Ukrajna meghiúsította Vlagyimir Putyin gyors győzelembe vetett reményeit, ezért az orosz elnöknek le kellett tennie eredeti céljairól, mondták az AP-nak nyilatkozó elemzők. Elmondásuk szerint Putyin városok lerombolásával a civileken állhat bosszút, amiért nem tudja egész Ukrajnát elfoglalni.
Oroszország több embert és katonai eszközt vesztett az ukrajnai háborúban, mint az elmúlt pár évtized hadműveleteiben, a sok áldozat ellenére azonban nem került közelebb Putyin eredeti célja, egy orosz bábkormány hatalomra juttatása Kijevben. Azonban az Associated Pressnek nyilatkozó katonai szakértők szerint az orosz hadsereg még mindig komoly erőt képvisel, és képes lehet brutális pusztítást véghez vinni az ukrán városokban.
Nem volt B-terv
„Putyin nem fog visszalépni, akkor sem, ha szörnyű zűrzavarba keverte magát, hatalmas stratégiai baklövést követett el” - mondta Michael Clarke, a brit székhelyű Royal United Services Institute biztonságpolitikai kutatóintézet korábbi vezetője. „A jellemével nem összeegyeztethető, hogy megpróbálja rendezni a helyzetet, csak az, hogy tovább haladjon a megkezdett úton” – mondta.
Putyin erői Ukrajnában Oroszország legnagyobb, legösszetettebb kombinált katonai hadjáratát folytatják Berlin 1945-ös elfoglalása óta. Eredeti célja, amelyet február 24-én, az invázió kezdetekor egy televíziós beszédben jelentett be, az volt, hogy „demilitarizálja” Ukrajnát és megmentse népét a „neonáciktól” – ő így jellemezte a zsidó származású és orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkij komrányát. Azonban Putyin alábecsülte az ukrán nemzeti öntudatot és harci tapasztalatot, ami a kelet-ukrajnai szakadárok elleni, nyolc éve tartó harcokban megerősödött.
Kezdetben az oroszok azt hitték, hogy „majd felállítanak egy oroszbarát kormányt, aztán befejezik, és győzelmet hirdetnek” – mondta Dmitrij Gorenburg, a virginiai székhelyű CNA kutatóintézet Oroszország-szakértője. „Ez volt az A terv, és amennyire meg tudjuk mondani, nem igazán volt B tervük.”
Az eredeti tervet az ukrán védelem meghiúsította, de hozzájárult az oroszok több szervezési hibája is, például az, hogy a katonáknak azt mondták, csak hadgyakorlatra mozgósították őket. Clarke, a brit kutató beszámolt arról is, hogy a várakozó orosz csapatok a támadás előtt rengeteg kommunikációs eszközt és üzemanyagot adtak el a helyieknek.
Az afgán háborúhoz mérhető veszteségek
Miután a lakosság nem látta őket szívesen, az orosz erők visszatértek a korábbi szíriai és csecsenföldi taktikájukhoz, azaz a civil célpontok válogatás nélküli bombázásához. Michael Kofman, a CNA programigazgatója szerint jelenleg úgy tűnik, hogy az oroszok most három céllal harcolnak. Ezek Kijev bekerítése, az ukrán csapatok bekerítése keleten, és a nyugati kikötőváros, Odessza elfoglalása.
A stratégiát nehezíti, hogyUkrajna légtere felett továbbra sem vette át teljesen az irányítást Oroszország, az ukrán légierő továbbra is rendelkezik harcképes gépekkel, és hatékony lég- és rakétavédelemmel.
Az orosz halálesetekre vonatkozó becslések széles skálán mozognak, de a konzervatív becslések is ezres nagyságrendű áldozatokról szólnak. Összehasonlításképpen: Oroszország 2008-as, Grúzia elleni háborúja során öt nap alatt 64 halálos áldozatot követeltek a harcok. Csecsenföldön több mint 11 000 embert vesztett a többéves harcok során, míg a Szovjetunió afganisztáni háborújában 10 év alatt mintegy 15 000 katonát.
Gorenburg szerint eddig az Ukrajnában bevetett orosz hadsereg állományának 10 százalékát vesztette el, ráadásul a hadműveleteket irányító 20 tábornokból 4 elesett. Ami a felszerelést illeti, Oroszország több mint 1500 harckocsit, teherautót és más nehéz járművet vesztett. Ezek nagy részét nem harc közben lőtték ki, hanem hátra hagyták őket.
Szíriához hasonló vérontástól tartanak
Oroszország célja most a városok ostrommal történő elfoglalása, amelyre elemzők szerint 5:1 arányú túlerőre lenne szükség, és az ellenséges terület megtartásához 1000 lakosra 20 megszálló katona kellene.
Ez alapján, mondta Clarke, Oroszországnak szinte a teljes, 900 ezres aktív hadseregét Ukrajnába kellene vezényelnie a győzelemhez. Ennek eredménye egy hosszú hagyományos hadjárat és egy még tovább húzódó gerillahadjárat lenne, amire nem valószínű, hogy a szankciók sújtotta Oroszországnak lennének erőforrásai.
Az elemzők szerint félő, hogy Oroszország ehelyett egy könyörtelen, népirtással felérő légi hadjáratban látja a megoldást, ahogy azt Csecsenföldön és Szíriában tette, hogy számára előnyösebb békefeltételeket kényszerítsen ki. Amerikai tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy ez olyan eszkalációt is magába foglalhat, mint vegyi vagy nukleáris fegyverek bevetése.
