A magas inflációval és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságával indokolta Orbán Viktor, hogy a magyar kormány a jövő évi parlamenti választások utánra halasztja a Budapest Airport tervezett felvásárlását.
A Szabad Európa is többször beszámolt arról, hogy a miniszterelnök az elmúlt hónapokban többször kijelentette, hazai kézben szeretné látni a repülőteret. Legutóbb október 27-én írtunk arról, hogy a hárommilliárd eurós tavalyi ajánlatnak már a másfélszeresét, 4,44 milliárd eurót kínál a kormány a budapesti reptér államosításáért.
Ez nagyjából 1600 milliárd forint; körülbelül ennyit kap az egész ország egy év alatt az EU-tól. Ezt a sajtóértesülést sem repülőtér legnagyobb részvényese, az AviAlliance GmbH (korábban Hochtief AirPort GmbH), sem a kormány nem erősítette meg.
Orbán Viktor kormánya a 2010-es választási győzelem óta megerősítette a magyar tulajdont az olyan stratégiai szektorokban, mint az energia, a bankszektor és a média. A kormánya által vezetett konzorcium a múlt hónapban felülvizsgált, nem kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be a repülőtér megvásárlására.
Most azonban Emmanuel Macron francia elnökkel és a visegrádi négyekkel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor úgy fogalmazott,
„ oda kell figyelnünk a költségvetési hiányra (...) Egyelőre úgy gondolom, hogy nem ésszerű ezt a (repülőtéri) megállapodást a választások előtt megpecsételni."
2005-ben kezdődött
A reptér tulajdonjogának 75 százaléka mínusz egy szavazatnyi részét 2005-ben privatizálta az akkor még szocialista kormány. Az üzlet 464,5 milliárdos bevételt hozott az államnak. A privatizáció a világ egyik legdrágább reptérvásárlása lett, a vevők az EBITDA (adózás, értékcsökkenési leírás és kamatfizetés előtti eredmény) 29-szereséért vették meg a Budapest Airportot, miközben máshol jellemzően az EBITDA 13-16-szorosáért vásároltak fel reptereket.
A maradék 25 százalék plusz egy százalék állami tulajdont már a Fidesz-kormány adta el 2011-ben 36,6 milliárd forintért.
Mint arról legutóbbi cikkünkben beszámoltunk, a kormány valójában nem indokolta meg, miért szeretné a járvány előtti években folyamatosan tíz százalék körül bővülő forgalmú lokális monopóliumot a saját irányítása alá venni. Az eddig elhangzott egyetlen általános érv az volt, hogy több fejlesztést szeretnének, miközben a jelenlegi tulajdonosok az elmúlt két évben nagyjából 61 milliárd forintnyi fejlesztést valósítottak meg.
