Ez a bevétel alapot jelenthetne azok támogatására, akiket a leginkább sújt a drágulás - vélik az állam hasznát kiszámoló kutatók. Számításaik szerint a rezsicsökkentés csökkentése évi 636 milliárd forinttal emeli a szolgáltatók árbevételét, aminek 21 százaléka áfaként a költségvetésbe kerül.
Kiszámolta a GKI Gazdaságkutató a fogyasztói és a korrigált harmonizált árindex különbségéből, hogy a háztartási energia kiadások mintegy 55 százalékkal nőhettek augusztusban. A fogyasztói árindex a múlt hónapban 15,6 százalék volt, miközben a harmonizált árindex 18,6 százalék lett – írja az elemzést idéző napi.hu.
Ebből 1 százalékpontot a külföldiek üzemanyag-vásárlásai magyaráznak, a többit a háztartási energia árnövekedésével. A legutolsó, 2020-as KSH-adat szerint abban az évben a lakosság 22.928 milliárd forintot költött áramra és vezetékes gázra. A GKI számításai szerint ez az összeg idén 30 ezer milliárd forint lesz. Ha nem változott volna az ár, akkor egy átlagos háztartás 281 ezer forintot fordított volna minderre, de az áremelkedéssel az éves kiadás 436 ezer forintra nő.
A GKI számításai szerint összességében a havi rezsi átlagosan 13 ezer forinttal emelkedhet háztartásonként, mivel azonban a családok igyekeznek majd spórolni, a tényleges többletköltség ennél várhatóan kisebb lesz.
A GKI becslése szerint a rezsicsökkentés csökkentése évi 636 milliárd forinttal emeli a szolgáltatók árbevételét, aminek 21 százaléka, 135 milliárd forint áfaként a költségvetésbe kerül.
