Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Most a NATO–Oroszország Tanácsnál a labda


Orosz katonák és hadihajók a Krím félszigeten egy hadgyakorlat után 2021. április 23-án
Orosz katonák és hadihajók a Krím félszigeten egy hadgyakorlat után 2021. április 23-án

Január 12-én a NATO brüsszeli központjába költöznek az Oroszországgal folytatott biztonsági tárgyalások a kelet-ukrajnai határon kialakuló válság megoldásáról. Áttörést nem nagyon várnak a megbeszélésektől.

A NATO harminc tagállama és Oroszország képviselői a NATO–Oroszország Tanács ülésén vesznek részt. Ez a menetrend szerinti második olyan megbeszélés a héten, amelyen megkísérlik az ukrán határon kialakult feszültségek enyhítését a szövetség fóruma előtt.

A találkozó a január 10-én Genfben tartott amerikai–orosz tárgyalások eredménytelennek bizonyult nyitófordulóját követi.

A napirend élén a Kreml indokolatlan csapatösszevonása áll azokkal az aggodalmakkal együtt, hogy Oroszország újabb behatolást készíthet elő ukrán területre.

Moszkva csaknem százezer katonát vont össze Oroszország Ukrajnával közös határának közelében és az oroszok által megszállt Krím félszigeten, ami az Egyesült Államok szerint egy invázió előjátéka lehet.

Nyugati tisztviselők és elemzők szerint Oroszország katonai felvonulásával nyomást kísérel gyakorolni az Egyesült Államokra és az európai szövetségesekre bizonyos engedmények érdekében.

Áttörésre senki nem számít

A NATO–Oroszország Tanács ülésén – 2019 óta az elsőn – megvitatják Moszkva azon követelését, hogy a NATO kötelezze el magát keleti terjeszkedésének leállítása mellett, valamint húzódjon vissza a kilencvenes évek óta Közép- és Kelet-Európában megszerzett állásaiból.

Jóllehet a várakozások alacsonyak, a NATO abban bízik, hogy tartós párbeszédbe tudja bevonni Moszkvát, és megakadályozza a katonai eszkalációt. A szövetség vezetője, Jens Stoltenberg a héten úgy nyilatkozott, hogy jó eredmény lenne, ha megállapodás születne további találkozókról.

Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete január 11-én kijelentette, hogy egyetlen NATO-szövetséges sem hajlandó tárgyalni semmiről, ami a NATO nyitott ajtók politikájával kapcsolatos. A szövetségesek régóta ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO-tagság kérdése a szuverén államok saját döntése.

Smith a következőképpen jellemezte a január 12-i megbeszélések tágabb témáit: „kockázatcsökkentés, átláthatóság, fegyverzet-ellenőrzés és az egymással folytatott kommunikáció különféle módjai”.

Kijelentette, hogy bár a NATO „elkötelezett az Oroszországgal folytatott értelmes kölcsönös párbeszéd mellett”, a szövetség egységesen kiáll azért, hogy „elrettentse Oroszországot a NATO-szövetségesek elleni fenyegetéstől és az európai partnereink elleni további orosz agressziótól”.

A több mint hétórányi genfi tárgyalás után orosz és amerikai tisztviselők egyaránt felajánlották, hogy folytatják a diskurzust, jóllehet nem értek el áttörést.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője január 11-én azt mondta, hogy az amerikai–orosz tárgyalások nyíltak és közvetlenek, de nem hoztak semmilyen előrelépést a Moszkva által sürgetőnek ítélt kérdésekben.

„Egyelőre nem látunk okot arra, hogy optimisták legyünk” – fogalmazott Peszkov.

Készült az AFP, a Reuters és a dpa tudósításainak felhasználásával.
XS
SM
MD
LG