Több fórumon is szóba került Magyarország és az ellene folyó jogállamisági eljárás az Európai Parlamentben, illetve a tagállamok is megkezdik a téma tárgyalását. A magyar demokráciával kapcsolatos vitában folyamatosan egyszerűsödnek az érvek: az Orbán-kormányt bírálók szerint a magyar kormányfő és kiszolgálói lopnak és hazudnak, az ellentábor szerint pedig mindez szemenszedett rágalom. A tét ugyanakkor továbbra is az, hogy hozzáfér-e az ország az uniós forrásokhoz.
Bár az Európai Parlament a Magyarország ellen folyó jogállamiság eljárásban nem játszik döntő szerepet, mégis megkerülhetetlen részese a folyamatnak. Sok bírálat éri az EP-t kormányoldalról a Magyarország kapcsán hozott határozatait, állásfoglalásait illetően, mondván, hogy ezek senkire semmiféle kötelező erővel nem bírnak. Vagyis az Európai Parlament ebben az ügyben formai döntést nem hoz, a jóváhagyására sincs szükség, ezért csakis politikai véleménynek tekinthetők az egyébként rendre nagy többséggel elfogadott dokumentumok. Az Európai Bizottság által folytatott, az uniós források védelmére szolgáló jogállamisági mechanizmus kapcsán azonban az Európai Bizottságnak tájékoztatást kell adnia a parlamentnek, a szakbizottságokban pedig úgynevezett strukturált párbeszédet kell folytatni. Ez történt az elmúlt napokban, és bár az EP most még csak saját állásfoglalásról sem döntött, a bizottságnak és a tagállamok tanácsának kötelességük tájékoztatni a képviselőket, és válaszolniuk kell a feltett kérdésekre.
A pénz beszélt
Az Európai Bizottság részéről Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos kezeli a folyamatot, így Hahn minden egyes megnyilatkozása fontos és releváns, bár kétségkívül érdekes lehet az is, amit nem mond el. Egyébként a magyar kormány tagjai kifejezetten jó kapcsolatot ápolnak az osztrák politikussal mint egykor az Európai Néppártban együtt dolgozó, felelős beosztást betöltő képviselők. Navracsics Tibor, az uniós források lehívásáért felelős miniszter ötéves biztosi ciklusa során napi munkakapcsolatban volt Hahnnal, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig a közösségi médiában közzétett posztjaiban kifejezetten pozitívan nyilatkozik a költségvetési biztosról.
Ennek ellenére Johannes Hahn meglehetősen egyszerűen mutatta be az Európai Parlamentben a magyar jogállamisági vita menetét, amikor két bizottság, a Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság együttes ülésén vett részt. Azt mondta, hogy amikor idén áprilisban megindították az uniós források védelme érdekben Magyarországgal szemben az eljárást, a magyar kormány részéről semmilyen konkrét intézkedés nem történt. Aztán amikor júliusban már az is benne volt a levélben, hogy milyen pénzügyi korrekciót javasol az Európai Bizottság (közel nyolcmilliárd eurós forrás befagyasztását), a „magyar hozzáállás konstruktívvá vált”. Hahn így fogalmazott: „Itt lehetett megérezni a mechanizmus erejét, akármennyire is egyszerűnek hangzik.”
A magyar kormány tizenhét vállalása
- Az uniós források végrehajtásával kapcsolatos jogsértések és szabálytalanságok megelőzésének, feltárásának és kijavításának megerősítése az újonnan létrehozott Integritás Hatóság révén;
- a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása;
- a korrupcióellenes keret erősítése;
- az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználása átláthatóságának biztosítása;
- a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése;
- az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében;
- az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése;
- a nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése;
- jelentéstételi eszköz kialakítása az egyetlen ajánlattal lezárt közbeszerzési eljárások ellenőrzésére és bejelentésére;
- az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer fejlesztése az átláthatóság fokozásáért;
- a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozása;
- cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny szintjének fokozása érdekében;
- a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó, a közbeszerzési gyakorlatokról szóló képzés;
- támogatási rendszer kialakítása a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétele költségeinek megtérítésére;
- az Arachne – a bizottság kockázatértékelési eszköze – alkalmazása;
- az OLAF-fal való együttműködés megerősítése;
- jogszabály elfogadása a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében.
A biztos szerint ennek tudható be, hogy bár Magyarország eddig elzárkózott a konkrét fellépésektől, most 17 reformjavaslat végrehajtását vállalta a kormány két hónapon belül. Bár a biztos ezt komoly eredménynek könyvelte el, a képviselők többsége egész egyszerűen nem hisz abban, hogy az Orbán-kabinet teljesíteni fogja az ígéreteket. Közben egy másik nagy problémára is felhívták a figyelmet, amelyen egyetlen mostani vállalás sem fog segíteni. Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt politikusa – ugyancsak a Fidesz volt szövetségese, hiszen a német CDU képviselője – kijelentette: „Olyan sebességgel zajlik Magyarországon az oligarchásodás, amit még sehol máshol nem láttunk.”
„Orbánnak hinni naivitás”
Ahogyan azt a hétfő esti összevont bizottsági ülésen már érzékelni lehetett, sok képviselő úgy tekint Magyarország 17 pontos vállalására, mint egyre a sok közül, amelynek beteljesülésére semmiféle garancia nincs. A hangulat megmaradt, kedd késő délután ismét kifejezésre juttatták a képviselők, amikor a plenáris ülés elé került a téma.
Eider Gardiazabal Rubial szociáldemokrata képviselő szerint a magyar kormány válaszút előtt áll: „Jogállamiság vagy az alapok befagyasztása: Magyarországnak kell ezt a döntést meghoznia” – mondta.
Sokan adtak hangot elégedetlenségüknek, mondván, hogy a kilátásba helyezett szankció elégtelen. Daniel Freund német zöldpárti képviselő azt mondta, hogy 7,5 milliárd euró felfüggesztését javasolta a bizottság, de ez csak 15 százaléka annak a pénznek, ami Magyarországnak járna. „A 17 intézkedés papíron kész lesz, de hogy lehet november 19-ig ellenőrizni, hogy működnek-e majd? Orbánnak hinni ennyi év után nevetséges naivitás” – jelentette ki Freund.
A Fidesz részéről Hidvéghi Balázs azzal kezdte mondandóját, hogy az elhibázott szankciók miatt vágtat az infláció, recesszió sújtja a gazdaságot, és az egekben vannak az energiaárak, miközben a parlament még mindig Magyarországgal foglalkozik.
„Korrekt tárgyalásokon megállapodás született, minden kérdésben sikerült megállapodni, de önöknek az a céljuk, hogy kiéheztessék Magyarországot – jelentette ki Hidvégi, aki szerint mindez azért történik, mert Magyarországon kereszténydemokrata kormányzás folyik. – Mindezt sok millió európai polgár nevében határozottan visszautasítom” – mondta végül a magyar kormánypárti politikus.
Az a furcsa helyzet állt elő, hogy míg a Fidesz tulajdonképpen támogatta az Európai Bizottság javaslatát, a magyar ellenzéki Molnár Csaba bírálta. A Demokratikus Koalíció képviselője azt mondta, hogy az Európai Bizottság a tárgyalások időtartamára felfüggesztette a pénzek folyósítását, ezért a magyar oligarchák nem tudnak lopni, emiatt akar megállapodást a kormány. Molnár szerint a korrupcióellenes hatóság elnökét a miniszterelnök egyik emberének a javaslatára a miniszterelnök másik embere nevezheti majd ki – ezért nem lesz ez független testület.
„Messziről, hunyorítva úgy tűnhet, ezek a korrupció megfékezéséről szólnak, Magyarországon azonban mindenki tudja, hogy ez csak színjátszás, porhintés” – zárta felszólalását Molnár Csaba.
Egy érdekesség is fokozta a feszültséget: a levezető elnök többször figyelmeztette a karzaton helyet foglalókat, akik a Magyarország pártján felszólalókat megtapsolták – tilos ugyanis a közönségnek tetszést nyilvánítani. Az érintettek minden bizonnyal egy magyar látogatócsoport tagjai voltak, hiszen közöttük volt Bartók Csaba, a Fidesz szegedi elnöke, illetve egy másik férfi, aki Konok magyar feliratú pólóban ült.
Várakozó miniszterek
Az Európai Bizottság szeptember 18-án ismertetett javaslatáról a tagállamok tanácsa hozza meg a végső döntést. Ez a pénzügyminiszterek tanácsa lesz, amely általában havonta ülésezik, de természetesen ha kell, bármikor összehívhatnak rendkívüli ülést is. Kedden szintén összeültek az uniós pénzügyi tárcavezetők, azonban a bizottsági javaslat nem került a testület elé. Bár fő szabály szerint egy hónapon belül kell dönteni, ez két hónappal meghosszabbítható. Magyar szempontból ez nagy segítség, ugyanis ha most kellett volna határozni, nem maradt volna más választás, mint helybenhagyni a 7,5 milliárd eurós forrásfelfüggesztést. Így azonban – kihasználva a rendkívüli határidő-hosszabbítást – lehetőség van arra, hogy a magyar kormány november 19-ig teljesítse a vállalásait, és majd annak ismeretében hozhassák meg döntésüket a miniszterek. Ha minden feltétel adott lesz hozzá, ez majd a jogállamisági eljárás lezárását és a szankciós veszély elhárítását jelenti. Addig azonban Magyarországnak el kell végeznie a házi feladatát, amelyben nem lehet hibát véteni.
Az EU részéről sem áll le a munka. Mikuláš Bek, az EU soros elnökségét betöltő cseh kormány Európa-ügyi minisztere elmondta, hogy az uniós tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei szerdán tárgyalnak a bizottsági előterjesztésről, ekkor lesz lehetőségük először a tagállamoknak, hogy elmondják a véleményüket.
A Szabad Európa bizottsági forrásokból úgy értesült, hogy a testület menet közben egyáltalán nem kommentálja a magyarországi jogalkotási folyamatot, értékelésüket csak november 19-e után, valamennyi intézkedés ismeretében fogják nyilvánosságra hozni.
