A mintegy 450 ezer katázó 80 százalékának heteken belül új adózási formát kell választania, miután a kedden elfogadott törvénymódosítás értelmében cégeknek és egyesületeknek nem, csak magánszemélyeknek számlázhatnak. Az ételfutártól, operatőrtől, a gyógypedagóguson át az informatikusig, sok embert érintenek a villámgyorsan megváltozott szabályok.
Rengeteg embert hozott kilátástalan helyzetbe a kormány, miután kedden módosult a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata. A legfontosabb változás, hogy csak magánembereknek lehet szeptembertől számlát adni, míg korábban cégeknek és egyesületnek is lehetett.
Szintén újdonság, hogy kiegészítő tevékenységként a jövőben nem használható a kata, vagyis mellékállásként, vagy nyugdíj mellett sem. Az ügyvédek is búcsút vehetnek a katától. A parlamentben kedden elfogadott új szabályozás lényegében kinyírta a katát, a közel 450 ezer kisvállalkozó 80 százaléka nem lesz jogosult erre az egyszerű, népszerű és olcsó adózási formára.
A Pénzügyminisztérium szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították.
A kisadózók száma 2015 és 2021 között 130 ezerről 450 ezerre nőtt, az összes foglalkoztatotton belüli arányuk 3 százalékról 9,7 százalékra emelkedett ebben az időszakban.
A költségvetés sem járt rosszul, hiszen a kata 2013-as bevezetésének évében már 28,3 milliárd forint folyt be az államkasszába, ami 2020-ra 158,2 milliárdra nőtt. A kormány 2021-re közel 200 milliárdos bevétellel kalkulált. (Tényadatokat, vagyis, hogy végül mennyi folyt be, nem találtunk a statisztikákban).
Kilátástalan helyzetben
„Fogalmam sincs, hogy mi lesz, abban bízok, hogy módosulnak még a szabályok, mert egyébként ellehetetlenül a működésünk. Háromszáz autista gyermek fejlesztése kerül veszélybe” – mondta a Szabad Európának Zádori Henrietta, a Szikra Tehetséggondozó Egyesület alapítója. A kata módosítása őket is érinti, hiszen egyesületnek sem számlázhatnak be szeptembertől a fejlesztő-pedagógusok. Mintegy tíz szakembert érint náluk a jogszabály-módosítás.
„Az általunk meghívott szakértők, jellemzően külső vállalkozók, mind katáznak. Éppen ez a lényeg, hogy különböző helyekről hívunk meg szakértőket előadások tartására és projektekbe, és ők katásként számláztak be” – mondta a Szabad Európának dr. Gyarmathy Éva pszichológus, a magyarországi Diszlexia Központ és a Sajátos Nevelési Igényű Tehetségeket Segítő Tanács alapítója.
Ők gyógypedagógusoktól a művészeken át sokféle szakemberrel dolgoznak együtt a foglalkozásokon, képzéseken, előadásokon. „Így is kevés szakember van, de ha nem is mozoghatnak, mert megszűnik számukra a katázás, akkor még kevesebben lesznek. Sok szakember nem fog újabb adminisztratív terheket magára vállalni, többen nem fogják tovább csinálni, mert úgy gondolja, hogy az oktatói, vagy kutatói pénzéből éldegél és lesznek, akik drágábban fogják a foglalkozásokon való részvételt vállalni” – tette hozzá.
László operatőr, különböző filmes produkciókban dolgozik. Ez egy tipikusan olyan munka, ahol egy-egy produkcióra szerződnek, ha vége a forgatásnak, vagy jön a következő, vagy szünet van. Erre tökéletes volt a kata, mert ötvenezer forintért megváltotta az összes adóját, nem ment 12 millió forint fölé, és amikor nem volt forgatás, akkor is vállalható volt a havi ötvenezer.
„Teljesen ellehetetleníti a munkámat, mert a filmes iparban csak gyártócégekkel tudok szerződni. A bevételemnek elenyésző része származott csak magánszemélyektől. Így mindenképpen más adózási módot kell választanom” – mondta László.
Az operatőr elmondása szerint hét évvel ezelőtt, amikor elindult a vállalkozása, a kata tűnt a legmegfelelőbb megoldásnak. Szerinte jelentős pluszkiadásokat jelent a módosítás, amit csak pluszmunkával tud kitermelni, mert áremelést nem tud kiharcolni a filmes szakmában.
Beszéltünk ügyvéddel, adótanácsadóval, informatikussal, és ételfutárral is. Mindannyian arról számoltak be, hogy csak drágábban tudja az eddigi szolgáltatását nyújtani, hiszen jelentősen emelkednek a költségei.
Nagy kérdés azonban, hogy át tudják-e hárítani a megrendelők felé az áremelést. Legtöbben abban bíznak, hogy a kormány módosítani fogja a szabályokat. Szívesen fizetnének többet, mint a havi 50 ezer forint, de így legalább továbbra is katázhatnának.
Durva adóemelés
„Legfeljebb százezerre tehető azon katások száma, akik csak a lakosságnak szolgáltatnak” – mondta Angyal József okleveles adószakértő a Szabad Európának. Ez kevesebb mint a negyede, miután 450 ezren lehetnek a katázók. A háromnegyedüknek lényegében ellehetetlenítette a kormány a katázást, számukra de facto megszűnt a kata, mint adózási lehetőség.
Angyal József szerint kiegészítőtevékenységben, például a másodállásban, illetve a nyugdíj mellett dolgozókat is negatívan érinti a kedden elfogadott jogszabály-módosítás. Ők, akik eddig 25 ezer forintért katáztak havonta, már egyáltalán nem katázhatnak a jövőben.
De akik benne maradtak a rendszerben sem örülhetnek, hiszen októberben kerül sor egy adócsomag benyújtására, akkor várható az, hogy a kata ötvenezer forintos havi díját felemeli a kormány. „Nem az a kérdés, hogy nő, hanem az, hogy mennyivel, száz, vagy százötvenezer forinttal a kata havi adója” – mondta a szakértő.
Angyal József szerint sanszos a 150 ezer havidíj, miután a kata értékhatárát 12-ről 18 millió forintra emelték meg. Kimaradt a tevékenységi körök szűkítése – csak a vállalkozási formákat zárta ki a kedden elfogadott módosítás –, mint például az, hogy a Bt.-k esetében nem lehet többé katázni Várhatóan az októberi adócsomag további szigorításokat fog tartalmazni, ami akár 40-50 ezer főre is leszűkíthetik a katázók számát.
„Marad a cégalapítás, vagy az átalányadózás” – tette hozzá. Utóbbi esetben a bevétel 40 százalékát költséghányadként el lehet számolni, nyugdíjasok esetében 25 százalékot. 12 millió forintos éves bevétel mellett 4,8 milliót lehet főszabályként elszámolni bizonylat nélkül költségként.
A fennmaradó 7,2 millió forint jövedelem esetében 13 százalék szochót és a 18,5 százalékos TB-járulékot kell fizetni, azaz 2,268 millió forintot. Január elsejétől az éves minimálbér összegének fele adómentes, vagyis további 1,2 millió forinttal csökken a személyi jövedelemadó adóalapja. A 6 millió forintot terheli a 15 százalékos szja, azaz 900 ezer forint.
„Vagyis az a katás, aki eddig évi 600 ezer forinttal (12x50 ezer forint) letudta az éves adóját, átalányadózás mellett már több mint 3 millió (3,168 millió) forintot kell befizetnie az államkasszába. Több mint ötszörösére nő az adója” – mondta Angyal József.
„A vállalkozó abban lesz érdekelt, hogy ne adjon számlát, hiszen most a bevétele arányában kell adózzon, míg a kata esetében – 12 millió forintos értékhatáron belül – ennek nem volt jelentősége” – mondta a szakember.
Angyal József szerint költségvetési oldalról bevételnövekedéssel jár a kata-szabályok szigorítása. A szakértő úgy véli, a kormány célja egyértelmű: masszív adóemelés, megszorítás, mert üres az államkassza.
"Számlázni akarunk!" - képgaléria a kata módosítása elleni tüntetésről
Tiltakoznak a szakmai szervezetek is
Sosem volt még ennyire egységes véleményen a különböző szakmákat tömörítő érdekvédelmi szervezetek. A keddi parlamenti szavazás napján sorra jelentek meg a tiltakozó közlemények.
„A változtatások életszerűtlenek, teljesíthetetlenek, a katás vállalkozók több mint háromnegyedének más adózási formát kell keresni” – mondta Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke. A szervezet aggályát fejezte ki a törvénymódosítás miatt, amely több százezer család életét dúlja fel.
A szakember kifejtette, hogy a változtatás szerint a katások, a taxisokon kívül, csak magánszemélyeknek és őstermelőknek nyújthatnak szolgáltatást, értékesíthetnek terméket. Ugyanis ha kifizetőtől, vagyis például cégtől, egyéni vállalkozótól, költségvetési szervtől kapnak bevételt, akkor azonnal megszűnik a kata-alanyiságuk.
„Lényegében a fodrász, a műkörmös, a kozmetikus, a sminkes, bármilyen szerelő, az építőiparban dolgozó, a személyi edző, a hálózatépítő, a kisboltot üzemeltető, a webshopos, a programozó, és még sorolhatnánk tovább, a taxisokon kívül mindenki borzasztóan nehéz helyzetbe kerül ősztől. Mivel mindegyiküknél előfordulhat, hogy egy kifizető kér tőlük számlát, így választhatnak: vagy nem szolgálják ki őket, vagy nem katáznak” – tette hozzá.
A kata szabályok átmenet nélküli átalakítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és osztályokon. A Magyar Orvosi Kamara elnöksége a betegbiztonság és ellátásbiztonság megóvása érdekében kérte, hogy az egészségügy ígért átalakításáig az egészségügyi dolgozók mentesüljenek a katatörvény nem magánszemélyeknek való számlázást tiltó szabálya alól.
„Ez a törvény több tízezer oktatásban dolgozót is érint, akik a nyomorbérüket egészítették ki egyéni vállalkozói tevékenységgel, főként mellékállású kisadózóként” – közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
A szervezet tiltakozik a százezreket hátrányosan érintő, kisadózókra vonatkozó törvény elfogadása és bevezetése ellen, amelyet ismét bármiféle egyeztetés nélkül, kivételes tárgyalási folyamatban, elképesztő sebességgel fogadtattak el a kormányzó többséggel.
Elsietettnek, a kisadózókra nézve méltatlannak tartja a kata módosításáról szóló törvényjavaslatot a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), amely további egyeztetéseket javasol az érintettekkel. Akár az adónem kivezetésének eltolása, akár a magasabb adóteher is beleférhet, ha az végső soron nem veszélyezteti több százezer kisvállalkozó megélhetését.
A VOSZ szerint a kata az elmúlt években rendkívül sikeres adónemmé nőtte ki magát, jól szolgálva a kkv-szektor adózási feltételeinek javítását. Emellett kiemelkedő pozitívuma volt, hogy nagymértékben hozzájárult a szürke- és feketegazdaság visszaszorulásához.
Az informatikai szakemberek tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) új adónemet javasol a kata átalakítása kapcsán.
A szervezet szerint az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú szektorokban, így a digitális ágazatokban egyre többen dolgoznak a hagyományos alkalmazotti viszonytól eltérő foglalkoztatási formában. Számukra meg kell teremteni az egyszerű és kompetitív adózás lehetőséget.
A katatörvény módosításának gyors és érdemi szakmai egyeztetés nélküli bevezetése ellen tiltakozott a Szépírók Társasága is. A művészeti szektorban vállalkozóként dolgozók számára a kata jelentette eddig az egyetlen lehetőséget a megközelítőleg tisztességes megélhetésre a „már így is kellőképpen kaotikus magyarországi adózási rendszerben”.
„Az új szabályokkal sok a baj, a jelenlegi katások nyolcvan százaléka átmegy majd az átalányadózásba vagy más adózási formába, ha egyáltalán továbbra is akar majd vállalkozni” – mondta korábban Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke a 24.hu-nak.
Szerinte a kizárással érintett katás vállalkozásoknak most a nyár közepén, szinte azonnal kell megváltoztatniuk mindent, hogy szeptembertől tovább tudjanak dolgozni. Ráadásul nem tudják könyvelő nélkül megoldani a váltást a kisvállalkozók, valamint az idős vállalkozók nem fognak már belemenni egy ilyen változtatásba, inkább abbahagyják a tevékenységüket. Az IPOSZ elnöke szerint újra megszaporodhatnak az adóelkerülő megoldások is.
A Telex.hu utolérte a két legnagyobb ételkiszállító céget a Woltot és a Foodpandát. Hirtelen és váratlanul érte a Woltot a törvény benyújtása. „Egyelőre vizsgáljuk, hogy mit jelent majd mindez a Wolt számára a jövőben” – írták szűkszavúan a Telex megkeresésére. A Foodpanda is szorosan követte az új katatörvénnyel kapcsolatos, „gyorsan változó fejleményeket”.
„Jelenleg értékeljük a kialakult helyzetet, a lehetőségeket, az esetleges változásokat pedig először futárpartnereink felé fogjuk majd kommunikálni” – írta a cég.
