Egy szélsőjobboldali, Kreml-barát párt – amely tagadja a Covid–19-járványt, és azt akarja, hogy Bulgária lépjen ki a NATO-ból és az EU-ból – most nagyobb platformot kap üzenete terjesztésére. A Vazrazsdane, azaz a Feltámadás a november 14-i választásokon bejutott a törvényhozásba. A Szabad Európa megvizsgálja a pártot és ellentmondásos vezetőjét.
Bulgáriát sújtotta leginkább a Covid–19 az EU-ban, de a Vazrazsdane, azaz Feltámadás párt szerint az egész hazugság.
A szélsőjobboldali párt azt szeretné, ha Bulgária kilépne a NATO-ból és az EU-ból. Szimpatizál a Kremllel, amelyet azzal vádolnak, hogy ilyen pártokat támogat a volt szovjet csatlósállamokban és máshol Európában.
A párt vezetője, Kosztadin Kosztadinov, aki régóta a bolgár politika peremén tevékenykedik, egyszer arra szólított fel, hogy „mint a kártevőket, úgy irtsák ki a ruszofób szemetet”. Évekkel ezelőtt letartóztatták, miután állítólag egy szkinhedekből álló bandát vezetett egy roma közösség elleni véres támadásban.
Azzal is vádolták, hogy ellopta a pártjának szánt állami pénzeket, hogy ingatlanokat és luxusautót vásároljon magának. Kosztadinov, aki sikertelenül indult a november 14-i bolgár elnökválasztáson, tagadja a vádakat, illetve azt, hogy a Kreml beépített embere lenne.
Most a Vazrazsdane és Kosztadinov nagyobb homokozóban játszhat majd, miután a párt a november 14-i szavazás után bejutott a bolgár parlamentbe.
A bolgár politikai patthelyzetnek köszönhetően ez már a harmadik választás volt idén, miután a közel hétmilliós délkelet-európai államot tavaly országos tüntetések sora rázta meg. A tiltakozásokat az évek óta tartó korrupció miatti közfelháborodás váltotta ki, és odáig vezettek, hogy kiesett a hatalomból a hosszú időn át kormányzó Bojko Boriszov miniszterelnök és jobbközép pártja, a GERB.
Az olykor erőszakos tüntetések élén a Vazrazsdane állt, amely ennek következtében egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Parlamentbe jutása nem példa nélküli Bulgáriában, ahol a szélsőjobboldali, Kreml-barát pártok és politikusok nem túl sikeresek, de van támogatottságuk.
A Vazrazsdanét egy másik, egykor szélsőjobboldali párthoz, az Atakához hasonlították, amelynek üzenete többeket megfogott, így a múltban szintén bejutott a 240 fős parlamentbe. Az Ataka ma már nincs a törvényhozásban, de növelte a befolyását azzal, hogy különböző kormánykoalíciók tagja volt, ahogy néha a szélsőjobboldali Bolgár Nemzeti Mozgalom (IMRO) is.
Koalíciós esélyei minimálisnak tűnnek, mivel a vezetésre esélyes pártok elzárkóztak a vele való együttműködéstől. Ám egy ilyen forgatókönyv sem zárható ki, látva, hogy az Ataka és az IMRO a múltban hogy tette ezt – magyarázta Alekszej Pamporov, a Bolgár Tudományos Akadémia politológusa.
„Láthattuk, hogy az IMRO mekkora kárt okozott, amikor a GERB-bel együtt került kormányra. Bár az ilyen pártok nem férnek hozzá a hatalomhoz, de van egy szűk réteg, amelyhez szólnak. A probléma akkor jön, amikor hatalomra kerülnek” – mondta Pamporov a Szabad Európa bolgár szolgálatának.
Amiben reménykednek: NATO és EU nélküli jövő Bulgáriának
A november 14-i parlamenti választások győztese a tavalyi tüntetések nyomán felbukkanó új korrupcióellenes pártok közé tartozó Folytatjuk a változást (PP) lett. A PP-t szeptemberben alapította két, a Harvard Egyetemen végzett bolgár vállalkozó, akik az év elején elismerést kaptak ügyvezető miniszterekként végzett korrupcióellenes erőfeszítéseikért.
Bár a Vazrazsdane várhatóan nem vesz részt a koalíciós tárgyalásokon, ez nem akadályozta meg a 42 éves Kosztadinovot abban, hogy kiálljon a nyilvánosság elé azzal, hogy pártja milyen feltételekkel lenne hajlandó csatlakozni egy esetleges jövőbeli kormányhoz. E feltételek közé tartozik a 2024-ben bevezetni tervezett euró elvetése.
Azt is elmondta, hogy a párt továbbra is határozottan ellenzi a Covid–19-cel összefüggő, további távolságtartási intézkedések fenntartását vagy elfogadását.
„Harcolni fogunk azok ellen, akik támogatják ezeket a megszorításokat, mert ez bűnös politika” – mondta Kosztadinov november 16-án, ami egybeesett a friss uniós járványadatok közzétételével.
Bulgária rosszul áll a Covid-statisztikában
Ezek szerint a tagállamok közül szeptemberben Bulgáriában volt a legmagasabb a túlhalálozás, azaz a korábbi évek átlagához képest nagyobb számú haláleset az EU-ban.
Bulgáriában a legalacsonyabb az átoltottsági arány az EU-ban, miközben itt a világon az egyik legmagasabb az egy főre jutó Covid–19 halálozási arány.
Szeptember óta a világjárvány tovább súlyosbodott Kelet-Európában. Az elmúlt hetekben Bulgáriában rekordot döntött a napi koronavírus okozta halálozások száma.
Kosztadinov szerint a Covid–19 dezinformációs kampánya mellett a párt dolgozni fog azon hogy lejárassa a NATO-t és az EU-t a bolgárok szemében, végső céljuk pedig az, hogy Bulgária kilépjen a két nyugati intézményből.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek nem olyan kérdések, amelyeket azonnal meg lehet oldani. Van még tennivalónk ebben a témában. Most elkezdjük tájékoztatni a közvéleményt e szervezetek negatívumairól, majd népszavazást szervezünk Bulgáriának a NATO-ból és az EU-ból való kilépéséről” – mondta Kosztadinov a Szabad Európának november 16-án.
A Vazrazsdane másik örökös célpontja az Egyesült Államok. Ami a bolgár politikát illeti, Kosztadinov gyakran jegyzi meg, hogy „mindent a Kozyak határoz meg”, arra a szófiai utcára utalva, ahol az amerikai nagykövetség található.
Amikor ő maga indult a nagyrészt protokolláris elnöki posztért, az rosszul végződött: Kosztadinov a szavazatok mindössze 3,93 százalékát szerezte meg november 14-én.
A kampány során alelnökjelöltjét, a dél-bulgáriai Plovdiv városából származó jogász Elena Guncsevát antiszemita megjegyzésekkel vádolták meg, mert többek között azt mondta: az elnökválasztási kampányban a zsidó jelöltek „csak vendégek” az országban, és kijelentette, hogy „ez a bolgárok földje”.
Hiányzó alapok
Kosztadinov a kilencvenes évek végén az IMRO-val lépett be a szélsőjobboldali politikába. 2011-ben letartóztatták, miután egy szkinhedekből álló csoport élén támadást intézett Várna, a fekete-tengeri üdülőváros közelében fekvő Katunica roma közössége ellen.
Az IMRO vezetőjével, Krasszimir Karakacsanovval való viták miatt Kosztadinov 2013-ban megvált a szélsőjobboldali párttól, és csatlakozott a Valerij Szimeonov vezette szélsőjobboldali Nemzeti Front Bulgária Megmentéséért (NFSB) nevű párthoz. Ez a projektje is eredménytelennek bizonyult, ami arra késztette Kosztadinovot, hogy 2014-ben megalapítsa a Vazrazsdane pártot.
A parlamenti politikában tett első próbálkozása során a Vazrazsdane a 2017-es parlamenti választásokon a szavazatok alig több mint egy százalékát szerezte meg. Ez a szavazatarány ugyan messze nem volt elsöprő, de feljogosította a szélsőjobboldali pártot arra, hogy a következő négy évben évente 1,6 millió leva (akkoriban körülbelül 950 000 dollár) állami támogatást kapjon a párt tevékenységének finanszírozására.
Kosztadinov először kijelentette, hogy a párt elzárkózik az állami pénzektől, később viszont azt mondta, hogy miután elfogadta a pénzt, eladományozza.
Ám ahelyett, hogy a pártot finanszírozták volna, az állami támogatás legalább egy része Kosztadinov zsebébe kerülhetett – jelentette a bolgár Nova TV. A tévécsatorna szerint a Vazrazsdane pártvezére a pénzből kétszázezer leváért tengerparti házat, negyvenezer leváért pedig autót vásárolt, míg felesége állítólag százezer leváért új lakáshoz jutott Várnában.
A Nova TV vizsgálata az ország nemzeti számvevőszékének adataira is hivatkozott, amelyek szerint a párt által kapott egymillió leva állami támogatásból kétszázötvenezer levát adományoztak jótékonysági szervezeteknek. Hatvanezer maradt a könyvelésben, a maradékkal – valamivel kevesebb mint hétszázezer levával – pedig nem számoltak el.
Kosztadinov tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, és azt állította, hogy megtakarításai és bankkölcsönök fedezték a vásárlásokat.
Beperelték rémhírterjesztés miatt
A radikális politikus 2020 márciusában szintén bajba került, amikor a szófiai ügyészség büntetőeljárást indított ellene koronavírusról szóló dezinformáció terjesztése miatt.
A járványellenes intézkedéseket „nem a nagyobb közjó érdekében vezetik be”, az csak „propaganda a figyelem elterelésére” – mondta Kosztadinov a tévében.
2020 elején a párt tagjai megszegték a bolgár koronavírus-zárlatot, hogy tiltakozzanak a rendkívüli intézkedések és a kormány ellen, például úgy, hogy megkísérelték megrohamozni a parlamentet. A bolgár rendőrség nyolc embert vett őrizetbe, egyiküknél kést, másikuknál marihuánát foglaltak le, a harmadik ellen pedig elfogatóparancs volt érvényben bűncselekmények miatt.
Bár az ilyen múltbeli akciók aggodalomra adhatnak okot, mivel a pártnak csak tizenhárom képviselői helye van a parlamentben, elszigetelt helyzetben találja magát – mondta Pamporov politológus.
„A gyűlöletpolitika eszméje mindig veszít – mondta Pamporov. –Ha pozitív kormányunk lesz, amely magabiztos lépéseket tesz a helyes irányba, akkor az a tény, hogy van egy kis gyűlölködő csoport a parlamentben, nem fog számítani.”