Újabb történelmi rekordra gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben. Szakértők szerint kritikus a helyzet, ha a jegybank nem emel egy combosabbat az alapkamaton, lejtőn marad. Most jött el a pillanat, el kell dönteni, hogy a hazai gazdaságpolitikának fontos-e a stabil hazai deviza és tényleg küzdeni kíván-e a magas infláció ellen.
Az euró 400 forintos szinten várja a ma délutáni kamatdöntést. A jegybank nagy nyomás alatt van, el kell döntenie, hogy mit akar a forinttal kezdeni: lejtőre teszi, vagy elkezdi stabilizálni az árfolyamot.
Elszállt az árfolyam
„Egy ideig indokolható volt a forint árfolyamgyengülése, de ma már olyan szintet ért el, amely fordulópontot jelent” – mondta Zsiday Viktor befektetési tanácsadó, a Citadella Alap portfóliómenedzsere. Zsiday szerint ma már egyértelműen káros a gyenge forintpolitika. A szakember úgy véli, hogy a hazai gazdaságpolitika irányítói szándékosan gyengítették évről évre az árfolyamot.
Más magyarázat szerinte nem létezik arra, hogy miért gyengült az árfolyam akkor is, amikor többletes volt a folyó fizetési mérleg, és „irgalmatlanul sok uniós pénz” áramlott be az országba, vagyis nem voltak makrogazdasági egyensúlytalanságok.
„A hazai gazdaságpolitika irányítói igyekeznek a délkelet-ázsiai fejlődési modellt lemásolni, amely az export ösztönzésén alapul. Néhány kiválasztott cég kedvezményes hitelt és állami támogatást kapott, illetve gyenge volt a nemzeti deviza árfolyama. Nagy különbség azonban, hogy Dél-Korea esetében például olyan nagy cégcsoportok voltak hazai tulajdonban, mint a Samsung” – mondta. Zsiday szerint Magyarországon nagyon kevés olyan vállalat van, amely külföldön is versenyképes.
A deviza gyengítése ideig-óráig segíthet, de nem lehet a végtelenségig tolni. Az elmúlt ötven-hatvan év tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a feltörekvő országok, amelyek a saját devizájuk gyengítésétől várták a fellendülést, nem jártak sikerrel.
Előre a latin-amerikai úton
„Magyarország szépen halad előre a latin-amerikai úton. Ennek része a deviza szándékos gyengítése is, amelytől a gazdaság további felpörgetését remélik, de ez olyan, mint a drog: elsőre hatásos, de hozzá lehet szokni, és ezt követően a szokásos adag már semmit nem használ” – mondta. Úgy gondolja, hogy a gyenge deviza exportösztönző ereje egyre csekélyebb, miközben akadályozza az infláció letörését.
Ahhoz, hogy ne gyengüljön tovább a forint, Zsiday Viktor szerint meg kellene állapodni az Európai Unióval a 2021–2027-es 22 milliárd eurós költségvetési ciklus és a helyreállítási alap közel hatmilliárd eurós forrásairól, illetve ez utóbbi mellé járó több mint kilencmilliárd eurós kedvezményes hitelkeretről.
„Ha ezek az összegek nem érkeznek meg, csúnya világ lesz Magyarországon, a költségvetést újra kell tervezni, megszorításokat kellene hozni. Az EU-val meg kell állapodni, ez nem lehet túl bonyolult, hiszen a többi 26 tagállamnak sikerült” – mondta.
Zsiday Viktor szerint itt lenne az ideje annak, hogy a kormány és a jegybank egyértelművé tegye, hogy stabil forintot szeretne. „Borzasztóan káros volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank MNB különválasztotta a jegybanki alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot” – tette hozzá. (Jelenleg az alapkamat 5,9 százalék, de az MNB nem ezt tekinti irányadónak, hanem az egyhetes betétet, amelynek kamata 7,25 százalék.)
„Ebből az látszik, hogy nincs igazi elköteleződés a valódi kamatemelés mellett. Ha muszáj, nyögvenyelősen emelnek az egyhetes betéten, de közben az alapkamatot alacsonyabb szinten tartják. Ezzel azt üzenik a piacoknak, hogy nem igazán akarnak magas kamatszintet, mert az MNB is a gazdasági növekedésben érdekelt” – mondta.
Hitelességi kérdés
Zsiday szerint a két kamat szétválasztása nagy hitelességvesztést okozott. „Az MNB-nek meg kellene szüntetnie a kettős kamatszintet, célszerű lenne egységesíteni a kamatokat és nagyobbat emelni az alapkamaton. Ezek a lépések stabilizálnák a forint árfolyamát” – mondta.
A szakember szerint ezt a lengyel és a cseh jegybank is meglépte, nincs is akkora árfolyamingadozás a złoty és a korona esetében. „A forint árfolyamgyengülése magyarspecifikus történet, nincs köze az ukrán háborúhoz, ez egy saját magunk által keltett devizaválságocska” – tette hozzá.
Zsiday Viktor egy héttel ezelőtt tett közzé egy blogbejegyzést, amelyben arról írt, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megmentsük a forint hitelességét. Úgy gondolja, hogy a gazdaságpolitika legfőbb célja a növekedés bármi áron való fenntartása volt, ez azonban egyre nagyobb nehézségekbe ütközött, ahogy a gazdasági ciklusunk érett fázisba lépett.
Ekkor találták ki a high-pressure economy varázsszót, amely valójában sima túlfűtést jelent. Ez azonban már csak egyre nagyobb költségvetési hiánnyal és pénzpumpával volt megvalósítható, és egyik ára a forint rohamos értékvesztése volt.
Szerinte a gyenge hazai deviza extrém módon felerősíti az amúgy is rendkívüli nemzetközi inflációs nyomást, és egyre inkább arra ösztönzi a gazdaság összes szereplőjét, hogy a megbízhatatlan forint helyett inkább euróban számoljon, takarítson meg, vegyen fel hitelt. „Valószínűleg az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még meg lehet menteni a forint hitelességét: ennek híján az euró be fogja vezetni önmagát” – tette hozzá.
Nincs oka a gyengülésnek
„Semmilyen fundamentális esemény nem történt, ami hatással lehetett volna a forint árfolyamára” – mondta a Szabad Európának Kolba Miklós, az ING devizaszakértője. Úgy gondolja, hogy a piac a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntése előtt feszegeti a határokat.
„A pénzpiacok azt üzenik, hogy nagyobbat kellene emelni, ezért húzgálják a forintot” – mondta. Kolba Miklós szerint a négyszáz feletti árfolyam azt jelenti, hogy ha a jegybank a korábbiaknál nagyobb mértékben emelné az alapkamatot, jobb szinteken lehetne venni a forintot, ha pedig nem szigorít megfelelő mértékben az MNB, a piacok egyszerűen beárazták a gyengébb árfolyamot.
A szakértő a combosabb kamatemelésen 150 bázispontot ért, vagyis 1,5 százalékponttal kellene feljebb tornázni a jegybanki alapkamatot. „Ha a jegybank meg akarja állítani ezt a nagyon rossz tendenciát, akkor az egyhetes betét fölé kellene emelnie az alapkamatot, és csütörtökön az egyhetes betétet hozzáhúzni” – tette hozzá. Mint ismert, az MNB egy ideje már az egyhetes betétet tekinti irányadónak, miközben az alapkamatot másodlagos rátának gondolja. A jelenleg 5,9 százalékos alapkamatról havonta egyszer dönt keddenként, míg a 7,25 százalékos egyhetes betét kamatát hetente vizsgálja felül az MNB, csütörtökönként.
Kolba Miklós szerint a piac „azon matekozik, hogy mikor fog összeérni a kettő”, mikortól lehet egy kamatot nézni.
A piac annak örül, hogy „végre” van kamat, és érdemben mozogni tudnak: oda megy a pénz, ahol magasabb a kamat. „A piac igyekszik minél magasabb kamatot kihúzni az adott jegybankból. Két-három évvel ezelőtt, amikor nullás volt a kamatkörnyezet, nem volt mire spekulálni, inflációs nyomás sem volt” – tette hozzá. Kolba Miklós szerint most nem lesz elég egy ötven bázispontos emelés a forint árfolyamának stabilizálására.
