása érdekében, ám ez kudarcot vallott. Az ezt követő kaotikus gazdálkodás során egymást követték a botrányok, egy alkalommal például egy málnatermesztő kapott megbízatást életmentő felszerelések behozatalára. Azóta a bosnyák csak találgatnak, mi jöhet még.
Szerbia segít (néhány embernek)
"Szerbiába mentünk, mert láttuk, hogy itt nagyon lassan halad az átoltás, és nem tudjuk, mikor kerülhetünk sorra" - mondta Milica Plavsic, a Szerb Köztársaság lakója, aki férjével együtt mindkét oltásdózist Szerbiában kapta meg. Míg Bosznia nagyrészt kudarcot vallott a védekezésben, Aleksandar Vucic szerb elnök büszke volt arra, hogy a kormánya a pandémia kezdete óta szorosan együttműködött Kínával a maszkok, orvosi felszerelések és vakcinák behozatalában. Az együttműködés egyik eredménye a Sinopharm és Sinovac vakcinák kétmillió dózisának importja volt, bár ezeket a készítményeket sem az európai, sem az amerikai szabályozók nem hagyták jóvá.
Márciusra, az oltások magas elutasítottsága ellenére Szerbiában volt az egyik legmagasabb a lakosság átoltottsága, és az oltás lehetőségét megnyitották a külföldi látogatók előtt is. A bejelentést követő három nap alatt mintegy 30 ezer lépte át a szerb-bosnyák határt.
„Bár logisztikailag és pénzügyileg is költséges volt, úgy döntöttünk, hogy mégis megtesszük - inkább azért, hogy megnyugodjunk, és csak másodsorban az egészségünk miatt” – mondja Plavsic. Azt, hogy hány bosnyák kapott oltást, Szerbia sem tartja számon. A Szabad Európa balkáni szolgálatának kérdésére a szerb kormány azt mondta, csak a beoltott külföldiek teljes számáról vannak adataik, országok szerinti nyilvántartásuk nincs.
A szerb tisztviselők azt is állítják, hogy nem kötelesek ilyen információkat átadni más országoknak.
A tudás fontossága
Szakértők szerint döntő fontosságú nyilvántartani, a lakosság mekkora része kapott eddig oltást. Minden, a COVID-19 elleni erőfeszítés lényege a statisztika, amely segítségével a tisztviselők hatékonyabban juttathatják célba az erőforrásaikat, vagy szervezhetik a korlátozásokat. Fontos az is, hogy kimutassák, mennyivel nyújt nagyobb védelmet a vakcina a természetes immunitással szemben – különösen a Balkánon, ahol Európában és a világon a legmagasabb a védőoltások elutasítottsága.
Az oltások hatékony nyomon követése védi a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit is, beleértve az újszülötteket és másokat, akiket nem lehet beoltani, és a határok megnyitásakor figyelmezteti a tisztviselőket a friss járványok kockázatára. Sem az illetékes hatóságok, és a Brčkói Körzet sem rendelkezik azonban megbízható adatokkal a beoltott emberek teljes számáról. A Szerb Köztársaság egészségügyi hatóságai azt mondják, reményeik szerint hamarosan megkezdik az együttműködést a Szerbiai Közegészségügyi Intézettel, amelynek keretében adatokat is kérnek az ott oltott bosnyákok számáról. Ahogy Milka Mrdja, a Szerb Köztársaságbeli Banja Luka-i egészségügyi intézet szóvivője elmondta, ez azonban még mindig a tervezési szakaszban van, és egyelőre „megközelítőleg sem lehet tudni, hogy hány szerb köztársaságbeli állampolgárt oltottak be”.
Az intézet szerint különösen problémás lehet a kettős boszniai és szerb állampolgárokra vonatkozó adatok nyilvántartása. A Szerbiában oltottak között sokan nem adták meg, honnan származnak, és a kettős állampolgárok jó része egyszerűen csak a szerb útlevelét használta. „Ezért ajánljuk minden állampolgárnak, hogy a szerbiai oltás után hívják fel háziorvosaikat, és kérjenek oltási igazolást, mert így az egészségügyi központok adatai alapján készíthetünk adatbázist” - mondja Mrdja. „Ez az egyetlen módja annak kiderítésére, hogy hány boszniai állampolgárt oltottak be a Bosznia-Hercegovinán kívül." A hatóságok június 16-án nyilvánosan felszólították a lakosságot, hogy így járjanak el.
Plavsic szintén találkozott a regisztrációs felhívással. „Bár nem kötelező, természetesen elmegyek, és bejelentem, hogy Szerbiában oltottam magam” - mondta. „Sok környékbeli barátom szintén így tett, és én is fontosnak tartom, hogy valahol regisztrálják az oltást, és legyen Boszniában nyilvántartás arról, hány embert oltottak be."
„Így nem lehet összegyűjteni”
Hasonló felhívást azonban a Föderációban nem tettek közzé, és arról sincs adat, hány lakost oltottak be külföldön. A Brčkói körzet közegészségügyi központjának ápolási vezetője, Zorka Mijatovic szerint nehéz lesz meghatározni, hogy hány bosnyákot oltottak be a COVID-19 ellen. Ilyen információk „nem gyűjthetők önkéntes alapon”, elmondása szerint az ország egyetlen egészségügyi intézménye sem köteles oltási információkat megadni egy ember egészségügyi kartonján. „Sajnos komoly statisztikák nem készülnek, így Bosznia sem fog soha releváns adatokat kapni arról, hogy állampolgárai közül hányat oltottak be a koronavírus ellen" - mondja Mijatovic.
Áprilisban Szarajevó főváros és a környező megye közegészségügyi hatósága portált hozott létre, ahol az állampolgárok oltottként regisztrálhatnak. Az online alkalmazásból származó információk végül felhasználhatók oltási igazolások, például „COVID-19 útlevél” kiállítására. Eddig körülbelül 5000 szarajevói regisztrált, de a tisztviselők szerint a valós szám magasabb.
„Természetesen az az adat nem pontos, a valós szám biztosan nagyobb”, mondta Amir Ljubovic, a Szarajevó Megyei Egészségbiztosító munkatársa. Becslése szerint csak márciusban 10 ezer bosnyák kaphatott oltást.
„De erről sehol nincs hivatalos adat” - mondja Ljubovic. „Bár naponta több száz kérelem érkezik vakcinaútlevelekre, de ez csak az önbevallásos adat. Akár egy dózis után is lehet jelentkezni, majd kiegészíteni a második oltások adataival.” Szerinte az ilyen regisztráció „minden jövőbeli utazásunk szempontjából fontos, mert ha valaki bárhova boszniai útlevéllel utazik, akkor célszerűbb bosnyák oltási dokumentumokkal rendelkeznie.”
Nehézségekbe ütközhet azonban az önbevallásos tájékoztatást és a tényleges oltások egyeztetése – és a a hazai és nemzetközi utazási követelményeknek megfelelő dokumentumok kiállítása. Brüsszel egyelőre nem ismerte el azon vakcinák hatékonyságát, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség nem igazolt, mint biztonságos és hatékony oltóanyagokat. Az elismerést nélkülözők közé tartozik az orosz Szputnyik V és a két kínai vakcina, amelyet Szerbiában széles körben használnak.
„Tudok a felhívásról, és oltott állampolgárként regisztráltam” - mondta Godinjak. "De nem hiszem, hogy bármely ország elfogadja a határon azokat az oltási papírokat, amelyeket megyei hivatalok adtak ki, hiszen országos szintű adatokra lenne szükség.” Az olyan kettős állampolgároknak, mint Godinjak, kiskaput jelenthet a két útlevél. De ez nem vonatkozik a kettős állampolgársággal nem rendelkező bosnyákok millióira. „Ami engem illet, a Szerbiától kapott oltási bizonyítvány az egyetlen, amit megmutatok” - mondta.
Június 23-ig Boszniában csaknem 205 000 koronavírus-esetet és 9651 halálesetet regisztráltak. A COVID-19-ből származó lakosságarányos halálozás 2960 haláleset minden egymillió emberre.
