Legalább kétféle okból szeretnének sokan sürgősen negyedik oltáshoz jutni Magyarországon. Teljesen véletlenszerűnek tűnik azonban, ki kaphat és ki nem, miközben sokan már az ötödik oltásukra szereztek időpontot.
Sokaknak okoz komoly gondot, hogy a magyar állam olyan vakcinát ajánlott számukra, amely nem hatékony, így gyakorlatilag védtelenek az újabb hullámban. Ez a probléma szinte kizárólag a kínai vakcinával oltottakat érinti, közülük is messze inkább az időseket.
Duda Ernő virológus minden érintettet arra biztatott nyár óta, hogy próbálja ő maga elintézni magának a következő oltást, pontosabban Pfizer-oltást. Szegediekkel előfordul, hogy átugranak Szerbiába, és beoltatják magukat ott, vagy Erdélyben van rokonuk, és elmennek oda. De van olyan is, hogy a magyar orvos minden további nélkül újra beoltja őket – mondta a professzor.
„Az államnak kellene ezt intéznie, de én mindenkit arra biztatok, hogy miután az állam malmai még az Isten malmainál is lassabban őrölnek, ne maradjon védtelen hosszú hónapokon keresztül, oltassa be magát, ha tudja. Ez félig illegális, de az egészség fontosabb ennél” – érvelt Duda Ernő még júniusban.
Mások miatt is fontos
Az oltás adta fokozottabb védettség ráadásul nem csak az ember egyéni egészsége szempontjából számít.
Ha mondjuk egy döntésképes felnőtt elutasítja a prosztatagyógyszerét, senki nem kényszerítheti bele. Szélsőséges esetben a beteg dönthet úgy is, hogy semmilyen orvosi segítséget nem fogad el, kivéve például épp a súlyos, járványos betegségeknél.
A fertőző betegségeknél ugyanis másokat is komolyan veszélyeztethet a beteg. Ahhoz pedig senkinek nincs joga, hogy a társadalomra veszélyes biológiai fegyverré alakítsa magát. Ezt erővel akadályozzák meg most is. A Covid-osztályról nem sétálhat le a beteg a büfébe se, több országba be se lehet lépni bizonyos oltások nélkül.
Lázár János állítása arról, hogy „mindenkinek jogában áll hülyének lenni és jogában áll meghalni” az élet legtöbb területén, de különösen a fertőző betegségek kapcsán csak korlátozottan igaz.
A vírusok vagy általában a fertőző betegségek veszélyességének nincs nemzetközi mértékegysége. Ráadásul a betegségek eltérő módon lehetnek veszélyesek különböző csoportokra, nemekre vagy akár etnikumokra. Ezért az országok maguk szabályozzák, hogy mire milyen óvintézkedéseket tartanak kötelezőnek.
Manapság az ebolásokat a legtöbb helyen be se engedik, a torokgyulladásosoktól pedig jellemzően csak az alapvető óvintézkedések elvártak a környezettől függően. Így például sok év börtön is járhat amiatt, ha valaki torokgyulladás gyanújával bemegy mondjuk egy szülészetre vagy ételt oszt az iskolai menzán.
Ha csak a betegséget elkapók eddig megismerhető halálozási arányát (letalitás) nézzük, akkor a Covid–19 veszélyesebb, mint számos olyan, Magyarországon kötelező védőoltással szabályozott betegség, mint a bárányhimlő, a járványos gyermekbénulás vagy a mumpsz. Hozzátéve, hogy ez csak egy szempont a sok közül.
A járvány okozta felelősség pozitív olvasata viszont az, hogy mások érdekében azok is igyekeznek a lehető leginkább védetté válni, akik például nem cukorbetegek, nem öregek, nem terhesek, azaz nem tartoznak a legveszélyeztetettebb csoportokba. Még akkor is, ha a magyar hivatalos adatok szerint száz fertőzöttből csak három halt bele eddig a járványba.
Az antitestekből nem lehet túl sok az emberben, így azok magasan tartása, az ismétlőoltások számos szakember szerint mindenkinek ajánlottak. Jakab Ferenc virológus elmondása alapján ugyanis havonta feleződik és három-négy hónap után drasztikusan elkezd csökkenni az antitestszint a szervezetben.
Magyarországon durván négy hónapja, augusztus elejétől kezdték el beadni a harmadik oltást. Ez azt jelenti, hogy bőven lehettek olyan emberek, akiknek a harmadik oltás után is nagyon alacsony volt már az antitestszintjük ősz végére.
Sokszor nem nézik meg a rendszerben
Magyarországon hivatalosan nem adnak be negyedik oltást, de a Szabad Európa sok olyan emberrel beszélt, akik megpróbálták beadatni maguknak, jelentős részük pedig sikerrel is járt.
Utóbbiak jellemzően nem jelentették be külön, hogy ez már a negyedik oltásuk lesz, az oltás előtt kitöltendő papír ugyanis csak az első két oltás időpontjára és fajtájára kérdez rá. Mindez azt is jelenti, hogy számos oltóponton nem tudják vagy nem akarják tudni a beoltandó ember oltásait az állami egészségügy sokat kritizált informatikai rendszerében, az EESZT-ben (az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Térben).
Az Ausztriában dolgozó Judit története tanulságos. Két Szputnyik-oltását ott nem fogadták el, oltatlannak számított. Ezért szeptemberben beadatott még egy Pfizert, és megbeszélte a főnökével, hogy talán Ausztriában megkaphatja a negyediket is az EU-s védettségi igazolványhoz.
De októberben hallotta, hogy itthon újra regisztrálhat harmadik oltásra. Megbeszélte a háziorvosával, és november elején Kistarcsán beadták neki a negyediket is, ismét Pfizert.
„Beírtam az első két oltás időpontját, tíz perc múlva ki is jöttem a második Pfizer-oltásommal. (…) 4/4 az oltásom, gond nélkül utazhatok” – mesélte. Judit egyébként azóta ötödik oltásra is regisztrálhat az állami egészségügyi rendszerben. Hivatalosan persze az újra a harmadik lenne.
Többen arról számoltak be, hogy mivel első két alkalommal kínai vakcinát kaptak, amilyen hamar csak lehetett, igyekeztek utazási vagy egészségügyi megfontolásból beadatni két nyugati, EU-s szinten ellenőrzött vakcinát.
Voltak, akiktől szintén nem kérdeztek rá a harmadik oltásra, és úgy sikerült megkapniuk a negyediket, más letagadta, és úgy kapta meg. Ami szintén azt erősíti, hogy csak az ott kitöltött papírlapok alapján ellenőrzik az oltások számát. De akadt olyan is, aki rá tudta beszélni a helyi ápolót vagy orvost, hogy adja be neki a negyediket is.
„Ha nem szólok, beadták volna, mint a pinty”
Anna (nem ez az igazi neve) szintén két Szputnyik után akart volna egy második Pfizer-oltáshoz és uniós védettségi igazolványhoz jutni. Ő viszont az oltóponton magától elárulta, hogy kapott már egyet korábban.
„Amikor jeleztem az eligazító hölgynek, hogy nekem már van egy harmadik Pfizerem, zavarba jött. Rohangászni kezdett, majd kiküldött egy orvost, aki nagyon kedvesen elmagyarázta, hogy jelenleg Magyarországon nincs lehetőség negyedik oltásra, és félnek, hogy megbüntetik őket, ha beadják” – magyarázta. Szerinte ha nem szól, beadják, "mint a pinty", egyébként pedig azóta is tud regisztrálni még egy harmadik oltásra.
Attila (neki sem ez a neve) szintén pórul járt. Ő előtte megkérdezte az illetékes Okfőt (Országos Kórházi Főigazgatóság) írásban, hogy kérheti-e a negyedik oltását, és ha igen, hol. Egy automatikusnak tűnő választ kapott arról, hogy sokan érdeklődnek, ilyenkor pedig lassabban válaszolnak. Egyébként azóta, több mint másfél hónapja nem válaszoltak.
Végül elment egy dunántúli oltópontra. Átadjuk neki a szót:
„Tudtam időpontot foglalni, el is mentem, és ha ott mélyen hallgatok róla, hogy a harmadikat már megkaptam, talán meg is kaptam volna, legalábbis amíg be nem adják, nem derült volna ki. De szóba kerültek az előzmények, és nem volt pofám a képükbe hazudni. Ehelyett az indokaimat adtam elő, hogy tudniillik az Angliában élő gyermekeimet, unokáimat szeretném meglátogatni, de Szputnyikkal csak három teszt és tíz nap karantén mellett lehetséges” – mondta el. Ez az érvelés nem volt elég, nem hatotta meg az orvosokat, különösen hogy az előző Pfizer-oltása óta csak két hónap telt el még akkor.
Attila igazából Orbán Viktorra mérges, aki miatt beadatta a Szputnyikot. Akkor döntött az orosz termék mellett, amikor a miniszterelnök „azzal fenyegetőzött, hogy aki nem fogadja el a felkínáltat, az mehet a sor végére, azaz várhatja, hogy mikor jut vakcinához”. Ez azonban nem bizonyult igaznak, a keleti vakcinákat elfogadók pedig a világ nagy részén máig oltatlannak számítanak.
Talán a központi előírás lesz hamis
Több érintettel beszéltünk, akik abban bíznak, hogy az állam hivatalos oltási előírása lesz a valóságban érdektelen, és Szputnyik után is kaphatnak egydózisú, elfogadott Janssen-terméket.
Hivatalosan ugyanis az orvosoknak nem ajánlják, hogy két Szputnyik után ezt engedjék a betegeknek, és a szakemberek, többek közt például Jakab Ferenc virológus is kifejezetten ellenjavallta. De később kiderült, hogy Gulyás Gergely miniszter is ezt csinálta – hozzátéve, hogy néhány héttel később koronavírusos lett. Novemberben Merkely Béláról, a Semmelweis Egyetem rektoráról derült ki, hogy nála se volt releváns a hivatalos ajánlás.
Vandáék Spanyolországban élnek, de nem ottani munkavállalóként lényegesen nehezebben, PCR-tesztekkel tudnak utazni a Magyarországon kapott Szputnyik-oltásokkal. Barátjával abban bíznak, hogy megkaphatják a Janssent, amikor legközelebb hazajutnak.
„A háziorvosunk nem tudott ebben segíteni, mert ő már nem is olt. Viszont más orvos ismerősökön keresztül próbáljuk elérni, hogy adjanak nekünk Janssent. Remélem, hogy ha ez így le lesz írva egy cikkben, attól még nem fogják megakadályozni” – mondta nekünk.
