„Gránát!” – ez a figyelmeztetés még tavaly is nagyon furcsán hangzott volna a kijevi EBSH fitneszközpontban, amelyhez hasonlók világszerte találhatók a jól szituált városrészekben. A vendégek a jómódú réteg tagjai, akik fittek akarnak lenni, izmot akarnak építeni vagy fogyni vágynak – és talán hozzájutni a heti adrenalinadagjukhoz.
Manapság a világos, modern edzőteremben a férfiak és nők golyóálló mellényt viselnek a melegítőjük fölött, és géppisztolyt tartanak a kezükben. Az EBSH ugyanis katonai kiképzéseket tart civilek számára, amelyekre nagy a kereslet Ukrajna fővárosában a hat hónapja tartó háború közepette.
Andrij Sevcov 35 éves informatikus figyelmeztető kiáltása a taktikai kiképzésre irányuló gyorstalpaló tanfolyam utolsó napján hangzott el, amely egyike a sok hasonló programnak. Miközben a többi tanuló a fülét eltakarva fedezéket keresett, egy rózsaszín gyakorlógránát lassan végiggurult a padlón, majd megállt – és mindenki nevetésben tört ki.
A tizenkét fős csoport a gépkarabélyok kezelését, az ellenség fedezőtűzzel való megközelítését és a lőtt sebek ellátását gyakorolta. Három hét alatt tizennégy alkalommal jöttek össze taktikai és fizikai kiképzésre, szabadtéri tevékenységekre és egy harcászati-orvosi workshopra.
„A tanfolyamot abszolút kezdőknek tervezték” – mondta Kirilo Kurinnij, a csoport oktatója.
„2014-ben pontosan az ő helyzetükben voltam: még soha nem volt fegyver a kezemben” – tette hozzá, utalva arra az évre, amikor az Oroszország által támogatott erők és a kormány között kitört a háború a Donbászban – a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régióban, ahol Moszkva szeparatizmust szított, miután átvette az ellenőrzést a Krím felett.
Ez idő tájt csatlakozott a Jobboldali Szektor nevű nacionalista és az oroszok szerint a fasizmussal kokettáló félkatonai csoporthoz. Idén februárban belépett egy kijevi területvédelmi egységbe – ez egy a sok közül, amelyeket országszerte hoztak létre, amikor Oroszország az inváziót megelőző hónapokban tömegesen vonultatta fel erőit a határon.
Nehéz megmondani, hány olyan tanfolyamot kínálnak jelenleg Kijevben, mint amilyet Kurinnij vezetett, de nem kevesebb mint tíz szervezet reklámoz katonai alapkiképzést civileknek. Az egyszerű ukránok már télen, az orosz invázió fenyegetése közepette tömegesen kezdték el látogatni az ilyen programokat.
Akkoriban sok nyugati szakértő Kijev gyors vereségét jósolta – amire Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelműen számított –, amit a megszálló erők elleni decentralizált gerillaháború követett volna. Ez nem következett be, és a fővárost az inváziót követő első hetekben fenyegető orosz erők hónapokkal ezelőtt visszavonultak, de a Donbászban és Dél-Ukrajnában súlyos harcok folynak, és a harci kiképzés iránti igény nem csökkent.
„Ez a háború egy maraton”
„A háború miatt már évekkel ezelőtt el kellett hagynom a szülővárosomat, Donyecket – mondta Sevcov –, de csak február 24-én esett le a rózsaszín szemüvegem: csak akkor értettem meg, hogy az Oroszország elleni háború elől nem lehet elmenekülni.”
Az invázió után sem hagyta el Kijevet, önkéntesként kezdett dolgozni az Ukrán IT Hadseregben – egy olyan hálózatban, amely online támogatja a háborús erőfeszítéseket. Most pedig folytatni akarja az általa „félkatonai önképzésnek” nevezett felkészülést.
Az EBSH-tanfolyam legtöbb résztvevőjéhez hasonlóan Sevcovnak sem volt katonai kiképzése. Néhány férfi a csoportból elmondta, úgy gondolja, hogy esetleg besorozzák, és szeretne minél jobban felkészülni.
Sztaniszlav Tihonko 25 éves üzleti tanácsadó elmondta, hogy a barátai fele a fronton van. Röviddel a februári invázió után elment egy toborzóirodába, de katonai kiképzés hiányában elutasították. Most a kiképzéseken való részvétel mellett katonai felszerelést szerez be, és fegyvertartási engedélyért folyamodott.
„Még ha holnap nem is soroznak be, fel akarok készülni az utcai harc lehetőségére” – mondta.
„Ha egy nap egy másik Bucsában találom magam, nem akarok hátrakötött kézzel, tarkólövéstől meghalni” – tette hozzá, utalva a Kijev melletti városra, ahol az orosz erők kivonulása után atrocitások hátborzongató bizonyítékai kerültek elő.
Amikor az EBSH órája véget ér, egy csapat sportos kinézetű, teljes katonai ruházatban és korszerű fegyverekkel felszerelt férfi lép a terembe. Olekszandr Polovij, a sportklub egyik tulajdonosa érkezett a barátai kíséretében haladó órára.
„Az edzés megszervezésének ötlete életem legrosszabb öt percének eredménye” – mondta Polovij. Az orosz invázió napján – a születésnapján – teljesen bénultnak érezte magát, tudta, hogy cselekednie kellene, de nem tudta, mit tegyen.
„Egy idő után rájöttem, hogy ez a háború nem sprint, hanem maraton, erre kell felkészülni – mondta. – Szeretném, ha minden állampolgár kijárna egy ilyen tanfolyamot, úgy, mint Svájcban.”
Táborozás a lövészárokban
Bizonyos szempontból a polgári védelem a második világháború óta része Ukrajna nemzeti identitásának, és az ellentmondásos megítélésű és szélsőjobbos múlttal rendelkező önkéntes zászlóaljak – amelyeket később a hadseregbe integráltak – kulcsszerepet játszottak a 2014-ben a Donbászban kezdődött háború elején. Most, az Ukrajna elleni nagyszabású orosz inváziót követően a katonai kiképzés sokak számára életmódjuk megszokott részévé válik.
Például a nyár közepén egykor szokatlannak számító táborozás zajlott a Kijev-környéki erdőkben Bucsához, Irpinyhez és más súlyosan érintett városokhoz és településekhez közel. Civilek és katonák sorakoztak vegyesen a frissen ásott árkok mellett felállított sátrak előtt.
Az egész terület még mindig tele van kacattal, szeméttel és üveggel, amit az itt állomásozó orosz katonák hagytak hátra. Az erdő egy részén még mindig aknamentesítés zajlik.
Az oktató, egy húszas évei végén járó katona, aki Lengyelországban élt, de visszatért a hadseregbe, egy kötszerekkel és érszorítókkal megrakott asztal mellett áll. Ő és egy bajtársa éppen azt magyarázza, hogyan kell evakuálni a sebesülteket a csatatérről.
Az erdei kiképzést a Spas-23 zászlóalj tartja, egy olyan katonai egység, amely a kijevi régió területvédelmi csoportjainak és rendvédelmi szerveinek is biztosít kiképzést. Az intenzív, kétnapos foglalkozás során táborozás, fizikai gyakorlatok, fegyverek kezelése és drónok működtetése is szerepel a programban.
A program csúcspontja egy szimulált gerillatámadás: vállalkozókból, boltosokból és ingatlanügynökökből álló, légfegyverekkel felfegyverzett csapatok harcolnak az orosz hadsereg által márciusban hátrahagyott árkok és állások ellenőrzéséért.
A Spas-23 együttműködik a Taktyka.ua nevű, civileknek szóló taktikai és harci kiképzőiskolával, amelyet idén nyáron alapított egy csapat, és egy harmincas éveik elején járó házaspár, Mihajlo és Olha vezet, akik biztonsági okokból nem kívánják felfedni a vezetéknevüket.
Az invázió előtt egy kínai egészségügyi vállalatnál dolgoztak, és elmondásuk szerint pacifisták voltak. Február 24-e után azonban lehetetlenné vált az üzleti tevékenység, és úgy döntöttek, hogy szaktudásukat hazájuk szolgálatába állítják.
A résztvevők fizetnek a programért, de Mihajlo és Olha hangsúlyozza, hogy a pénz csak a szervezési költségeket és az oktatók szerény honoráriumát fedezi. Elmondásuk szerint a tanfolyamok órákon belül elkelnek, és a legnagyobb problémát az jelenti, hogy oktatókat találjanak, akiknek többsége a fronton van vagy más feladatai vannak.
Folytatódik a mozgósítás
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter szerint jelenleg több mint egymillió ember védi Ukrajnát. A többség – mintegy hétszázezren – a fegyveres erők kötelékében, a többiek a nemzeti gárda csapatai a határőrség és a szövetségi rendőrség egységeiben. Augusztus 15-én az ukrán parlament megszavazta a hadiállapot és a mozgósítás időszak további három hónappal történő meghosszabbítását.
A mozgósítással kapcsolatos részletes információk azonban továbbra is katonai titoknak minősülnek. A hatóságok szerint az invázió első heteinek káosza és a túlbuzgó tisztviselők által a katonákra kisebb vétségek – például a kijárási tilalom be nem tartása – miatt kirótt idézések azt eredményezték, hogy téves információk terjedtek arról, hogy felkészületlen emberek akaratlanul a frontvonalra kerültek.
„Valójában senkit sem mozgósítanak a beleegyezése nélkül, nemhogy a frontvonalra küldjék – mondta Mihajlo Zsirohov katonai szakértő a Szabad Európának. – Az ukrán fegyveres erőknél jelenleg nincs emberhiány, de mivel nem látszik a vége, és a veszteségek növekednek, a mozgósítás folytatódik.”
Az újoncok általában két hónapos kiképzést kapnak, és a harcra alkalmatlannak ítélt embereket távol tartják a frontról – mondta.
„Ebben az új típusú háborúban, az állandó ágyúzás és rakétatámadások közepette a pszichológiai ellenálló képesség kulcsszerepet játszik – mondta Zsirohov. – Nincs olyan, hogy túl sok kiképzés és felkészülés, de ami döntő, hogy azok, akik az állásainkat védik, nagyon erős morállal rendelkezzenek.”
Az erdei kiképzés után Kijev központjába visszatérve Mihajlo eközben arra utal, sem ő, sem Olha nem látja úgy, hogy a közeljövőben csökkenne a civilek igénye a katonai kiképzésre.
„Jobb, ha mostanában nem szövünk konkrét terveket Ukrajnában – mondta, miközben áthajtott a Bucsa folyón átívelő rögtönzött hídon (a lerombolt eredeti mellett). – Tavaszra a csapatunk szeretne egy saját kiképzőtáborral rendelkezni, hogy megnyithassunk egy rendes harci kiképzőiskolát.”
