Az uniós gazdaságok a vártnál gyorsabban fognak átlendülni a járvány okozta visszaesésen az EU előrejelzése szerint. Magyarországtól jelentősen lassuló növekedést és tartósan viszonylag magas inflációt várnak.
A vártnál gyorsabban fog helyreállani az uniós gazdaságok működése, de ezzel együtt is számos logisztikai és egyéb nehézségre lehet számítani, áll az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzésében.
Számos iparágban várható még ugyanis, hogy a kínálat még nem fog tudni lépést tartani a kereslettel, számos nyersanyaghoz vagy például a mikroprocesszorokhoz továbbra is jóval drágábban lehet majd hozzájutni, mint korábban. Ezt egyes térségekben tovább nehezítheti a helyi munkaerőhiány vagy a járvány miatti korlátozások.
Az egész EU reál-GDP-je komolyan, öt százalékkal nő idén az előrejelzésük szerint, 2,6 százalékos átlagos infláció mellett. Viszont sok helyen elszállt a kormányok költségvetése, az EU átlagos költségvetési hiányát 6,6 százalékosnak számolták. Ez egyébként a válságidőszakban önmagában nem lenne kiugró, feltéve hogy a kormányok az így felvett hitelt válságkezelési célokra fordítják.
A legtöbb országban komolyan csökkenni fog a munkanélküliség a következő években, csak pont ott kevésbé, ahol ez a legnagyobb problémát jelenti: Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban. Az egész EU-t nézve 7,1 százalékról 6,5-re csökkenhet a munkanélküliségi ráta 2023 végére.
Forintban erősen drágulni fognak a dolgok
Magyarországot nézve a tavalyi 4,7 százalékos visszaesés után idén erős, 7,4 százalékos reál-GDP-növekedést becsültek. Ez az egész EU-ban a negyedik legmagasabb éves növekedési ütem lehet, a harmadik Horvátország 8,1 százalékkal.
A következő években erős lassulással számolnak az ország jelenlegi pályája alapján, két év múlva már csak 3,2 százalékot. Ez továbbra is lassú felzárkózást jelentene a fejlettebb országokhoz, Németországnak például jelenlegi jellemzői alapján 2023-ra háromszázalékos növekedést számoltak.
Emellett sokáig magas inflációt vár a jelentés Magyarországon. Részben azért, mert a kormány óriási pénzosztást rendez a választások előtt, a GDP több mint egy százalékát osztják ki egyszeri ajándékként a választóknak.
Ez azt jelenti, hogy a következő év végéig nálunk lehet a legmagasabb infláció az egész szövetségi rendszerben, még 2023-ban is bőven három százalék felett.
Emellett Csehországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan gyorsan újra visszatérhet a munkaerőhiány is. Az említett országoknak már jövőre is sorrendben 2,6 illetve 3,1 százalékos munkanélküliséget jeleztek előre, Magyarországnak szintén 3,1 százalékot.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint egyébként a magas infláció sem lesz tartós. Nemrég arról beszélt, hogy jövő év végére már visszacsökken évi háromszázalékosra.
Ezt nemcsak az EU tartja messze túl optimistának, hanem például Nagy Márton, Matolcsy György korábbi általános gazdasági szakértője, jelenleg Orbán Viktor gazdaságpolitikai főtanácsadója is, aki néhány hete az uniós számokhoz közelebbi pályáról beszélt.
Emellett azt is érdemes észben tartani, hogy ezt az inflációt a legtöbb helyen az EU-ban is és Magyarországon is úgy mérik, hogy alig jelenik meg benne többek között a lakhatás költsége.
Arra is számítanak az Európai Bizottság elemzői, hogy nem lesz mindig olyan szintű kormányzati eladósodás, mint idén. A 2021-re becsült 7,5 százlakos költségvetési hiány jövőre 5,7 százalékra mérséklődik előrejelzésük szerint, 2023-ra pedig 3,8 százalékra.
