Nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégiával szemben azzal kapcsolatban, hogy megállapodás hiányában véglegesen elvesztek Magyarország számára a Norvég Alap 77 milliárd forint értékű forrásai – közölte az oslói külügyminisztérium.
A norvég külügyi tárca sajtóosztálya arról tájékoztatta a 444. hu-t, hogy a tavaly decemberi megállapodás „egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva”.
„Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és a Norvég Alapok 2014–2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben” – írták.
A magyar kormány korábban azt közölte, hogy pert fontolgatnak az elvesztett források miatt.
A norvég külügyminiszter egy interjúban lehetségesnek nevezte, hogy más módon támogatnak majd magyar civil szervezeteket. Ezzel kapcsolatban most arról számoltak be, hogy tanulmányozzák a lehetőségeket, egyelőre azonban nincsenek konkrét terveik.
Bár Norvégia nem az Európai Unió tagja, a hatályos társulási szerződés alapján szintén támogatja a gazdaságilag kevésbé fejlett tagállamok integrációját. Ennek az eszköze a hétéves ciklusokban folyósított Norvég Alap, amelyből Magyarország is részesült, legalábbis eddig.
Az alappal kapcsolatos vita még 2014-ben indult el, tárgya a civil szervezeteknek juttatandó támogatás volt. A Norvég Alap nagy részét az állam oszthatja el különböző célokra, és csak egy kis részét, mintegy 3,5 milliárd forintot irányítanak a civil szervezetekhez. Ez utóbbi elosztásáért viszont nem a magyar kormány, hanem a norvégok által kiválasztott szervezet a felelős.
Minden más országgal sikerült megegyezni
A Norvég Alap korábban az Ökotárs Alapítványt bízta meg a pénz elosztásával, 2014-ben az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség azonban egyoldalúan az állami tulajdonú Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át a támogatás lebonyolítását. Erre a kormánynak nem volt joga, ezért válaszul az alap működtetői a teljes összeget befagyasztották.
A vita nagyjából itt holtpontra is jutott, és mivel idén lejárt a hétéves ciklus, júliusban a norvég külügyminisztérium közleményben jelezte, hogy Magyarország végleg elesett a teljes, 77 milliárdos forrástól, vagyis a civil támogatás mellett az alap nagy részét kitevő kormányzati kezelésű összegtől is. Magyarország ezzel az egyedüli az EU-ban, Norvégiának eddig minden esetben, mindegyik országgal sikerült megegyeznie a civil pénzek elosztásáról is.
A magyar kormány ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy a támogatás összege továbbra is jár Magyarországnak. A Miniszterelnökség augusztus 4-én azt írta, hogy „nem fogadják el Norvégia diktátumát”, és jogi lépéseket terveznek az alap elbukása miatt.
A kormány azt írta, a konfliktus azért alakult ki, mert a „Soros György által támogatott Ökotárson kívül” bármelyik más pályázó elfogadható lett volna nekik, Norvégia viszont ragaszkodott a „Soros-szervezethez”.