Az ENSZ nukleáris felügyelőszervezete kedden jelentést tesz közzé az ukrajnai Zaporizzsja Atomerőműről egy nappal azután, hogy ágyúzás miatt két héten belül másodszor is megszakadt ott az áramellátás, ezért egyre jobban tartanak egy esetleges katasztrófától.
Ukrajna és Oroszország azzal vádolja egymást, hogy a tűzzel játszik Európa legnagyobb atomerőművének közelében, amelynek tisztviselők szerint hétfőn elvágták az elektromos vezetékét, így egyetlen megmaradt reaktora is áram nélkül maradt.
Az erőművel kapcsolatban újabb aggodalomra ad okot, hogy az ukrán erők ellentámadást indítottak délen és keleten, és visszafoglaltak egy, a háború kezdetekor megszállt várost az oroszoktól a herszoni területen.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az Ukrajnától kapott információkra hivatkozva közölte, hogy az erőmű tartalék elektromos vezetékét elvágták, hogy el tudjanak oltani egy tüzet, de maga a vezeték nem sérült meg, és újra összekötik.
Az ENSZ nukleáris felügyelete szerint az erőmű elegendő árammal rendelkezik a biztonságos működéshez, és a tartalék áramellátás helyreállítása után újra csatlakoztatják a hálózathoz.
Zelenszkij sugárkatasztrófára figyelmeztet
A NAÜ hétfőtől hat helyett két emberrel van jelen az erőműben. A NAÜ vezetője, Rafael Grossi kedden jelentést ad ki Ukrajnáról, benne az erőműről, majd tájékoztatja az ENSZ Biztonsági Tanácsát – közölte a NAÜ.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn egy közeli sugárkatasztrófára figyelmeztetett, szerinte az ágyúzás azt mutatja, hogy Oroszország „nem törődik azzal, mit mond a NAÜ”.
Az atomerőmű sorsa új elemmé vált Oroszország és a Nyugat energiacsatájában, mióta az orosz csapatok február 24-én a katonai konfliktus elmérgesedésével megtámadták Ukrajnát.
Az európai gázárak hétfőn tovább nőttek, miután Oroszország elzárta a Németországba tartó fő gázvezetékét, és ez félelmet váltott ki kontinensszerte a zord téltől tartó fogyasztókban és vállalkozásokban.
Mindenki másra mutogat
Oroszország azt állítja, hogy a szankciók miatt a berendezések javításában és karbantartásában keletkezett zavarok okolhatók azért, hogy leállt a gázáramlás az Északi Áramlat 1-en, a Németországba vezető fő vezetéken. Oroszországnak szombaton kellett volna újraindítania a vezetéket, de most közölte, hogy olajszivárgás miatt határozatlan időre le kellett zárnia.
A vezetéket üzemeltető Gazprom vezérigazgató-helyettese, Vitalij Markelov kedden azt mondta a Reutersnek, hogy az Északi Áramlat 1-en mindaddig nem folytatódik a gázszállítás, amíg a Siemens Energy meg nem javítja a hibás berendezést.
A Siemens Energy szombaton azt válaszolta, hogy nem kapott megbízást a javítások elvégzésére, és a Gazprom által jelentett szivárgás rendes körülmények között nem befolyásolja a vezeték működését.
Európa és az Egyesült Államok azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyverként használja az energiát, és együttműködnek az ellátás biztosítása érdekében.
Nyikolaj Szulginov orosz energiaügyi miniszter kedden a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva az orosz olajra javasolt ársapkára azzal válaszol, hogy további szállítmányokat indít Ázsiába.
A Kreml hétfőn arra figyelmeztette a Nyugatot: meg fogja torolni, hogy a G7 pénzügyminiszterei múlt héten korlátozásokban állapodtak meg, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra ukrajnai akciói miatt.
„Idő kérdése”
Kijev hétfőn az eddigi legnagyobb harctéri sikeréről számolt be az orosz erők ellen délen hetekkel ezelőtt indított ellentámadása során, és képeket tett közzé katonáiról, amint felhúzzák a kék-sárga ukrán zászlót egy tetőre, állítólag Viszokopillában, Herszontól északra.
„Újraalkotjuk a területünket. Nem fagyaszthatjuk be most a konfliktust. Lépésről lépésre vissza kell foglalnunk a területünket” – mondta Zelenszkij az ABC Newsnak adott interjújában.
„Ez csak idő kérdése.”
Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz erők öt régióra összpontosítanak: Donyeckre, Herszonra, Harkivra, Zaporizzsjára és Mikolajivra, és az elmúlt napon több mint 35 légicsapást és körülbelül ötven rakétatámadást indítottak.
„Az orosz megszállók szeptember 5-ről 6-ra virradó éjszaka alattomos rakétatámadásokba kezdték polgári célpontok ellen Bahmut és Kosztyantinivka városában” – áll a közleményben.
A vezérkar azzal is vádolta az orosz erőket, hogy óvodákat, templomokat és egy tábori kórházat veszélyeztetnek azzal, hogy személyzetet és katonai felszereléseket helyeztek el ezekben az épületekben és környékükön.
Oroszország tagadja, hogy civileket venne célba.
Ukrajna hangos harctéri sikerekről beszél
Ukrajna közölte, hogy katonái Szoledarban, Zajcevóban, Sakhta Butivkában és Szpartakban is visszaverték az orosz csapatokat, légiereje pedig több mint harminc csapást indított.
A Reuters nem tudta független forrásból ellenőrizni a harctéri jelentéseket.
Az ukrán ellentámadás ritka elismeréseként a TASZSZ hírügynökség hétfőn idézett egy Moszkva által a herszoni területre helyezett tisztviselőt, aki azt mondta, hogy az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazási terveket a biztonsági helyzet miatt pihentetik.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn kijelentette, hogy Oroszországot nem szabad terrorizmust támogató államnak bélyegezni. Ezt a lépést Ukrajna szorgalmazta, de Oroszország arra figyelmeztetett, hogy megszakítaná miatta a kapcsolatait az Egyesült Államokkal.
