A lengyel kormány szerint az orosz és a kínai befolyástól védenék a médiát, az ellenzék viszont úgy látja: az egyik legnagyobb független csatorna ellehetetlenítése a cél. Országszerte tüntettek a törvény ellen, közben szétesett a kormánykoalíció is.
Ma dönt a lengyel parlament alsóháza a médiatörvény módosításáról. A javaslat megtiltaná, hogy olyan médiacég kapjon működési engedélyt, amelyiknek végső tulajdonosa az Európai Gazdasági Térségen kívül van bejegyezve.
A tervezet kritikusai szerint a módosítás célja a TVN24 hírcsatorna megszüntetése. Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TVN24 működési engedélyéről júliusban szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT). A szavazás eredménye döntetlen volt, írja az MTI.
A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte. Az engedélyezési folyamat a hatóság döntésképtelensége miatt még folyamatban van.
Mateusz Morawiecki kormányfő (Jog és Igazságosság, PiS) szerint a javaslat nem irányul semmilyen konkrét cég ellen, célja csupán kivédeni azokat a kockázatokat, amelyeket a lengyel csatornák kínai vagy orosz cégek általi felvásárlása jelentene.
A médiatörvény tervezett módosítása ellen múlt héten amerikai szenátorok egy csoportja is tiltakozott, a médiaszabadság korlátozásának ítélve a módosítást, ami árthat a lengyel–amerikai kapcsolatoknak is.
Kedd este Varsóban és több más lengyel városban is tüntettek a médiatörvény módosítása ellen. A fővárosban mintegy kétezren vettek részt a demonstráción. Felszólalt Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke, aki július elején vette át a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) irányítását. Donald Tusk és pártja szerint a kormánypártok „meg akarják szüntetni a független médiát, mivel tudatában vannak annak, hogy a legveszélyesebb ellenfelük az igazság”.
Felbomlott a kormánykoalíció
A médiatörvény módosítását nemcsak a ellenzék, de az Egyetértés nevű (Porozumienie) kisebb kormánykoalíciós párt sem támogatta. Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes, az Egyetértés elnöke támadta a javaslatot, mert szerinte az lehetőséget ad a médiacégek kisajátítására és elidegenítheti Lengyelországtól az Egyesült Államokat.
A miniszterelnök felmentette Jarosław Gowint miniszterelnök-helyettesi és fejlesztési miniszteri posztjáról. Mateusz Morawiecki múlt héten kirúgta Anna Kornecka fejlesztési miniszterhelyettest is, miután kritizálta a kormány új adócsökkentési javaslatait.
Szerdán az Egyetértés bejelentette, hogy a párt kilép a kormánykoalícióból elsősorban a médiatörvény és az adócsomag miatti ellentétek miatt. Ezzel formálisan megszűnt a kormány többsége az alsóházban.
Piotr Müller kormányszóvivő szerdán ugyanakkor azt mondta, az Egyetértés soraiban, valamint más, a kormánytáboron kívüli képviselők között akadnak most is olyanok, akik támogatása biztosítja a többséget.
Évek óta romló médiahelyzet
Azért is merülhetett fel, hogy az új médiatörvény célja a kormányfüggetlen sajtó munkájának megnehezítése, mert Lengyelországban az utóbbi években nagyot romlott a sajtószabadság helyzete. A lengyel médiahelyzet romlása tavasszal az Európai Parlamentben is téma volt.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadsággal foglalkozó szervezet listáján Lengyelország történelmi mélyponton, a 62. helyen áll, 2015-ben még a 18. volt. (Ezen, az országokat a sajtó szabadsága szerint rangsoroló listán Magyarország a 89. helyet foglalja el.)
Nőtt a jobboldali kormány befolyása a közmédiára, a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló cégek kezdtek médiafelvásárlásba. A lengyel kormány már korábban is próbálkozott a külföldi tulajdon korlátozásával, de az ellenállás miatt a korábbi javaslatokat nem sikerült átvinni.
Februárban számos médium felfüggesztette működését egy napra, az újságok pedig fekete címlappal jelentek meg, így tiltakozva az új reklámadó ellen. A kormány akkor a járványra hivatkozva akarta bevezetni az új adót, de sokak szerint a terv célja a független sajtó elhallgattatása lett volna. A kormány végül ebből a tervből is visszatáncolt.
A kormány befolyásától tartó kritikusok félelmeit igazolta, hogy áprilisban három lap főszerkesztőjét is kirúgták, akiknek helyére a kormányzó PiS pártjának szimpatizánsait nevezték ki. A lapok ugyanahhoz a kiadóhoz tartoznak, amelyet nemrégiben vásárolt fel a PKN Orlen állami olajipari vállalat. Az Orlen vezetője jó kapcsolatot ápol a kormánypártot vezető Jarosław Kaczyńskivel.
A Polska Press felvásárlásával az állami cég befolyása alá került a megyei lapok többsége, több mint százhúsz helyi magazin és mintegy ötszáz weboldal is.
