Ukrajnának és Moldovának tagjelölti státuszt ajánl az Európai Bizottság, Georgiának azonban még várnia kell erre – ezt jelentette be Ursula von der Leyen Brüsszelben. A brüsszeli testület pénteken fogadta el a véleményét, amellyel kapcsolatban jövő héten foglalnak állást az állam- és kormányfők. A tagságig vezető út azonban nem évek, hanem inkább évtizedek kérdése.
Kék-sárga ruhában, tehát az ukrán színeket viselve lépett az Európai Bizottság központjában lévő sajtóterembe Ursula von der Leyen, ezzel mintegy megelőlegezte azt, amit egy percen belül már szavakba is öntött.
Bizottsági bizalom
“Ukrajna kapjon európai perspektívát. Ukrajna tagjelölt státuszt kap, azzal a feltétellel, hogy az ország számos további fontos reformot fog végrehajtani” – így szól a tagállamoknak szánt ajánlás.
Von der Leyen szerint “Ukrajna egyértelműen bizonyította az ország azon törekvését és elkötelezettségét, hogy megfeleljen az európai értékeknek és normáknak. Ukrajna a háború előtt már megkezdte útját az Európai Unió felé és nyolc éven keresztül fokozatosan közeledett az Unióhoz.”
Az elnök úgy látja, hogy az ukránok az uniós szabályok, normák és szabványok körülbelül 70 százalékát már átültette, részt vettek számos uniós programban, jól működik a közigazgatásuk és a választási rendszerük is szabad és igazságos. Ami a gazdasági elvárásokat illeti, a háború előtt már jó úton járt az ország, mert mindössze 2 százalékos deficittel és 50 százalék alatti államadóssággal rendelkeztek. “Ukrajna már jelentős lépéseket tett afelé, hogy teljesen működőképes piacgazdasággá váljon, amely képes integrálódni az EU egységes piacába” - jelentette ki Von der Leyen.
Ami azonban kétségkívül hiányosság, az a korrupcióellenes küzdelem, illetve annak eredményessége. Az Európai Bizottság sokat vár a korrupcióellenes ügyészség új vezetőjének és a korrupcióellenes nyomozóiroda új igazgatójának kinevezésétől. A Bizottság elnöke hozzátette: ezen a téren sokat segíthet a folyamatok digitalizálása, hogy megszűnjön az, hogy kézből-kézbe vándoroljon a pénz. Eredménynek tartja az Európai Bizottság az ukrán oligarcha-ellenes törvényt, de még meg kell várni, hogy a gyakorlatban ez hogyan hasznosul.
Magyar szempontból is fontos kitételt fogalmazott meg a bizottsági anyag – amelynek egyik előkészítője a magyar bővítési biztos, Várhelyi Olivér volt. Az alapvető jogok terén ugyan leszögezik, hogy Ukrajna a Velencei Bizottság ajánlásainak 80 százalékát teljesítette, de még hátra van a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Ez az a terület, amely miatt a magyar kormány folyamatosan bírálja az ukrán vezetést.
Azt persze az elnök is elismerte, hogy amíg háború dúl Ukrajna területén, addig számos téren lehetetlen előrehaladni. “Közigazgatási reform végezhető a háború alatt, de vannak olyan szabályok, amelyek olyanokra vonatkozhatnak, akik éppen a fronton vannak, vagy menekültként Európában tartózkodnak valahol” – magyarázta a nehézségeket. “Az ukránok készek meghalni az európai perspektíváért. Azt akarjuk, hogy éljenek az európai álommal” – fűzte hozzá.
Moldova esetében lényegében hasonló az ajánlás: “európai perspektívát és a tagjelölt státuszt, azzal a feltétellel, hogy az ország számos további fontos reformot hajt végre.” Az értékelés szerint a közelmúltban Moldova határozott lépést tett a reformok felé és a függetlenedés óta először jár igazi reformpárti, korrupcióellenes és európai úton.
Georgia esetében azonban a Bizottság úgy látja: az országnak politikailag össze kell fognia, hogy világos utat alakítson ki a strukturális reform és az Európai Unió felé. “Egy olyan út, amely konkrétan meghatározza a szükséges reformokat, bevonja a civil társadalmat, és széles körű politikai támogatást élvez” – mondta von der Leyen. A javaslat értelmében a tagállamok megadhatják az európai perspektívát Georgiának, de a tagjelölti státuszhoz még időre van szükség, ezért később kell ellenőrizni, hogy az ország miként tesz eleget számos feltételnek.
Várhelyi Olivér azt mondta, hogy az uniós tagállamok remélhetőleg elfogadják az ajánlásukat, de az érintett országoknak, már most el kell kezdeniük dolgozni azon, hogy a felvázolt kulcsfontosságú reformokat saját oldalukon teljesítsék.
Tagállami kételyek
Az ukrán tagjelölti státusszal kapcsolatban akár döntő is lehet az olasz, a francia és a német vezetők kijevi látogatása. Míg eddig a nagy tagállamok közül egyedül Mario Draghi olasz miniszterelnök támogatta az ukrán tagjelöltséget, már Emmanuel Marcon francia és Olaf Scholz német kancellár is hasonló véleményen van. Mint ahogy a balti vagy a visegrádi országok is egyetértenek ezzel. Meghiúsíthatja azonban a várakozásokat Hollandia, Mark Rutte miniszterelnök már többször is óvatosságra intett a tagjelöltséggel kapcsolatban.
Egy háttérbeszélgetésen egy magas rangú uniós diplomata úgy fogalmazott, hogy minden eshetőség lehetséges, de most talán az tűnik a leginkább valószínűnek, hogy inkább ígéreteket kapnak, mint tagjelöltséget.
Bár a jelölti pozíció valóban egy lépéssel közelebb visz a tagsághoz, egy másik diplomata úgy fogalmazott, hogy a taggá válás időtartama években számítva két számjegyű és csak reméli, hogy az első számjegy az 1-es.
