Ukrajna újabb fegyvereket kért a Nyugattól, hogy véget vethessen Mariupol ostromának és elháríthassa a Keleten várható orosz offenzívát. Közben egyre több jelentés lát napvilágot az ukrán civilek ellen az orosz erők által elkövetett nemi erőszakról és brutalitásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti televíziós beszédében azt mondta: Oroszország vegyi fegyverekhez folyamodhat, miközben csapatokat von össze Keleten, a Donyec-medence térségében, hogy újabb támadást indítson Mariupol kikötője ellen, ahol a feltételezések szerint ezrek haltak meg a csaknem héthetes ostromban.
„Amikor a szükséges fegyverekről van szó, továbbra is az utánpótlástól, a partnereinktől függünk. Sajnos nem kapunk annyit, amennyire szükségünk van, hogy gyorsabban véget vessünk a háborúnak (…) Főleg Mariupol blokádjának” – mondta.
Karl Nehammer osztrák kancellár, az első európai uniós vezető, aki személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mióta elindította „különleges műveletét”, hétfői moszkvai tárgyalásait követően azt mondta, hogy keleten hatalmas méretű offenzíva előkészítése folyik.
Orosz tervek keleten
Miután súlyos veszteségeket szenvedett el és kivonta erőit Kijev elővárosaiból, Oroszország a Donyec-medence felé fordította tekintetét, ahol azt követeli, hogy Ukrajna adja át az irányítást a szakadár harcosoknak. Mariupol elfoglalása lehetővé tenné Moszkvának, hogy megkísérelje bekeríteni a fő ukrán haderőt keleten.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara a konfliktusövezetről tartott szokásos kora reggeli tájékoztatóján közölte, hogy Mariupol ellenőrzése mellett az orosz erők Popaszna, a Luhanszktól több mint kétórányi autóútra nyugatra fekvő város elfoglalására is törekszenek, és offenzívát terveznek indítani a Donyecki régióban lévő Kurakhove irányába.
Az ukrán hadsereg bejelentette, hogy csapatai támadásokat vertek vissza Luhanszk és Donyeck térségében, megsemmisítettek négy harckocsit, öt páncélozott járművet, 26 járművet és nyolc ellenséges tüzérségi rendszert. Azt is közölték, hogy csapatai lelőttek egy orosz repülőgépet, két helikoptert és négy drónt. A Reuters független forrásból nem tudta ellenőrizni ezeket a számokat.
A brutalitás minden vészjelzőt bekapcsolt
Az orosz erők távozása Kijev külvárosaiból háborús bűnökkel kapcsolatos megrázó vádakat hozott napvilágra, beleértve civilek kivégzését és megerőszakolását. Moszkva ukrán és nyugati provokációként utasítja vissza a vádakat, és szintén szexuális erőszakkal vádolja az ukrán erőket.
Sima Bahous magas rangú ENSZ-tisztviselő hétfőn a Biztonsági Tanács előtt kijelentette, hogy bár minden vádat függetleneknek kell kivizsgálniuk, „az ukrán civilekkel szemben tanúsított brutalitás minden vészjelzőt megszólaltatott”.
„Egyre gyakrabban hallunk szexuális erőszakról” – tette hozzá.
A nemi erőszak mint háborús fegyver, az oroszok manipulációról beszélnek
Katerina Cserepaha, a La Strada-Ukraine jogvédő csoport elnöke a következőt mondta a BT-nek videón keresztül: „Tudjuk és látjuk – és szeretnénk, ha meghallanátok a hangunkat –, hogy a nemi erőszakot most háborús fegyverként használják az orosz megszállók Ukrajnában.”
Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete tagadta ezt, és azzal vádolta meg Ukrajnát és szövetségeseit, hogy „az orosz katonákat egyértelműen szadistaként és erőszakolóként akarják bemutatni”.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az Egyesült Államok arra utasítja Ukrajna kormányát, hogy hamis bizonyítékokat vessen be a civilek elleni orosz erőszakról, jóllehet szerinte Moszkva „példátlan méretű intézkedéseket hozott a civilek megmentésére”.
„Az Egyesült Államok, amely sokéves tapasztalattal rendelkezik az emberi áldozatokkal folytatott provokációk szervezésében, folytatja kampányát hamis bizonyítékok fabrikálására és népszerűsítésére” – közölte a minisztérium.
Egy évbe telne az aknátlanítás
Ukrajna miniszterelnök-helyettese azzal vádolta Oroszországot, hogy civileket, köztük újságírókat, aktivistákat és választott tisztségviselőket tart börtönben orosz területen. A Reuters nem tudta ellenőrizni az állítást.
Olekszandr Pavljuk, a Kijevi régió kormányzója elmondta, hogy körülbelül egy évbe telne, hogy megtisztítsák a területet azoktól az aknáktól, amelyeket visszavonulásuk előtt telepítettek az oroszok.
Putyin a tervek szerint kedden találkozik Alekszandr Lukasenka belarusz vezetővel, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet és a nyugati szankciókat – jelentették az oroszországi és belarusz hírügynökségek. Belarusz az orosz haderő kulcsfontosságú felvonulási területe.
Az Egyesült Államok az orosz olaj és gáz betiltásával nyomást akart gyakorolni Putyinra, hogy vonja vissza erőit, és szövetségeseit is példája követésére bátorította.
Csábítás olajárral
Az olyan világhatalmak, mint Kína és India azonban óvakodnak Oroszország szankcionálásától. A hihetetlen olajárengedményekkel elbűvölt India a február 24-i invázió kezdete óta több orosz nyersolajat vásárolt, mint tavaly egész évben – derül ki a Reuters által összegyűjtött adatokból.
Egy videóbeszélgetésben Joe Biden amerikai elnök Narendra Modi indiai miniszterelnöknek „nagyon egyértelműen azt mondta, hogy nem érdekük” a függés növelése az orosz energiától – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.
Az újságíróknak a beszélgetés után biztosított rövid időben Modi elmondta: a közelmúltban Oroszországgal folytatott tárgyalásain azt javasolta, hogy Putyin és Zelenszkij folytasson közvetlen tárgyalásokat.
