Valérie Pécresse-t jelöli elnöknek a francia Köztársasági Párt, akinek felmérések szerint reális esélye lehet Macron ellen. A konzervatív párt jelöltje az államadósság csökkentésével és a közbiztonság növelésével kampányol.
Tizenöt évvel ezelőtt Valérie Pécresse az egyetemi reformjai miatt kirobbant diáklázadást a konszenzusteremtő politika és a reformkészség ugyanazon keverékével fojtotta el, amelyről úgy véli, hogy most a francia elnöki székbe repíti majd. Nicolas Sarkozy elnök korábbi felsőoktatási, majd költségvetési miniszterét a múlt hónapban választották elnökjelöltté a konzervatív Köztársasági Párt tagjai, és felmérések szerint jó esélyekkel indulhat Emmanuel Macron elnök ellen az áprilisi választásokon. Ha győzne, ő lenne Franciaország első női államfője.
Esélyesebb Macron ellen Le Pennél
A francia elnökválasztások kétfordulósok, a második fordulóban a közül a két jelölt közül választják meg az elnököt, akik az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. A közvélemény-kutatások szerint Macron után jelenleg Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője kapná a legtöbb szavazatot, tőle szorosan lemaradva következik Pécresse, a mérsékelt konzervatív Köztársasági Párt új jelöltje. Azonban a felmérések szerint az egy egy elleni választáson nagyobb eséllyel győzné le Macront, mint Le Pen vagy a harmadik helyen álló, szintén szélsőjobboldali jelölt, Éric Zemmour.
Az 54 éves Pécresse a Reuters tudósítójának nyilatkozva felsorolta, milyen problémákra koncentrálna leginkább elnökként: kiemelte a határok őrizetének ügyét, a nagyvárosi gettók problémáit és a növekvő államadósságot „Helyre kell állítanunk a rendet, mind az utcákon, mind a költségvetésben” – mondta.
Pécresse bírálta Macront, amiért a járvány idején „lyukat égetett az államkasszába”, ígéretet tett a francia nagyvonalú nyugdíjrendszer reformjára és a felduzzadt közszféra bérköltségeinek csökkentésére – mint mondta, korábban Macron is hasonló ígéreteket tett, de nem teljesítette.
Merkelt és Thatchert tartja példaképnek
Pécresse egy előkelő párizsi külvárosban született, és a politikusokat és köztisztviselőket képző ENA elit iskolában tanult. Saját magát úgy jellemzi, mint „kétharmad részben Angela Merkel és egyharmad részben Margaret Thatcher”. „Olyan nő vagyok, aki konzultál, dönt és cselekszik – mondta. – Az egyharmad Thatcher azt jelenti, hogy nem vagyok a visszafordulás híve” – fogalmazott, utalva Thatcher 1980-as beszédének egyik mondatára, amikor a konzervatív brit vezető nem volt hajlandó meghátrálni gazdasági reformjaitól.
Arra a kérdésre, hogy Franciaország készen áll-e egy női elnökre, így válaszolt: „A jobboldali szavazók megmutatták, hogy készen állnak, pedig általában ők a leginkább bizalmatlanok a női politikusokkal szemben.”
Macron fellépése óta gyengül a jobbközép
Pécresse pártja, amely Charles de Gaulle-ra vezethető vissza, a háború utáni korszak nagy részében uralta a francia politikát. De miután Macron 2017-ben átrajzolta a tájképet, a pártnak nehézséget okozott, hogy egyesítse jobbközép és konzervatív szárnyát. Eközben a párttól szavazókat és tagokat is elszív a szélsőjobboldal – a legutóbbi elnökválasztáson a konzervatívok jelöltje Le Pen mögé szorult, így a második fordulóban már a Nemzeti Front vezetője volt Macron ellenfele.
Pécresse azzal próbálja semlegesíteni Le Pent és Zemmourt, hogy keményebben fogalmaz a bevándorlással és az identitással kapcsolatban. Mint mondja, bizonyos esetekben megszüntetné a Franciaországban született személyek automatikus francia állampolgársághoz való jogát, és szigorítaná a bírósági ítéleteket azokon a helyeken, ahol a rendőrség elvesztette az ellenőrzést.
Pécresse irodájának egyik asztalán Samuel Paty fotója áll, annak a tanárnak a fényképe, akit 2020-ban egy csecsen származású tinédzser lefejezett Párizs egyik külvárosában, mert Mohamed próféta karikatúráit használta a szólásszabadságról szóló órán. Pécresse azt mondta, hogy a tanár portréját elhelyezné az Elysée-palotában, ha megnyerné a választást. „Hajthatatlannak kell lennünk értékeink tiszteletben tartásában – mondta. – A közterületen a törvény előbbre való a vallásnál. Mindenki számára ugyanazok a jogok és ugyanazok a kötelezettségek.”
