„Nagyfokú aggodalomra” ad okot az orosz katonai készülődés az ukrán határnál, több jel utal egy nagyszabású invázió előkészületére, mondta az amerikai vezérkari főnök. Mark Milley Ukrajna szuverenitásának védelmét hangsúlyozta, de arról nem beszélt, milyen válaszlépéseket tenne az Egyesült Államok orosz esetén.
„Az Egyesült Államok és a NATO-tagállamok jelentős nemzetbiztonsági érdekei forognak kockán, ha az oroszok nyíltan agresszív katonai akciót hajtanának végre egy olyan nemzetállamban, amely 1991 óta független” – mondta december 2-án Mark Milley hadseregtábornok, a vezérkar egyesített bizottságának elnöke.
Január végére várják a támadást az ukránok
Milley újságírói kérdésre azt mondta, nem akar spekulálni arról, hogy az Egyesült Államok milyen lehetőségeket mérlegelne egy orosz invázió esetén. Azt is mondta, hiba lenne, ha bármely ország az augusztusi afganisztáni kivonulás alapján általános stratégiai következtetéseket vonna le az Egyesült Államok válaszlépéséről.
A napokban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azzal vádolta Oroszországot, hogy jövő hónapban nagyszabású katonai offenzívára készül. Reznyikov december 3-án a parlamentben felszólalva azt mondta, hogy Kijev nem fogja szítani a feszültséget a térségben, de „Ukrajna vissza fog vágni, ha szükséges”.
„A hírszerzésünk minden lehetséges forgatókönyvet megvizsgál, beleértve a legrosszabbat is. Hangsúlyozza, hogy fennáll a valószínűsége annak, hogy Oroszország részéről nagymértékű eszkalációra kerül sor. A legvalószínűbb időpont, amikor készen kell állnunk egy ilyen eszkalációra, január vége – mondta. – Minél jobban együttműködünk nyugati partnereinkkel, annál kisebb lesz az eszkaláció veszélye. Az eszkaláció elkerülésének módja az, hogy az esetleges eszkaláció árát elfogadhatatlanná tesszük az agresszor számára. Ukrajna leginkább a politikai és diplomáciai rendezés forgatókönyvében érdekelt” – tette hozzá.
„Súlyos következmények”
Ukrán és nyugati jelentések szerint Oroszország több tízezer katonát és nehézfegyvereket állomásoztat az ukrán határ közelében, amelyekkel korábban hadgyakorlatot tartottak Nyugat-Oroszországban. Az orosz vezetés, amely támogatja a Kijev ellen Kelet-Ukrajnában harcoló szakadárokat, tagadja, hogy támadást tervezne. Ukrajnát és nyugati támogatóit okolja a feszültségek szításáért.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter december 2-án sürgette Oroszországot, hogy vonja vissza az Ukrajna közelében állomásozó csapatait, és keressen diplomáciai megoldást a térségben eszkalálódó feszültségekre. „Súlyos következményekre” figyelmeztette Moszkvát egy szomszédja elleni agresszió esetén.
Blinken azután nyilatkozott, hogy december 2-án Stockholmban találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) országainak külügyminiszteri találkozója alkalmával.
Blinken a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón azt mondta: „Az Egyesült Államokat, szövetségeseinket és partnereinket mélyen aggasztják azok a bizonyítékok, amelyek szerint Oroszország jelentős agresszív lépéseket tervez Ukrajna ellen, beleértve az Ukrajna belülről történő destabilizálására irányuló erőfeszítéseket és nagyszabású katonai műveleteket.” Elmondása szerint a találkozón sürgette Lavrovot, hogy keressen diplomáciai kiutat a válságból, és kiállt Ukrajna „területi integritása, szuverenitása és függetlensége” mellett.
Az orosz külügy nem tagadta a csapatmozgásokat az ukrán határnál, de válaszlépésnek nevezte, arra hivatkozva, hogy az elmúlt években az ukrán hadsereg is erősödött, amit potenciális fenyegetésnek neveztek Oroszországra nézve.
