Egy éve kezdődött a tüntetéssorozat a vitatott kimenetelű belarusz elnökválasztás után. Több tízezer embert vetettek fogságba, gyakran olyan átlátszó indokkal, mint a rossz zokni viselése vagy az utcai tánc.
Belarusz tavaly augusztusban, az Aljakszandr Lukasenkának immár hatodik mandátumot biztosító, de erősen vitatott elnökválasztás után zuhant bele a káoszba. Lukasenka 1994 óta irányítja az országot, és „Európa utolsó diktátorának” is nevezik.
A választás nyomán példátlan tiltakozási hullám robbant ki egy évvel ezelőtt, amelyet még az autoriter Belaruszban is példátlanul brutálisan törtek le a biztonsági szervek.
Több mint harmincezer polgárt vettek őrizetbe, a politikai foglyok száma meghaladta az 540-et, több mint két tucat újságíró is van köztük.
Belaruszban bármilyen tiltakozás bírságot vagy akár börtönbüntetést vonhat maga után. Ahogy a vörös és fehér színek demonstratív megjelenítése is (mivel a fehér-vörös-fehér a demokratikus ellenzék és a rövid életű, 1918-as Belarusz Népköztársaság zászlaja).
A Szabad Európa most áttekinti a legbizarrabb esetekben kirótt büntetéseket.
A „rossz zokni”
Márciusban Minszkben megállítottak egy autóvezetés-órára tartó nőt. Natalija Szivcova-Szjaduskinával közölték, hogy „nem megfelelő volt a ruházata”.
Mi volt a probléma? Az, hogy fehér-piros csíkos zokni volt rajta, amely a történelmi és gyakorlatilag betiltott belarusz zászlóra emlékeztet.
Emellett piros edzőcipő is volt rajta, ami szintén növelte a hatóság gyanúját. A rendőrök azzal is megvádolták, hogy ujjával a győzelem jelét mutatta az elhaladó autósoknak, akik erre üdvözléssel válaszoltak.
Szivcova-Szjaduskinát a nem jóváhagyott tüntetéseket tiltó törvény alapján elítélték, és 2320 belarusz rubeles (kilencszáz amerikai dolláros) bírság megfizetésére kötelezték. A bíró azt is megjegyezte: a zokni és a piros cipő jól látható volt, mert a nő rövid farmert viselt.
Szivcova-Szjaduskina nem csak akkor futott bele a hatóságokba. Egy nappal a „zoknigate” előtt a rendőrség megjelent a lakásában, és letépték az erkélyére kiakasztott fehér-vörös-fehér zászlót. Később illegális tiltakozás miatt 2030 belarusz rubeles (794 dolláros) büntetésre ítélték.
„Most már 4350 rubellel (1694 dollárral) tartozom. Nincs pénzem a bírságok kifizetésére, még úgy sem, hogy dolgozom” – mondta a Szabad Európának.
Szivcova-Szjaduskina esete nem egyedi. A nyugaton fekvő Hrodna városban Ljubov Szarlai egy napot töltött fogdában és még pénzbírságra is ítélték, mert fehér-vörös csíkos nadrág volt rajta. A rendőrök januárban állították meg, amikor egy kávézóból az autójához tartott.
„Megkérdeztem őket, hogy miért vesznek őrizetbe. Azt mondták: »Ugye nem mondod, hogy nem politikai állásfoglalás miatt vetted fel ezt a nadrágot?«” – mesélte a Szabad Európának.
Más „színbűncselekmények”
Andrej Drazsint, a nyugaton fekvő Ivananva lakosát márciusban azért bírságolták meg, mert egy olyan táblát állított ki a háza előtt, amelyre fehér-vörös csíkokat festett fel. A rendőrség ezt is illegális tiltakozásnak vette.
„Állandó lakhelyén nyilvános és akadálytalan megtekintésre fehér-vörös-fehér zászlót helyett el háza homlokzatán, egy, a Belarusz Köztársaságban nem engedélyezett stencillap formájában” – állt a bürokratikus nyelvezeten íródott rendőrségi jegyzőkönyvben.
Annak ellenére, hogy a fehér-vörös-fehér zászló vagy e színeknek a kombinációja hivatalosan nem tiltott Belaruszban, a bíró 450 dollárnak megfelelő büntetést szabott ki a férfire.
A rendőrök árgus szemét még egy virágcsokor sem kerüli el. A Navapolatszkban élő Aljona Vinokurovát 350 dollárra büntették, mert fehér és piros színű virágcsokorral ment lánya születésnapjára.
Még a papírdoboz is bajt okozhat. Ez történt Andrej Parhomenkával, akit áprilisban egy fehér-vörös zászló közszemlére tétele miatt letartóztattak. A vád szerint Minszki toronyházi lakása erkélyén helyezte ki a lobogót. Ő tagadta ezt, és elmondta, hogy valójában egy televízióhoz tartozó piros-fehér dobozról volt szó. Mivel épphogy beköltözött, nem volt ideje kidobni a dobozt – magyarázta.
Parhomenkának két hétre börtönbe kellett vonulnia. A büntetés egy részét a minszki Akreszcina fogházban töltötte, amelyet Belaruszban az ottani fegyőrök által állítólag elkövetett és dokumentáltan elkövetett kínzásokkal kapcsolnak össze. Parhomenka elmondta a Vjaszna nevű – és a kormány által nemrég zaklatott – vezető belarusz civil szervezetnek, hogy a börtönben koronavírussal fertőződött meg.
Elítélték, mert megkérte az ügyészt, hogy költözzön ki
Más belaruszokat azért büntettek, amit nem voltak hajlandók megtenni.
Volha Szinyalvovának Minszkben van egy lakása, amelyet kiadott Alina Kaszjancsuknak – egy, a politikai perek miatt hírhedtté vált ügyésznek, aki többek között részt vett a Kacarina Andrejeva és Darija Csulcova elleni eljárásban.
A Lengyelországból sugárzó Belsat tévé két munkatársát februárban két év börtönre ítélték, mert tavaly novemberben élőben jelentkeztek be egy minszki ellenzéki tüntetésről. Az eset nagy felháborodást váltott ki Nyugaton.
Miközben tavaly már folyt a per, Szinyalova megkérte Kaszjancsukot, hogy költözzön ki a lakásból, amibe az ügyész beleegyezett. A belarusz hatóságok azonban tudomást szereztek a dologról, és vádat emeltek a főbérlő ellen azon az alapon, hogy „állása miatt megsértette Kaszjancsuk jogait”.
Szinyalvovának két kisgyermeke van. Perét zárt ajtók mögött tartották, ügyvédje engedélyét visszavonták. Június 30-án Anzsela Kaszcjukevics két év szabadságmegvonásra ítélte a nőt.
Dirty Dancing?
Belarusz egyik legnagyobb bűnügyi perében több tucat ember volt vádlott. Azért vették őrizetbe őket tavaly decemberben, mert Breszt utcáin énekeltek és táncoltak. A karhatalmi erők szétzavarták a gyülekezőket, sokukat letartóztatták. Lukasenka hatóságai később „a közúti közlekedés biztonságának veszélyeztetése” miatt vádat emeltek ellenük.
Az ügyben összesen több mint hetven ember érintett. A vádlottak közül néhány tucatnyit már elítéltek. Volt, aki egy év szabadságmegvonást, volt, aki két év börtönt kapott.
Összezúzták a Belaruszban mindig is gyenge lábakon álló jogállamiságot – magyarázta Szergej Usztyinov, a Jogi Kezdeményezés nevű belarusz civil szervezet képviselője. Az NGO abban segíti a belarusz polgárokat, hogy jogsérelmeikkel az Emberi Jogok Európai Bíróságához (ECHR) forduljanak.
„A jog is így működik – mondta Usztyinov a Jelenidőnek. – Ha politikai fogoly vagy, nem érsz el semmit, sem a bíróságon, sem az ügyészségen tett panasszal. De ha rendőr vagy, az embereket öt-hat év börtönre ítélik már azért is, mert meglöktek vagy megkarcoltak.”
Az elnökválasztás óta eltelt időszakban a belarusz bíróságok a több ezer vádlott közül egyetlenegyet sem mentettek fel. Az ország biztonsági apparátusának egyetlenegy tagja ellen sem indult büntetőeljárás, a tüntetők elleni brutális – és néhány esetben halálos – fellépés miatt.
