Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási felkészültségét szerette volna lemérni az Európai Parlament egyik szakbizottsága, de a képviselők csak arról győződhettek meg, hogy a szerb, a horvát és a bosnyák vezetés egymás bírálatával van elfoglalva, a nemzetiségi ellentétek pedig szétfeszítik az országot, miközben a fiatalok folyamatosan hagyják el szülőhazájukat.
Bosznia-Hercegovina 2016-ban jelezte csatlakozási szándékát, azóta azonban tagjelöltté sem vált. Az Európai Parlamentben most mindhárom, az állam irányításában részt vevő kisebbség (bosnyák, szerb és horvát) vezetőjét meghallgatta a külügyi bizottság. Ezt követően talán érthetőbbé vált, miért tűnik még mindig beláthatatlanul messzinek az ország uniós tagsága. A politikusok javarészt egymás bírálatával voltak elfoglalva, régi és új sérelmeket emlegetve, miközben az EP-képviselők láthatóan elégedetlenül, de tehetetlenül nézték őket. Magyarország és a magyar miniszterelnök is aktívan igyekszik részt venni a bosnyák belügyekben a szerb kisebbség oldalán, miközben azt hangsúlyozzák, hogy stabilitásra van szükség Bosznia-Hercegovinában, ahol ősszel választásokat tartanak. Ám a választási törvényben és eljárásban sem sikerül megegyezniük.
Három szempont
Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina elnökségének horvát tagja arra panaszkodott, hogy egyre erősebb orosz befolyás érződik az országban. Szerinte három lehetőség van előttük. Az egyik, hogy teljesítik az EU által előírt tizennégy prioritást, és megindulnak az európai integráció felé vezető úton. „Ez a legnehezebb, de az országnak a legjobb választás” – mondta Komšić. De az is egy lehetőség, hogy minden marad úgy, ahogy most van, az országban megmaradnak a látens konfliktusok és etnikai feszültsége. Ezzel blokkolni lehet az intézményeket, nő a korrupció, a létbizonytalanság, ami további tömegek kivándorlásához vezet. Egy ilyen befagyott konfliktus kizárólag Oroszország érdekeit szolgálja – tette hozzá. Végül a legrosszabb forgatókönyv, ha tovább nőnek a művi úton kreált etnikai konfliktusok, ami akár polgárháborús helyzetet is teremthet.
Šefik Džaferović bosnyák vezető azonnal Milorad Dodik szerb vezetőt kezdte bírálni, mert szerint a szerbek nyíltan szeparatista törekvéseket fogalmaznak meg. Úgy véli, hogy a szerbek is elismerték a daytoni békemegállapodásban a közös adózást vagy az igazságszolgáltatást, most mégis saját közigazgatást szeretnének, ez pedig veszélyezteti az ország függetlenségét. Milorad Dodik erre azt mondta, hogy az ország megalakulása óta válságban van, soha nem volt sikeres állam, egy instabil képződmény. Azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a legutóbbi választásokon ő egymaga több szavazatot kapott, mint a másik kettő vezető együttvéve. Ugyanakkor elkötelezett a békemegállapodás betartása mellett. „Én nem vettem részt a háborúban, de Džaferović igen, és egyesek szerint háborús bűnöket is elkövetett” – szúrt oda egyet a bosnyák vezetőnek. Dodik szerint a boszniai szerbek nem szeparatisták, hanem az alkotmányos rendért küzdenek. Majd az EP-képviselőket is „eligazította”. „Tudom, hogy önök közül néhányan egész karrierjüket a mi elszakadásunkra építik, de ez nem így van” – mondta Dodik, hozzátéve, hogy nem tudja, hogy az EU miért nem segít az ország szuverenitásának fenntartásában, mert „önök sem örülnének annak, ha valaki Oroszországból vagy Kínából akarná megmondani, hogyan kell irányítani az országukat”.
Döbbent tekintetek
Az EP-képviselőknek elfogyott a türelmük. Olyan is volt, aki megkérte Dodikot, hogy válogassa meg a szavait. A holland Tineke Strik megkérdezte, hogy miről egyeztetett Milorad Dodik nemrégiben az orosz külügyminiszterrel, Lavrovval, mire később a szerb politikus azt mondta, hogy gazdasági kapcsolatokról, üzemanyag-ellátásról volt szó, orosz befolyásról nem.
Elhangzott, hogy az európai politikusok meglehetősen frusztráltak, mert Bosznia-Hercegovina vezetői válságba kormányozták az országukat csak azért, hogy hatalmon maradjanak.
Az egyik képviselő, Javier Nart úgy vélte, hogy a világon Boszniában a legmagasabb az egy négyzetméterre eső politikusok száma, és mivel a fiatalok elhagyják az országot, csak az öreg politikusok maradnak majd. Ehhez kapcsolódott az osztrák Andreas Schieder, aki azt mondta: „Önöket hallva megértem, hogy a fiatalok elmenekülnek az országból.”
A magyar érdek
A magyar kormányt már számos bírálat érte azért, mert egyoldalúan támogatja Milorad Dodikot. Erről a kapcsolatról korábban a Szabad Európa is részletesen beszámolt. A magyar vezetés szemére vetették, hogy százmillió euróval támogatja a boszniai szerb kormányt, erre Szijjártó Péter azt mondta, hogy ez gazdasági támogatás. Viszont amikor felmerült, hogy a szeparatista törekvések miatt az EU szankcionálhatná Milorad Dodikot, a magyar külügyminiszter határozottan tiltakozott, mondván, hogy párbeszéddel kell rendezni a konfliktusokat és meg kell hallgatni a feleket. Nemrég Orbán Viktor haragította magára a boszniai muzulmánokat. „Mindent megteszek, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy lehet, hogy a Balkán tőlük távolabb van, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogyan kezeljük egy olyan állam biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él” – mondta Orbán december végén, amit nagy tiltakozással fogadtak az érintettek.
A téma előkerült az Európai Parlamentben is. Dodik ugyanis szó szerint a következőket mondotta: „Én úgy látom, hogy egyelőre csakis a muzulmán nacionalizmus az, amely egyre nagyobb teret nyer és amely a horvátok és a szerbek rovására próbálja hatalmát érvényesíteni. Vajon önök Európában örülnének egy ilyennek? Önök muzulmán országok ellen harcolnak a világban.”
