A belarusz ellenzék vezetője reméli, hogy az Egyesült Államok és Európa új szankciókat hoz a pénzteremtő kormányzati vállalkozások ellen, és azok Lukasenka rendszerének összeomlásához és az általuk már előkészített békés átmenethez vezetnek. Szerinte ez „nagyon gyorsan megtörténhet".
Szvjatlana Cihanouszkaja, aki a tavaly augusztusi vitatott választásokon Lukasenka legfőbb ellenzéki kihívója volt, azt mondta, hogy a volt Szovjetunió hat nap alatt omlott össze nagyon váratlanul. „Ugyanez a helyzet fordulhat elő Fehéroroszországban, és... a mi feladatunk mozgósítás."
Kedden New Yorkban az Associated Press interjúvolta meg Cihanouszkaját, miután az Washingtonban egy sor magas szintű találkozón vett részt vezető adminisztratív tisztviselőkkel és a kongresszus tagjaival. Ezeken felszólította az Egyesült Államokat, hogy hozzon „aktív és nem jelképes" intézkedéseket válaszul arra, hogy Lukasenka megleckézteti a másképp gondolkodó belaruszokat.
Cihanouszkaja szerdán visszatért Washingtonba, hogy találkozzon Joe Biden elnökkel, aki Belaruszban felemelte a szavát a demokráciapárti erők mellett. Azt írta a Twitteren: „Megtiszteltetés számomra, hogy találkozhatok vele”, és kijelentette, hogy „az Egyesült Államok kiáll Fehéroroszország népe mellett a demokrácia és egyetemes emberi jogok érdekében”.
Miről volt szó a Fehér Házban?
Cihanouszkaja „nagy előrelépésnek" nevezte a találkozót, „de még hosszú utat kell megtennünk" – fűzte hozzá.
Az AP-nek adott telefonos interjújában elmondta: „Megszereztem Biden elnök támogatását, az Egyesült Államok Belarusz mellett fog állni mostani, nagyon nehéz harcunkban.” Azt mondta, nem tárgyaltak Belarusz elleni meghatározott, új szankciókról, arról beszéltek, hogy fokozni kell a Lukasenka-rezsimre nehezedő nyomást.
Cihanouszkaja beszámolt arról, hogy sürgette az amerikai tisztviselőket: támogassák a nemzetközi megfigyelés alatt megtartandó új nemzeti választások kiírását célzó tárgyalásokat, és biztosítsanak sürgősségi finanszírozást Belarusz ostromlott civil társadalmának és hírmédiájának.
A keddi interjúban azt mondta, hogy a rezsim gyengítésére a „leghatékonyabb eszközt” a szankciók jelentik, és „biztos benne, hogy az USA mindent megtesz azért, hogy együtt lehessen a belaruszokkal ebben a harcban”.
„Meglátjuk, mi lesz a válasz, de biztos vagyok benne, hogy közel vannak az új szankciók, és az amerikai szankciók, természetesen az európaiakkal együtt, hatalmas hatással lesznek a rezsimre" – mondta.
Összefogni az ellenzéket, megosztani a rezsimet
Cihanouszkaja kifejtette, hogy Lukasenka hatalma a pénzre és a rendvédelmi szervekre épül, az ellenzék pedig most még szigorúbb szankciók szorgalmazásával igyekszik nyomást gyakorolni a gazdaságra, hogy elvágja e pillérek egyikét.
„Gazdasági nyomás a rezsimre, a haverokra, az olyan ágazatokra, mint az olaj, a kálium, az acél, a fa, a pénzügyi szféra – ez az állandó nyomás elősegíti a szövetségek szétszakadását a rendszeren belül" – mondta.
„Bármi lehet kiváltó tényező – véli Cihanouszkaja. – Meghallgatjuk a terepen lévő embereket, hogy mire készültek fel, nő az emberek türelmetlensége. Senki sem tudja, mi váltja ki a rendszer bukását okozó új tömeges tüntetéseket."
Szerinte a rezsim alatt élők „nem hűek a rendszerhez”, de féltik önmagukat, a családjukat és a biztonságukat, mert tovább folytatódnak a letartóztatások és az emberrablások.
A szankciók nem ezüstgolyók
Cihanouszkaja azt mondta, hogy a szankciókkal fenyegetés korábban arra késztette Lukasenkát, hogy engedjen szabadon politikai foglyokat, és hagyjon fel az erőszakkal. Így a történelem megismételhető, „és sok pontont kell nyomást gyakorolnunk a rezsimre".
„A szankciók nem ezüstgolyók, nem jelentenek azonnali csodát a probléma megoldására – mondta. – A szankciók nem viszik el hazánkat a demokráciába, de biztosan elősegítik az elit megosztását annak érdekében, hogy Lukasenka bűntársai megértsék: Lukasenka ideje lejárt."
Cihanouszkaja szerint ezeknek az embereknek maguknak kell eldönteniük: „vajon ezen a süllyedő hajón maradnak-e, vagy csatlakoznak a civil társadalomhoz, amely fel akar építeni egy új és virágzó, nyitott, átlátható Belaruszt”.
Egy módon juthat ki Belarusz a válságból
Cihanouszkaja, aki az elnökválasztás után a belorusz hatóságok nyomása elől Litvániába menekült, elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban áll az ország demokráciapárti mozgalmával. „Összehangoljuk, amit teszünk, mert közös ellenségünk van, és több ponton kell nyomást gyakorolnunk a rezsimre, ez a mi stratégiánk."
„Célunk új, átlátható választások kiírása, nemzetközi megfigyelőkkel – mondta. – Ez az egyetlen kiút a belarusz válságból."
