A tádzsik hatóságok rábólintottak, hogy kínai támaszpont épüljön az ország afganisztáni határa közelében. Sőt, szokatlanul széles jogköröket adtak a szomszédos országnak, azt remélve, hogy védelmet nyújt az afganisztáni kockázatokkal szemben.
Peking növekvő befolyását – és Tádzsikisztán kiszolgáltatottságát – jelzi, hogy a tádzsik kormány felajánlotta, hogy átadja Pekingnek a teljes ellenőrzést egy már meglévő kínai katonai bázis felett, és lemond minden jövőbeli bérleti díjról Kína katonai támogatásért. Ez állt a dusanbei kínai nagykövetség által a tádzsik külügyminisztériumnak küldött közleményben, amely eljutott a Szabad Európa tádzsik szolgálatához.
Kína tehát egyre nagyobb katonai szerepet vállal a régióban, miközben a tálibok afganisztáni hatalomátvétele biztonsági aggályokat keltett a szomszédos államokban.
„Ez a döntés a létesítmény megépítéséről és arról, hogy a két ország katonáit állomásoztatják majd ott, nagyon ritka példája Kína globális katonai jelenlétének” – mondta a Szabad Európának Raffaello Pantucci, a londoni Royal United Services Institute nevű, védelmi kérdésekkel foglalkozó elemzőintézet vezető munkatársa.
„Az a tény, hogy Tádzsikisztánban folyamatosan látjuk ezt a kínai tevékenységet, azt mutatja, hogy Peking mennyire aggódik Afganisztán és a régió miatt” – tette hozzá.
Kína már működtet egy katonai támaszpontot Tádzsikisztánban, az afgán határhoz közeli Murghab régióban, a Váhán-folyosóhoz közeli, távoli szakaszon. A létesítmények és előőrsök legalább öt éve üzemelhetnek. A Szabad Európa nem régi tényfeltáró jelentése szerint a kínai állomány egyre nagyobb szerepet vállal a térségben.
Mind a kínai, mind a tádzsik kormány hivatalosan tagadta a bázis létezését. Kevés részlet ismert a tulajdonjogáról és működéséről; a Szabad Európa tádzsik szolgálatának birtokába került dokumentumok szerint a bázison kínai állomány szolgál, de a komplexum jelenleg Dusanbe tulajdonában van.
„Ez rávilágít arra, hogy Közép-Ázsia a kínai figyelem középpontjába kerül – mondta Pantucci. – A jövőben Pekingnek nehéz lesz elkerülnie, hogy belekeveredjen a regionális biztonsági problémákba.”
„Kína számára a határai biztonsága kulcsfontosságú kérdés, része közép-ázsiai alapvető nemzetbiztonsági érdekeinek – mondta Temur Umarov, a Carnegie Moszkvai Központ Kína- és Közép-Ázsia-szakértője a Szabad Európának. – Tádzsikisztáni biztonsági jelenlétének bővítése a leghatékonyabb eszköz, amellyel jelenleg rendelkezik.”
Hivatalosan a szervezett bűnözés elleni harc miatt épül, egy távoli faluban
Az új létesítmény építését október 27-én hagyta jóvá a tádzsikisztáni parlament alsóháza.
Abdurahmon Alamsozoda tádzsik első belügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a létesítmény az ország távoli, Badahsán-hegyvidék autonóm tartományában fekvő Vahon faluban épül, és hogy a bázis az ország gyors reagálású csoportjának – a belügyminisztérium felügyelete alatt működő különleges erőknek – a tulajdonában lesz.
Tolibhon Azimzoda tádzsik törvényhozó a parlamentben elmondta, hogy az új bázis kínai finanszírozással épül tízmillió dollárból. A bázis létrehozását az afganisztáni tálib hatalomátvétel miatt megromlott biztonsági helyzettel kapcsolta össze.
Az új támaszpont pontos funkciója nem ismert, bár a törvényhozók megfogalmazása szerint „a szervezett bűnözés elleni küzdelemre összpontosító rendőri feladatokat” látna el, és a létesítménybe „az Interpol információs rendszeréhez szükséges speciális berendezéseket” telepítenének, amelyek Kínából érkeznének.
Peking az augusztusi tálib hatalomátvétel óta kényes biztonsági helyzetben találta magát a térségben. Kína pragmatikus munkakapcsolatot ápol a fundamentalista mozgalommal, de még nem tudni, hogy a tálibok mennyire fognak együttműködni a kínai hatóságokkal a terrorizmusellenes kérdésekben.
Peking évek óta veszélyként állítja be az ujgur szélsőségeseket, akik a régióban vagy a nyugati Hszincsiang tartományban lévő kínai célpontok elleni támadások potenciális kiindulópontjaként használják Afganisztánt.
