Világszerte megdöbbentően sokkal, 71 millióval több ember él szegénységben, mint korábban az ukrajnai orosz inváziót követő hetekben megugrott élelmiszer- és energiaárak miatt – áll az ENSZ Fejlesztési Programjának csütörtöki jelentésében.
Az UNDP becslése szerint a háború utáni első három hónapban 51,6 millió ember szegényedett el, és él most napi 1,90 dollárból vagy ennél kevesebből. Ez azt jelenti, hogy már a világ népességének több mint kilenc százaléka lépte át ezt az értéket. További húszmillió ember csúszott le a napi 3,20 dolláros szegénységi küszöbre.
Az alacsony jövedelmű országokban a családok bevételük 42 százalékát költik élelmiszerre, de ahogy a nyugati országok szankciókat hoztak Oroszország ellen, az üzemanyag és az alapvető élelmiszerek, például a búza, a cukor és az étolaj ára megugrott. Ukrajna kikötőinek lezárása és a gabonaexport lehetetlenné válása az alacsony jövedelmű országokba tovább növelte az árakat, tízmilliókat sodorva rövid idő alatt szegénységbe.
„A megélhetési költségekre gyakorolt hatás szinte példátlan egy generáción belül (…) és ezért olyan súlyos” – mondta Achim Steiner, az UNDP igazgatója a jelentés ismertetésekor.
Nagyon gyors a tempó
Az a tempó, amellyel ennyi ember megismerte a szegénységet, felülmúlja a járvány csúcsán tapasztalt gazdasági kínt. Az UNDP megjegyezte, hogy 125 millió ember jutott szegénységre a járvány miatti bezárások és lezárások körülbelül 18 hónapja alatt, és ez a szám a február végi orosz ukrajnai inváziót követő három hónap alatt több mint 71 millióval nőtt.
„Nagyon gyors a tempó” – mondta George Molina, az UNDP vezető közgazdásza, a jelentés szerzője.
Az infláció által leginkább sújtott országok közé tartozik Haiti, Argentína, Egyiptom, Irak, Törökország, a Fülöp-szigetek, Ruanda, Szudán, Kenya, Srí Lanka és Üzbegisztán. Az olyan országokban, mint Afganisztán, Etiópia, Mali, Nigéria és Jemen az infláció hatásai még súlyosabbak azok esetében, akik már amúgy is a legalacsonyabb szegénységi küszöbön éltek.
A szegénységben élő vagy szegénységnek kitett emberek teljes száma meghaladja az ötmilliárdot, vagyis a világ népességének alig kevesebb mint hetven százaléka.
Egy másik, szerdán közzétett ENSZ-jelentés szerint tavaly annyira nőtt az éhezés a világon, hogy 2,3 milliárd embernek mérsékelt vagy súlyos nehézséget okoz az élelemhez jutás – és ez még az ukrajnai háború előtt volt.
Nem csak jótékonyság, önérdek is a segítség
A világgazdaságnak közbe kell avatkoznia, mondja Steiner, és hozzáteszi, hogy a világban van elegendő gazdagság a válság kezelésére, „de egységes és gyors cselekvési képességünk korlátozott”.
Az UNDP azt javasolja, hogy a kormányok ahelyett, hogy milliárdokat költenének az energiaárak általános támogatására, inkább a legérintettebb embereket célozzák meg készpénzátutalásokkal, ami megakadályozhatja, hogy további 52,6 millió ember essen a napi 5,50 dolláros küszöb alá.
Ahhoz, hogy a pénzszűkében lévő és adóssággal terhelt fejlődő országok ezt elérhessék, az UNDP azt szorgalmazza, hogy a világ leggazdagabb országai hosszabbítsák meg az adósság visszafizetéséről szóló intézkedéseket, amelyeket a pandémiai idejére hoztak.
Steiner szerint ez nemcsak jótékonyság, hanem racionális önérdek is, amivel elkerülhetők más összetett trendek, mint az országok gazdasági összeomlása és a már világszerte zajló tüntetések.
Az ukrajnai háború felforgatta a világ kenyérkosarának nevezett régiót. A háború előtt Oroszország volt a világ legnagyobb földgázexportőre és a második legnagyobb kőolajexportőr. Oroszország és Ukrajna együttesen a globális búzaexport csaknem negyedét, a napraforgóolaj-export több mint felét adta.
