A Fidesz lényegében minden választásra új választási jogszabályokat készít, már a gyülekezési jogot is érdemben szűkíti, a szuverenitásvédelem ürügyén pedig a polgárok egyesülési jogának terepét korlátozná. Pontokba gyűjtöttük, hogyan befolyásolta politikai szabadságjogainkat a NER tizenöt éve. Írásunk második részének végén mindezt igyekszünk elhelyezni a vezérdemokráciák és a választási legitimáció sajátos viszonyrendszerében is.
Cikkünk első részének huszonegy pontja jórészt a választási jogszabályok módosításait listázta. Jut ebből a második rész tizennyolc pontja közé, de most hozzátettük a gyülekezési jog szabályozását is.
1. 2021 őszén módosították a lakcímnyilvántartásról szóló jogszabályt. Több eljárás indult a korábbi fiktív lakcímbejelentések miatti botrányok következtében, az állam pedig meg akarta szüntetni ennek büntethetőségét – mondja Döbrentey Dániel. Megváltoztatták a lakcím fogalmát: már nem feltételez állandó ott-tartózkodást, a törvény kapcsolattartási címként definiálja.
„A második lépés az volt, hogy a Büntető törvénykönyvet is úgy módosították, hogy a fiktív lakcím létesítése már nem minősül okirat-hamisításnak. Ezzel teljesen szabad kezet adtak a későbbiekre is a kamulakcím létesítésének” – mondja a TASZ szakértője.
A fiktív lakcímbejelentés miatt indított eljárás jogalapja ezzel megszűnt, de Döbrentey Dániel szerint a választási eljárás alapelveit sértheti egy ilyen akció, így jogszabályt is: a választások tisztaságának megóvása vagy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye mint alapelv lehet érintett. Szerinte ezekre alapozva lehet választási jogorvoslatot kezdeményezni.
A fiktív lakcímekbejelentéssel foglalkozott 2021-es cikkünk is: "Négyévente átjövünk ukránból Orbánért, és megszavazzuk nektek a nyomorúságot"
2. Csakhogy választási jogorvoslatok kapcsán erős korlátozás, hogy minden állítást a kifogástevőnek kell bizonyítania, méghozzá azonnal, vagyis a bizonyítékokat már az elején be kell szerezni. Így utasították el az ellenzéki jelölt jogorvoslati kérelmét egy 2022-es időközi választásnál, amikor Fidelitas-aktivistákat költöztettek be egy magánklinikára az I. kerületben.
3. A Covid-hírlevél 2024-es kampányfelhasználása kapcsán született egy kúriai döntés, amely szűkítette, hogy egyáltalán ki fordulhat választási jogorvoslattal a Kúriához. Erről a civil szervezetek azt írták választási értékelésükben, hogy a Kúria döntése „lerontotta a korábbi (2022-es) joggyakorlatot, mivel nem tartotta elegendőnek a választópolgári minőséget az érintettség megállapításához”.
4. A Kúria elvi éllel azt is kimondta, hogy a választási jogorvoslatok rövid határideje miatt magyar bíróság nem kérhet előzetes döntéshozatalt ilyen ügyekben az Európai Unió Bíróságától. „Ezzel gyakorlatilag kivonta a hazai választási jogorvoslatot az EU-jog hatálya alól, annak ellenére, hogy a közös eljárásban az Európai Parlament megválasztására is sor kerül” – értékelték a civil szervezetek.
5. A szuverenitásvédelmi törvény nyomán azokra a civil szervezetekre, amelyek jelöltet indítanak, ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a párttörvény: a külföldi forrásokat felhasználó kampányolás tilalma.
Ez legitim alkotmányos cél, Európa országainak túlnyomó többségében így van. Mégis sok civil szervezetre bénító hatása van a jogszabálynak: egyes civilek azt kezdték el mérlegelni, hogy a továbbiakban részt vehetnek-e a közéletben, hiszen sokan attól kezdtek tartani, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálni fogja őket, vagy büntetőeljárás indul ellenük úgy is, hogy jogszerű a tevékenységük.
„A gond a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításával és működésével van, amit semmilyen alkotmányos cél és indok nem támaszt alá. Különösen nem úgy, hogy mennyire homályos a szervezet feladat- és hatásköre, és nincs jogorvoslati lehetőség az általa készített jelentésekkel szemben” – mondja Döbrentey Dániel.
Hiába nem indulnak választáson, és jelöltet sem támogatnak, a közélettel foglalkozó civil szervezetek egy része attól tart, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot fog kezdeményezni, mondván: az általuk megfogalmazott üzenetek minden bizonnyal külföldi beavatkozást jelentenek.
„A hivatal ugyanis az országos politikától nagyon távol lévő, helyi szerveződésekre vonatkozóan is tesz mindenféle megállapítást; az egész törvénycsomag egy olyan hatalmi törekvés, amelynek az a célja, hogy a közéleti részvétel terhesebb legyen, és minél több ember elrettenjen tőle.”
6. Ahhoz, hogy kötelezően kiírandó országos népszavazást lehessen kezdeményezni, kétszázezer választópolgár aláírására van szükség. A népszavazásokról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény szerint a népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha a választásra jogosultak több mint fele érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazók több mint fele ugyanazt válaszolta a feltett kérdésre. Ezt még a 2022-es választással egybekötött, gyermekvédelminek nevezett népszavazásnak sem sikerült megugrania.
7. 2023 tavaszán a Fidesz-többségű Nemzeti Választási Bizottság (NVB) úgy ítélte meg a Pedagógusok Szakszervezetének két népszavazási kérdését, hogy a választópolgárok nem látnák át a következményeit, vagyis a kérdés túl komplex. A Kúria ezt ugyan felülbírálta, de az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek találta a döntést.
A népszavazáson feltehető kérdések kapcsán van egy lista az úgynevezett tiltott tárgykörökről; az érthetőség kérdése a korábbi népszavazási gyakorlatban is megvolt. Ez annyit jelent, hogy a jogalkotó tudni fogja-e, hogy egy népszavazás után mi a feladata, illetve a választópolgár tud-e válaszolni az adott kérdésre, tehát érti-e, hogy miről van szó. Ezt túlterjeszkedő módon kezdték el értelmezni a választási bizottságok és a bíróságok, és már azt várják el a választópolgártól, hogy ne csak a szavak jelentését tudja felmérni, hanem a későbbi társadalmi-gazdasági következményeket is – miközben egy választás kapcsán nem várunk el ilyet: nem lehet a választójog annak függvénye, hogy tudja-e a polgár, amikor leszavaz, hogy annak milyen társadalmi és gazdasági következményei vannak.
Akkor nem alkalmazzák a szigorú egyértelműségi és egyéb kritériumokat, amikor a kormány akar népszavazást kezdeményezni – értékelte a TASZ a népszavazási gyakorlatot. Sem a 2016-os menekültkvóta-referendum, sem a 2022-es országgyűlési választásokkal egy napon tartott, a nemátalakításra és a gyerekek fejlődését befolyásoló szexuális tartalmakra vonatkozó kérdések nem feleltek meg az egyértelműségi követelményeknek, mégis mindegyiket hitelesítették.
8. A népszavazás szabályozása elnagyolt. „A hatóságok számára nem írja elő a semlegesség követelményét, és a költségvetési forrásoknak népszavazási kampány céljára való felhasználását sem tilalmazza” – tartalmazta a 2022-es választás plusz népszavazás kapcsán az EBESZ jelentése.
A népszavazási törvény 2018-as módosítása teljes körű kampányjogosultságot biztosított a kormány számára, amennyiben ő a népszavazás kezdeményezője.
9. A politikai véleménynyilvánítást korlátozza a Kúriának a falfirkával elkövetett rongálásra vonatkozó, 2022-es jogegységi határozata. Addig az aszfalt összefestése vagy egy plakát lematricázása legfeljebb rongálásnak számított, a kis összegű kár miatt ráadásul csak szabálysértést valósított meg, nem bűncselekményt. Azóta büntetőjogi megítélés alá esik, és a bíróságok nem vehetik figyelembe döntésük során, hogy politikai véleménynyilvánítás céljából került sor a firkálásra, matricázásra.
10. Korábban sokszor próbáltak tüntetni a miniszterelnök háza előtt; ezt a legkülönbözőbb módokon próbálták ellehetetleníteni – mondja Hegyi Szabolcs, a TASZ szakértője. Általában a védett személy biztonságára hivatkozva a rendőrség lezárta a Cinege utcát.
2018-ban új gyülekezési törvényt fogadtak el, egy másik jogszabály pedig a politikusok magánszféráját helyezte külön védelem alá: a lakásuknál nem lehet tüntetést szervezni.
„A közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg a foglyul ejtett közönség néven ismert jogelv alapján” – mondja Hegyi Szabolcs.
Ezt az Alkotmánybíróság már régen kidolgozta. Lényege, hogy a címzett nem tud elzárkózni a méltóságát támadó tüntetéstől; az elvet viszont többször nem alkalmazta a rendőrség, amikor szélsőjobboldaliak masíroztak egy-egy település cigánysorán.
Bár régóta kialakult gyakorlata van annak, hogy a közszereplőknek, közhatalmat gyakorlóknak szélesebb a tűrési kötelezettségük, a magánszféra általában is korlátja a véleménynyilvánítási szabadságnak – teszi hozzá a szakértő.
11. 2018-ban betettek a Btk.-ba egy tényállást arról, amikor a rágalmazást kép- és hangfelvétel útján követik el. Hegyi Szabolcs szerint értelmetlenül, mert kielégítően volt szabályozva. A Covid idején a rémhírterjesztés tényállását próbálták meg hasonló módon kamujogalkotással kiegészíteni. „Nem ad pluszvédelmet vagy garanciát semmire, de alkalmas a kormány határozottságának demonstrálására, és a szólásszabadságot korlátozó dermesztő hatása van.”
12. 2023-ban a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös beadvánnyal fordult a strasbourgi emberi jogi bíróság (EJEB) ítéleteinek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottsághoz, hogy rámutassanak: a gyülekezési törvény továbbra sem tartalmaz kellő garanciákat a tüntetések önkényes korlátozásával szemben. A gyülekezési jog indokolatlan sérelmének lehetősége a járvány elmúltával is fennmaradt, hiszen az Alkotmánybíróság döntése nyomán a 2020 óta állandósult veszélyhelyzetben a kormány lényegében korlátlanul rendelkezhet a gyülekezési szabadság szűkítéséről vagy akár felfüggesztéséről – írták.
13. A 2018-as új gyülekezési törvény sem szakított alapvetően azzal az alkotmányos alapelvvel, hogy a gyülekezési jogot tartalom alapján csak kivételes esetben lehet korlátozni. Van azonban kivétel is: ha olyan helyszínen és/vagy időpontban gyülekeznének, ami a nemzetiszocialista vagy más diktatúrák által elkövetett rémtettekre emlékeztet. Erre hivatkozva szokták megtiltani a Kitörés napi megemlékezéseket.
„De amikor a politikai érdek úgy kívánja, hogy egy tüntetést ne lehessen megtartani, akkor a miniszterelnök lényegében odaszól a rendőrségnek, illetve a belügyminiszternek” – mondja Hegyi Szabolcs. Ilyen volt egy nyilvánvalóan antiszemita provokációnak tervezett motorostüntetés a tízes évek elején (Adj gázt! lett volna a címe), nemrég pedig propalesztin tüntetésekkel kapcsolatban jelentette ki Orbán, hogy nálunk nem lesz terrorpárti tüntetés. Nem is lett még béketüntetés sem.
„A rendőrségnek az a folyamatos indokolása, hogy fennáll a veszélye erőszakos résztvevők csatlakozásának. A törvény szerint meg lehet tiltani azon az alapon, ha már a meghirdetés alapján előre lehet látni, hogy a tüntetés sértené a közrendet és a közbiztonságot, mert tényekkel alá lehet támasztani, hogy bűncselekményeket követnének el. Ilyen viszont itt nem volt, puszta feltételezések alapján tiltották be. A rendőrség persze nem tud mit tenni, hiszen ha a Belügyminisztérium felől jön az utasítás, végre kell hajtani. De az figyelemre méltó, hogy a Kúrián is átment” – mondja Hegyi Szabolcs. A TASZ elvitte az ügyet Strasbourgba, az EJEB előtt van.
14. „Lehet tüntetni, de elvárjuk, hogy a tüntetések ne akarják lerombolni Magyarország fontos céljait” – mondta parlamenti felszólalásában Orbán Viktor egy 2011-es kínai kormányfői látogatás kapcsán. Véleménykifejezés van, botrány, balhé nincs – tette hozzá. Ennek megfelelően a török elnök vagy Putyin látogatásakor a rendőrök kiszorítják az adott útvonalról a tüntetőket. Ami jobb, mintha hagynák, hogy a látogató diktátorok kivonult hívei intézkedjenek, ahogy ez is többször megtörtént.
15. 2018-ban módosította a Fidesz a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatot, amely a településkép-védelmi törvény módosításába csempészte volna bele a gyülekezési jog korlátozását: több közterület nem számított volna közterületnek a nemzeti ünnepeken, így tüntetni sem lehetett volna sok fővárosi helyszínen. A módosító nyomán végül csak a Batthyány-örökmécsesnél és a Kossuth téren nem lehet.
16. 2025 márciusában a gyermekek védelmére hivatkozva a gyülekezési jogot korlátozó jogszabályt fogadott el a Fidesz. Tilos olyan gyűlést tartani, amely a homoszexualitást népszerűsíti, sőt akár csak megjeleníti. A szervezőket és a résztvevőket kétszázezer forintos pénzbírsággal is büntethetik, bár a bírság legalacsonyabb összege 6500 forint. Előbb döntött az Országgyűlés a gyülekezési törvényről, mint az annak megágyazó Alaptörvény-módosításról, amely kimondja, hogy a gyermekek „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz” való jog megelőz más alapjogokat.
Gulyás Gergely jelezte, hogy a hídfoglalások miatt a gyülekezési jog további korlátozása várható.
17. Miután a Kúria 2018-ban a kormány kampányolását jogellenesnek minősítő döntést hozott a Stop…-plakátok ügyében (a kormány a kampányidőszak közepén teleszórta az országot olyan plakátokkal, amelyeken egy közúti stoptábla volt, és mögötte elmosódott menekült/migráns tömeg), a választás után a parlament módosította a választási eljárásról szóló törvényt, immunitást adva az állami, ezáltal a kormányszerveknek a kampány alatti kommunikáció semlegességi követelménye alól. Ezt nevezik felülkodifikálásnak: amikor a parlament törvényalkotással igyekszik kiküszöbölni a kormánynak nem tetsző bírói ítélkezést.
18. A 2019-es kampányban Karácsony Gergely fordult az NVB-hez azzal, hogy Gulyás Gergely miniszter megsértette az állam kampánybeli semlegességének elvét, amikor azt mondta, hogy csak Tarlós István győzelme esetén érvényes a kormány–főváros-megállapodás. Az ügyben a Kúria határozata kimondta, hogy a módosított választási eljárásról szóló törvény 142. §-a szerint nemcsak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok közötti személyes kommunikáció, az Alkotmánybíróság és a bíróságok tevékenysége nem minősül választási kampánynak, hanem „a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”, így a kormányé és tagjaié sem.
Az ítélet általánosan is kimondja, hogy „a Kúria álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban”.
„A kommunikáció, a lakosság tájékoztatása valóban a kormány feladatai közé tartozik, de van különbség aközött, amikor mondjuk a járványról vagy egyéb közérdekű dolgokról tájékoztatták a lakosságot, és aközött, amikor a kormány háborúval kapcsolatos álláspontját hangsúlyozták a lakosságnak kiküldött e-mailekben két nappal a választások előtt, úgy, hogy az egész kampányt erre húzta fel a Fidesz” – értékelte ezt nemrég lapunknak Major Magda, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
Az önkormányzatok ilyen tevékenységének minősítésével kapcsolatban vegyesen döntött a Kúria a Fidesz–KDNP és más jelölőszervezetek javára vagy ellenében a semlegességet vitató ügyekben.
Az állam és a párt: egy az útjuk
A Fidesz tehát minden választáshoz új szabályozást készít, de az aktualitásokon túl két elem változatlan, amelyeket az EBESZ 2022. márciusi jelentése is kiemel: az állami forrásokkal való visszaélés és az állami és pártpolitikai szerepek összemosódása. Mindkettő azt jelenti, hogy az állam az egyik versengő pártot támogatja, nem semleges a politikai versenyben.
Döbrentey Dániel két nagyobb csoportra osztja a választási visszaéléseket. A hagyományos visszaélések a rendszerváltás óta velünk vannak, és nehéz ellenük küzdeni. Ezek a mikroszintű visszaélések, amikor települési vagy annál kisebb szinten történik szavazatvásárlás, választópolgárok megfenyegetése, utaztatása – általában helyi erős emberek által szervezve, kivitelezve.
Ez a kiszolgáltatottabb embereket érinti nagyobb arányban és súlyosabban, akiknek az érdekérvényesítő képessége eleve korlátozott, és a kisebb településeken a leggyakoribb, de a budapesti belvárosban is van erre példa – mondja.
„Ugyan nem büntetőjogi értelemben vett csalás, de alapvetően határozza meg a választásokat az a jogszabályok által is tudatosan nem kezelt, sőt inkább felerősített helyzet, hogy az állami erőforrásokat szinte korlátok nélkül lehet bevonni a kampányba. Ez sokkal látványosabb hatással bír, mint a mikroszintű visszaélések” – folytatja a szakértő.
Ennek volt jogi megalapozása a választási eljárási törvény – felsorolásunkban is említett – módosítása 2018-ban, amely kimondta, hogy az állami és önkormányzati szervek jogszerű tevékenysége semmiképpen nem minősül kampánytevékenységnek. „A törvény maga mondja ki, hogy valami hiába kampánytevékenység valamilyen hatását tekintve, a törvény erejénél fogva nem lesz az. Innentől kezdve tényleg csak az arcbőr vastagsága szab korlátot annak, mennyire alkalmazzák az állami és önkormányzati erőforrásokat a kampányban. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez az arcbőr sok esetben elég vastag” – értékeli a TASZ szakértője.
A választások tisztességessége elleni elsődleges fenyegetés ez: az állam, a kormány és a kormánypárt közötti határ megszűnésével járó, súlyos manipuláció nyomán olyan mértékben borul meg az erőegyensúly, hogy a politikai verseny nem inkumbens szereplői gyakorlatilag behozhatatlan – vagy inkább emberfeletti munkával kompenzálható – előnyre tesznek szert az erőforrások tekintetében.
A Fidesz jelentősen megemelte az államtól érkező párt-, frakció-, valamint kampánytámogatásokat, a kontrollálható pártokkal szemben viszont minden erővel igyekszik a civileket távol tartani a politizálástól. Értelmezhető-e mindez úgy, hogy a kormánypárt kontrollált ellenzékkel szeretne többpártrendszert játszani?
„Kellenek nekik a demokratikus díszletek, és még valamennyi szabadságot adni is ezeknek a pártoknak, de ő akarja kijelölni a mozgásterüket. Ebben vastagon benne vannak az anyagi ösztönzők” – mondja erre László Róbert.
Döbrentey Dániel hozzáteszi: az, „hogy a jogszabályok állandó módosításával a pártokat mindig kényszerhelyzetbe hozzák, mindig alkalmazkodást vár el tőlük az új szabályozás, arra utal, hogy nem a pártok létét akarja a rendszer korlátozni, nem az a célja, hogy ne működjenek, hanem az, hogy rendszeresen kényszerpályán mozogjanak”.
Ennek leglátványosabb példájaként a 2020-as törvénymódosítást említi, amikor felemelték a listaállításhoz szükséges egyéni képviselőjelöltek számát. „Ezekkel a korábban megalkotott stratégiáik újraírására kényszerítik a pártokat, ami természetesen azt a célt szolgálja, hogy a kormánypárt hatékonyabban tudja megtartani a hatalmat.”
Vezérek demokráciái
Illés Gábor, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa mindezt a vezérdemokráciák tágabb kontextusában helyezi el. Szerinte sem az a cél, hogy az alkotmányozó többség fix szabályokat alakítson ki, hanem az, hogy a szabályok mozgathatók a politikai cselekvés aktuális igényei mentén. „A vezérdemokráciában a vezetőt, aki a nép egységét testesíti meg, a szabályok korlátozzák abban, hogy a nép érdekében cselekedhessen: így érvelnek általában a rezsimek vezetői.”
A vezérdemokráciák könnyen beáldozzák a modern demokráciák jogállamisági elvét a demokratikus elv oltárán, fontosabbnak tartják a demokratikus úton megszerzett legitimációt a hatalom bármely korlátozottságánál. Más kérdés, hogy a demokrácia alapfeltétele a politikai versengés, így a politikai szabadságjogok korlátozása demokráciadeficitet is okoz. Ezt a vezérdemokráciákra jellemző karizmatikus legitimáció pótolja, miközben a demokratikus díszletek is megmaradnak.
Miért fontos ezeknek a rezsimeknek, hogy fenntartsák a demokratikus választásokat vagy a látszatát? „Alacsonyabbak a rezsim fenntartásának költségei, ha van valamiféle népi beleegyezés. A vezérdemokráciában ez a beleegyezés gyakran az akklamáció formáját ölti, ami persze messze van a valódi kockázattal járó választási versengéstől. Klasszikus példája, amikor egy tömeggyűlésen a közönség Viktor, Viktor!-t skandál” – mondja Illés Gábor. (Akklamációnak az ókorban a sokaság tetszését, örömét, illetve nemtetszését taps kíséretében kinyilvánító kiáltást nevezték.)
A kutató a modern társadalomtudomány egyik szülőatyját, Max Webert idézi, aki a próféták karizmájának modern újraértelmezését adta. A próféta Isten küldötte, aki kivételes, kvázi emberfeletti képességekkel rendelkezik. „A vezérdemokráciában a vezérnek le kell tennie az asztalra valamiféle teljesítményt. Ha kiviszek sok tízezer embert egy nagygyűlésre, akik percekig engem éljeneznek, az politikai teljesítmény, kulcsfontosságú a legitimitás előállításában, és tud pótolni olyan dolgokat, hogy a választásoknál erősen a kormánypárt felé lejt a pálya, vagy hogy rosszabbak a közpolitikai eredmények.”
Csakhogy Weber azt gondolta, hogy azért lehet jó a karizma, mert a vezetők versengése során jön létre, valamilyen kiválóságot szelektál ki, ami jobb, mintha középszerű bürokraták irányítanák az államot – folytatja a kutató. Viszont látható, hogy a karizma nem szükségképpen csak verseny következtében állhat elő. „Nyilvános vezetői versengés, például választási viták helyett el lehet mesélni a híveknek propagandán keresztül, hogy hatalmas harc zajlik a háttérben, amiben a vezető hősiesen helytáll, még ha ebből a választók nem is látnak semmit.”
A centrális erőtér logikája összefügg azzal, hogy Magyarországon az elmúlt választások – még a ’22-es is – ilyen akklamációs, közfelkiáltás jellegű rituálék voltak – folytatja Illés Gábor. „Mivel senkinek nincs reális esélye legyőzni a hatalmon lévő vezetőt, ezért az lesz a választás fő funkciója, hogy megerősítse őt. A választás is fontos, a tömegrituálék is, mert mindkettő beilleszthető ebbe az akklamációs logikába.”
Hogyan hat a politikai verseny korlátozása az ellenzékre, ha tizenöt éve úgysincs esélyük győzni? Ez is a célja – mondja a Politikatudományi Intézet munkatársa –, hogy fásuljon el az ellenzék, a tevékenysége korlátozódjon arra, hogy megtartsa a saját pozícióit. „Egy marginális pozíciót, vagy legyen a rendszer hűséges ellenzéke. Ez az apátia nagyon lényeges. Ezért fontos, hogy Magyar Péternek az indulása óta a remény a központi üzenete, hogy ki kell, ki lehet szállni ebből a mókuskerékből. Az ellenzéki szavazók hangulatát egyfajta érzelmi politizálással lehet csak ellensúlyozni, és erre szolgál a remény” – fejezi be.
