Négy, Oroszországgal szomszédos ország elnöke bejárta a háború sújtotta területeket az ukrán főváros közelében, és felelősségre vonást követeltek azért, amit háborús bűnnek neveznek.
Közben Kijev és Moszkva egymásnak ellentmondóan számol be arról, mi történt azzal a súlyosan megsérült rakétacirkálóval, amely az orosz flotta zászlóshajója a Fekete-tengeren.
Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország vezetőinek szerdai látogatása erős szolidaritást demonstrál a NATO keleti szárnyán, amelynek országai közül három – akárcsak Ukrajna – egykor a Szovjetunió része volt. Az államfők vonattal utaztak Kijevbe, hogy találkozzanak kollégájukkal, Volodimir Zelenszkijjel, és ellátogattak Borogyankába, azon közeli városok egyikébe, ahol atrocitásokra találtak bizonyítékokat, miután az orosz csapatok kivonultak, hogy az ország keleti részére összpontosítsanak.
Mi történt a zászlóshajóval?
„Itt folyik a harc Európa jövőjéért” – mondta Gitanas Nausėda litván elnök, és szigorúbb szankciókat kért, többek között az orosz olaj- és gázszállítások, illetve az ország összes bankja ellen.
Az Odesszai régióban Makszim Marcsenko kormányzó közölte, hogy az ukrán erők két rakétával találták el a Moszkva rakétacirkálót – az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját –, és komoly károkat okoztak benne. Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy a hajó megsérült, de azt nem, hogy ukrán találat érte – ehelyett közölte, hogy egyelőre tisztázatlan okból tűz ütött ki a fedélzeten, és az ott lévő lőszerek robbantak fel. Az egész legénységet evakuálták, tette hozzá; a cirkálón általában ötszázan szoktak lenni.
Egy nappal azután, hogy népirtásnak nevezte Oroszország ukrajnai akcióit, Joe Biden amerikai elnök nyolcszázmillió dolláros új katonai segélyt hagyott jóvá Kijevnek, mondván: a nyugati fegyverek tartották életben Ukrajna harcát, és „most nem pihenhetünk”. A muníció tüzérségi rendszereket, páncélozott szállítójárműveket és helikoptereket foglal magába.
„Ez nem háború, hanem terrorizmus”
Kijev történelmi Mariinszkij-palotájának egyik díszes helyiségében Zelenszkij mellett állva Nausėda litván elnök, észt kollégája, Alar Karis, a lengyel Andrzej Duda és a lett Egils Levits megerősítette elkötelezettségét Ukrajna politikai és katonai támogatása mellett.
„Ismerjük a történelmet. Tudjuk, mit jelent az orosz megszállás. Tudjuk, mit jelent az orosz terrorizmus” – mondta Duda. Hozzátette: azokat, akik háborús bűnöket követtek el, és azokat, akik erre parancsot adtak, felelősségre kell vonni.
„Ha valaki repülőgépet küld, ha valaki csapatokat küld lakónegyedek ágyúzására, civilek gyilkolására, az nem háború – mondta. – Az kegyetlenség, banditizmus, terrorizmus.”
Mindenkit bíróság elé hurcolnak
Rendes napi késő esti beszédében Zelenszkij megjegyezte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze ellátogatott a kijevi Bucsa elővárosba, amelyet a közelmúltig orosz erők ellenőriztek, és ahol tömeges gyilkosságokra utaló bizonyítékokat és több mint négyszáz holttestet találtak.
„Elkerülhetetlen, hogy az orosz csapatokat felelősségre vonják. Mindenkit bíróság elé hurcolunk, és nem csak azért, ami Bucsában történt” – mondta Zelenszkij szerda este.
Arról is beszámolt, hogy folytatódik a távozó oroszok által Ukrajna északi részén hátrahagyott több tízezer fel nem robbant lövedék, akna és kioldóvezeték eltakarítása. Arra kérte az otthonukba visszatérőket, hogy legyenek óvatosak az ismeretlen tárgyakkal, és jelentsék őket a rendőrségen.
Egyértelmű mintázatot lát az EBESZ
Ugyancsak szerdán az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megbízásából készült jelentés „egyértelmű mintázatot talált arra, hogy az orosz erők megsértették a nemzetközi humanitárius jogot az ellenségeskedés során”. A jelentést Ukrajna által kiválasztott szakértők írták, és a bécsi székhelyű, a biztonságot és az emberi jogokat előmozdító szervezet adta ki.
A dokumentum arról is beszámol, hogy Ukrajna is követett el jogsértéseket, de arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszország által elkövetett jogsértések „sokkal nagyobb léptékűek és természetűek”.
Rémtörténetek a pincéből
Az északi Csernyihiv városához közeli Jahidne falu lakói azt mondják: az orosz csapatok arra kényszerítették őket, hogy csaknem egy hónapon át egy iskola alagsorában maradjanak. Csak vécére mehettek ki, illetve főzni a szabadban – és tömegsírba temetni a halottakat.
Az egyik szobában listát vezettek az elhunytakról. Ezen 18 név volt.
„Egy idős férfi halt meg mellettem, aztán a felesége – mondja Valentina Szarojan. – Utána meghalt egy férfi, aki ott feküdt, majd egy nő, aki mellettem ült (…) Egy másik öreg annyira egészségesnek tűnt, tornázott, de aztán ülés közben eldőlt. Ennyi volt.”
Az orosz csapatok most nagy offenzívára készülnek keleten, a Donyec-medence környékén, ahol 2014 óta harcolnak egymással a Moszkvával szövetséges szakadárok és az ukrán erők.
Az orosz hadjárat egyik kulcsfontosságú része a Donyec-medencében fekvő Mariupol, amelyet az oroszok hetek óta lőnek.
Állítólag több mint ezer ukrán katona adta meg magát
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy közölte, hogy az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár 1026 katonája megadta magát a város egyik fémgyárában. Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója azonban visszautasította az állítást, és azt mondta a Current Time televíziónak, hogy „a tengeri kikötőért folytatott csata még ma is tart”.
Nem tudni, hogy mikor jöhet el a város feladása, vagy hogy mekkora erő védi még Mariupolt.
A BBC szerint az ukrán hadseregben Mariupolnál harcló brit Aiden Aslin felhívta az édesanyját és egy barátját, és azt mondta, elfogyott az élelmük, a lőszerük és más készleteik, megadják magukat.
Az orosz állami televízió szerdán olyan felvételeket sugárzott, amelyek állítólag Mariupolban készültek, és több tucat férfi látható rajtuk, amint felemelt kézzel járkálnak, és hordágyon vagy széken cipelnek másokat. Egy férfi fehér zászlót tart a kezében. A háttérben egy magas ipari épület áll, amelynek ablakai betörtek és hiányzik a teteje. A televízió az Iljics Fémművekként azonosította.
