A köztévé szerb kisebbségi műsorában jelentette be Milorad Dodik, hogy energetikai ajánlatot kapott Orbántól. E szerint a boszniai Szerb Köztársaság, Szerbia és Magyarország „energetikai szolidaritási közösségbe” állna össze. Ennek révén előbbiek áramot adnának el Magyarországnak és Szerbiának, cserébe kőolajszármazékok jutnának hozzájuk. Mindezt mondjuk most is nyugodtan megtehetik, nem világos, hogy pontosan miben különbözne mindez a piaci tranzakcióktól.
„Remek ötlet, amit Orbán miniszterelnöktől hallottam, hogy egybegyűljünk, és közösen oldjuk meg ezeket a problémákat. Hozzunk létre egy energetikai szolidáris közösséget, melyet Magyarország, Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság alkotna” – árulta el Milorad Dodik boszniai szerb vezető a magyar köztévé szerb kisebbségi műsorának adott interjújában.
Elmondása alapján ezt úgy kell érteni, hogy a két és fél ország közösen lépne fel bizonyos energetikai ügyekben, illetve a boszniai Szerb Köztársaság áramot adna el Szerbiának és Magyarországnak, cserébe kőolaj és kőolajszármazékok jutnának hozzájuk.
Bosznia-Hercegovina ugyanis nettó áramexportőr, a járvány alatti 2020-as évben az országban termelt áram bő egyharmadát értékesítették külföldre. Az ország energiatermelését nagyjából egynegyed arányban adták a vízerőművek, a többit javarészt szenes hőerőművek.
Dodik azonban nem az egész országról, csak a boszniai szerb entitásról beszélt. Az ország szerb felének állami energiacégéhez, az Elektroprivreda RS-hez (ERS) viszont főképp a térség nagyobb vízerőművei tartoznak.
Mindezekből még nem világos, hogy pusztán ennyihez mi szükség lenne bármilyen külön megállapodásra, piaci alapon most is megtehetik a szereplők pontosan ugyanezt.
Az egész régió villamosenergia-hálózata össze van kapcsolva, most is annak ad el áramot bármely boszniai szereplő, akinek akar, és kis túlzással most is annyi kőolajszármazékot vehet a boszniai szerb entitás bármely cége a piacon, amennyit csak szeretne.
Emellett az sem világos, hogy kivel szemben kívánna Orbán a másfél EU-n kívüli ország vezetőjével közösen fellépni, miközben gyakran őket hármukat emlegetik Vlagyimir Putyin orosz elnök legelkötelezettebb szövetségeseiként egész Európában.
Milorad Dodikkal kapcsolatban eddig egyetlen kérdésünkre sem válaszolt a Miniszterelnökség, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk. Kerestük a Molt is azzal, hogy a cég mennyire van tisztában az ajánlat részleteivel, de egyelőre ők sem válaszoltak ebben az ügyben.
Miért lenne baj, ha Orbánék biznisze?
Az Orbán-kormányok 2010–2019 között szinte tudomást sem vettek Milorad Dodik létezéséről, miközben Bosznia-Hercegovina állami képviselőivel nagyjából rendszeresen találkoztak a magyar vezetők.
2019-től viszont valami megváltozott, Orbán Viktor és Milorad Dodik rövid idő alatt erős szövetségesek lettek. Goran Katić, a Szabad Európa balkáni szolgálatának újságírója szerint Vučić szerb elnök ajánlhatta Orbán figyelmébe Dodikot mint támogatandó régiós szereplőt.
Ivana Korajlić, a Transparency International helyi vezetője is arról számolt be a Szabad Európának, hogy valószínűleg Vučić szerb elnök ajánlhatta Orbán figyelmébe Dodikot 2019 környékén.
Korajlić azzal érvelt, hogy a magyar kormány elég jól látható befolyásszerző felvásárlási stratégiát követ a Balkánon számos iparágban és politikai csoportnál. Milorad Dodik Orbánék „szerb csomagjának” részévé válhatott, ami egyébként nagyságrendekkel jelentősebb, mint bármilyen boszniai aktivitásuk.
Témába vág: Dodik és Orbán hirtelen fellángoló barátságáról bővebben.
Augusztus közepén egy magyar cég, a Lugos Renewables elismerte, hogy a boszniai szerb entitás villamos energiai nagy cége, az Elektroprivreda RS (ERS) titokban, nyílt pályázat nélkül eladta nekik a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének hetvenszázalékos tulajdonrészét. Az adásvétel Orbán 2021. novemberi boszniai látogatása és támogatási megállapodása után történt.
Az állami ERS energiacég eredetileg verseny nélkül kapta meg ötven évre a lokális naperőműves koncessziót 2020 végén. Akkor még nem volt szó arról, hogy ezt hamarosan verseny nélkül tovább is adja egy külföldi magáncégnek. Az erőműrendszer 2024-re készülhet el, a magyar bevásárlás pontos részleteiről való adatszolgáltatást üzleti titokra hivatkozva utasította el az ERS.
A Lugos Renewablesben idén nyárig tulajdonos volt Sánta János, a trafiktörvény kapcsán ismertté vált magyar vállalkozó, Lázár János közeli ismerőse is. A dohánykereskedelmi változtatási javaslat egy uniónak elküldött verzióját egyenesen egy Sánta János névvel regisztrált gépen hozták létre.
Nem világos, hogy milyen érv szólhatott amellett, hogy titokban adjon el az állam ilyen tulajdonrészt. Luka Petrović, az ERS vezetője szerint viszont kitaláció, hogy Orbán Viktornak bármi köze lenne az erőmű fű alatti értékesítéséhez.
„De tessék, ha van is köze hozzá [Orbán Viktornak a projekthez], miért lenne az baj?” – tette még hozzá az állami energiacég vezetője augusztus végén. A boszniai Transparency International attól tartott korábban, hogy nemsokára újabb helyi erőművek kerülhetnek át verseny nélkül egy magyarországi vállalkozói csoport kezébe.
Boszniát újra puskaporos hordóvá tette
Milorad Dodik évtizedek óta hivatalban lévő és egyre szélsőségesebb boszniai szerb vezető Vlagyimir Putyin közeli szövetségese. Más vélemények szerint viszont csak a bábja, önállóan nem tárgyalófél.
Dodik a kilencvenes évek háborúinak vége óta nem látott politikai válságot idézett elő Boszniában azután, hogy tavaly év végén közölte: a boszniai Szerb Köztársaság, Bosznia-Hercegovina szerb entitása kivonul a nyugat-balkáni ország közös hadseregéből, legfelsőbb igazságszolgáltatási szervéből és adóhatóságából.
A kisebb megszakításokkal 1998 óta boszniai szerb vezető Milorad Dodik elszakadási törekvéseit idén tovább fokozta. A magyar köztévé interjújában is megerősítette, hogy ki akar szakadni az államból, mert szerinte a liberális szarajevói kormány megszüntetné a szerbek identitását, miközben eleve a szerbek szenvedtek a legtöbbet egész Európában.
Emellett elmondása alapján már az EU-hoz sem feltétlenül akarnak csatlakozni, mert az is veszélyt jelent az identitásukra és szuverenitásukra. A boszniai Szerb Köztársaság lakosai egyébként sem kívánják a nyakukba venni az Európai Unió problémáit, például Nyugat-Európában szerinte a hétköznapokban veszélyben élnek az emberek a befogadott menekültek és bevándorlók miatt.
A bosnyák állam szétesése egyelőre beláthatatlan kockázatokkal járna. Elég arra gondolni, hogy a legutóbbi boszniai háború is nagyon hasonlóan indult.
A magyar állam idén anyagilag is elkezdte komolyan támogatni Milorad Dodikék kormányát, közvetlenül a helyi elnökválasztás előtt. A választást ősszel szűk többséggel végül újra Milorad Dodik nyerte. A magyar közpénzes támogatások helyi elosztásánál kifejezetten magas korrupciós kockázatok merültek fel, erről alább olvashat bővebben.
