Elég egy gyors pillantást vetni a minisztériumok honlapjára, hogy kiderüljön: Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban érdekli a kormányt a legbehatóbban az emberek véleménye – legalábbis a jogszabályokhoz kapcsolódó minisztériumi „társadalmi egyeztetések” alapján. Résen kell lennie annak, aki rendszeresen élne a jogszabálytervezetek számához képest szűken mért lehetőséggel.
Elvileg október 18-a óta tart a határidő nélküli „társadalmi egyeztetés” arról, hogy a parlament jóváhagyja-e Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Ha igazak a lapunk által is megírt információk, hogy a csatlakozási szerződések ratifikálása november végéig (vagy akár az őszi ülésszak befejezéséig, vagyis a karácsonyt megelőző időszakig) is elhúzódhat, akkor elmondhatjuk: a magyar kormány gyakorlatában rekordhosszú időnek számító „társadalmi egyeztetés” lesz az ügyben.
Elég ugyanis egy gyors pillantást vetni az egyes minisztériumok honlapjára, hogy kiderüljön: más témákban sokkal szűkebb határidővel zajlanak a „társadalmi egyeztetések”, ha zajlanak egyáltalán.
Eminensek és lemaradók
Haladjunk ábécésorrendben: a 2022. november 3. 13.00 órai állapot szerint az Agrárminisztérium honlapján egyetlen társadalmi egyeztetésre bocsájtott jogszabálytervezetet sem találtunk, csakúgy, ahogy az Építési és Beruházási Minisztériumnál. A Belügyminisztériumnál ugyanez volt a helyzet.
Korábban megírtuk, hogy egy zárt körű megbeszélésen is az EU-ra tolta a csatlakozás késleltetésének felelősségét Szijjártó Péter.
A Honvédelmi Minisztérium honlapján viszont szerepel a honvédelmi törvény módosításának tervezete és egy másik terjedelmes előterjesztés, amely tizenhárom törvény a honvédelemmel és rendvédelemmel összefüggő paragrafusait módosítja. Ezeket kilenc napig lehetett észrevételezni tavaly év végén.
Az Igazságügyi Minisztériumnál szintén két törvénytervezet szerepel. Ezek közül a tőkeegyesítő társaságokról szólót szeptember 22-én töltötték fel, és egy hete volt az érintetteknek észrevételeik elküldésére, a másik (ami a Tervezet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról címet viseli) feltöltési ideje nem szerepel, de október 8-ig lehetett véleményezni.
Divatipari egyeztetés
A Kulturális és Innovációs Minisztérium honlapján nem szerepelnek véleményezhető jogszabályok, míg a Külgazdasági és Külügyminisztériumén a már sokat emlegetett finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról szólóak szerepelnek, határidő nélkül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapján október 21-én töltötték fel a diákhitel folyósításainak új szabályairól szóló kormányrendeletet (ez mondja ki, hogy a jövőben minden hitelt csak egy – közbeszerzésen kiválasztott – banknál vezetett számlára lehet igényelni), amelyet már ki is hirdettek. Ugyanitt lehetett véleményezni a Nemzeti Divatipari Stratégiát még 2021 márciusában.
Tucatjával kerülnek fel a parlament honlapjára a fontosabbnál fontosabb törvények – nagyrészt „társadalmi egyeztetés” nélkül.
A Miniszterelnökség honlapján szerepel a Magyarország zöld közbeszerzési stratégiája 2027-ig, amelyet szeptember 7-től kezdve lehetett 15 napon át véleményezni; ezenkívül november 2-i dátummal felkerült az Egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet, amelyet a közzétételtől számított nyolc napon belül lehet véleményezni.
A Pénzügyminisztérium sem egyeztet jelenleg semmit. Ezekhez képest viszont szinte tobzódhatunk az egyeztetésre bocsájtott jogszabálytervezetekkel a Technológiai és Ipari Minisztérium honlapján, hat ilyet is találtunk, igaz, az észrevételek beküldésének határideje október 24-én lejárt. A hulladékgazdálkodási, a földgázellátásról, valamint az atomenergiáról szóló törvény mellett a bányászati törvényt is lehetett véleményezni, sőt ezenkívül két alacsonyabb szintű jogszabályt, a Gördülő fejlesztési rendszertervet szabályozó miniszteri, illetve kormányrendeletet.
Parlamenti napirenden szereplő törvények, amelyekről nincs társadalmi egyeztetés (csak a legfrissebbekből válogattunk):
- közadatokról szóló törvény,
- a veszélyhelyzet tetszés szerinti mennyiségű meghosszabbítását lehetővé tevő törvény,
- egyes büntetőjogi törvények,
- az atomenergiáról szóló törvény,
- a természetvédelmi területek eladását lehetővé tevő vagyontörvény,
- a villamos energiáról szóló törvény,
- földtörvény,
- bányászati törvény,
- foglalkoztatási törvény,
- egyes adótörvények,
- az állam szociális felelősségét minimálisra csökkentő törvény.
Az azonban egyáltalán nem világos, hogy még mit „egyeztet” a kormány társadalmilag, amikor a svéd és a finn NATO-csatlakozás kihirdetéséről szóló törvény már július 14-e óta a parlament előtt van. Szijjártó Péter külügyminiszter az ATV kérdésére egy csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, azzal, hogy a kormány benyújtotta a ratifikációt az Országgyűlésnek, „elvégezte a maga munkáját”.
Mi változhat?
A KKM honlapján viszont az szerepel, hogy a két ratifikációs dokumentum hozzáférhető tételének „célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat”. Innentől csak egy szcenárió képzelhető el: e szerint a kormány nem zárja ki, hogy – amennyiben erre komoly „társadalmi igény” jelentkezik – utólag módosító indítványt nyújt be saját előterjesztéséhez a Parlamentnek.
Persze még ebben az esetben is kérdés, hogy mit módosíthat a kormány a szövegen: hiszen ez összességében csak annyit tartalmaz, hogy az Országgyűlés a két csatlakozási szerződésről szóló jegyzőkönyvet kihirdeti, a jogszabály a kihirdetés napját követően lép hatályba, és erről a Magyar Közlönyben értesítés jelenik meg, a külpolitikáért felelős miniszter pedig gondoskodik „a törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről”. Így elvileg a kormánytöbbség csak arról dönthet, hogy
- a: nem szavazza meg a ratifikációt,
- b: megszavazza ugyan, de ennek hatálya nem a kihirdetést követő nap lesz, hanem egy más időpont, és/vagy nem a külpolitikáért felelős minisztert, hanem egy másik tárcavezetőt bíz meg azzal, hogy a még szükséges teendőkről gondoskodjon.
Szerkesztőségünk természetesen kereste az ügyben a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, mint ahogy minden más minisztérium sajtóosztályának küldtünk kérdéseket az általuk folytatott/nem folytatott társadalmi egyeztetésekkel kapcsolatban, cikkünk megjelenéséig csak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter válaszolt sajtófőnöke útján, ő azt írta, a zöld közbeszerzési stratégiához két érdemi szakmai észrevétel érkezett, amiből több elemet be is építettek a stratégiába aminek a végleges változatáról a kormány dönt.
