Az uniós szankciók miatt februártól nem lehet orosz alapanyagból készült benzint és gázolajat importálni az EU-ban, így a Mol nem hozhat be szlovák finomítójából üzemanyagot, ami ellátási gondokat okozhat. A kormány szerint január elsejétől csak bizonyos feltételekkel maradhat fent a benzinárstop. Ez fordulat a korábbiakhoz képest, mert a kabinet korábban azt mondta, hogy amíg jön az olcsó orosz olaj, fent lehet tartani az üzemanyagok hatósági árazását.
A kormányzati kommunikáció szerint két dologtól függ, hogy január 1-jétől is fennmarad a hatósági ár az alapbenzin és a gázolaj esetében. A Miniszterelnökség november 28-án az ATV-vel azt közölte, hogy az „Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága mellett a százhalombattai finomító folyamatos működése is szükséges a benzinárstop január utáni fenntartásához”.
Két nappal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annyival egészítette ki a november 30-i Kormányinfón, hogy akkor kénytelen változtatni a kabinet, ha az ellátás biztonsága kerül veszélybe.
„Valóban aggasztóak a hírek, egyrészt életbe lépnek a szankciók december 5-től, másrészt a Mol százhalombattai gyárában a meghibásodások csak mérsékelt finomítási tevékenység végzését teszik lehetővé” – tette hozzá a tárcavezető. Azt is megjegyezte, hogy a kormány a Moltól várja a választ arra a kérdésre, hogy képes-e az ország ellátását garantálni, vagy sem.
Kapacitásgondok
„Jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy a Mol százhalombattai finomítója nem tud annyi üzemanyagot gyártani, mint amennyire a piacnak szüksége lenne” – mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
A szakember szerint a hatósági ársapkának köszönhetően az import, vagyis a behozatal teljesen eltűnt a magyar piacról az elmúlt egy évben. (Tavaly november közepén maximalizálta a kormány az alapbenzin és a gázolaj literenkénti árát 480 forintban.)
Ennél olcsóbban lehet adni az üzemanyagot, de drágábban nem. Grád Ottó szerint az árstop bevezetése előtt a Mol biztosította a hazai üzemanyagforgalom hetven százalékát, míg a fennmaradó rész importból származott. „Az utóbbi harminc százalék a töredékére csökkent, miközben a Mol százhalombattai finomítójának karbantartása is elhúzódik, emiatt alakult ki a jelenlegi üzemanyag-hiányos állapot” – tette hozzá.
A Világgazdaság írt arról, hogy a Dunai Finomítóban nyomáspróbát végeztek, és eközben újabb csőrepedést tártak fel. A legutolsó forgatókönyv szerint ezen a héten pénteken, december 2-án este állt volna vissza a termelésbe a kőolajfinomító, ez azonban a lap értesülése szerint jövő hétfőig, december 5-ig biztosan nem történik meg. Addig részleges, legfeljebb 50-55 százalékos kapacitással működik.
Grád Ottó szerint az állami biztonsági tartalékból sem lehet könnyen pótolni a hiányzó mennyiséget, mivel nyáron megcsappant a készlet, jelenleg a visszapótlás zajlik, mert szigorú nemzetközi szabályok vonatkoznak a stratégiai tárolókra. „Ez egyébként sem oldja meg a problémákat, csak elodázza a megoldásukat” – tette hozzá.
A kormányzati nyilatkozatok, miszerint csak bizonyos feltételekkel tartható az árstop, Grád Ottó szerint azt jelzi, hogy a kabinet is érzékeli az ellátási bizonytalanságokat: a problémát csak úgy lehet megoldani, ha visszatérünk a normál piaci működéshez.
„Csak így lehet az importot újra feléleszteni” – tette hozzá. Szerinte megoldás lehet, ha a Mol meg tudná oldani, hogy az Adria csővezetéken ne orosz származású kőolaj kerüljön beszállításra a cég százhalombattai és pozsonyi finomítójába.
Emellett az ásványolaj-szövetség azt javasolja, hogy teljes mértékben el kell törölni az ársapkát, és még így is hónapokba fog telni, mire az importtal kapcsolatos kereskedelmi csatornák újra kiépülnek. Grád Ottó szerint ha a kormány ezt nem akarja meglépni, akkor is szigorúan felül kell vizsgálni a kedvezményezettek körét.
A szakértő nem tartja igazságosnak, hogy míg a BKV-buszok piaci áron tankolnak, addig a mezőgazdasági gépekbe és a taxikba korlátlan mennyiségben hatósági áras üzemanyagot tankolhatnak.
„Emellett nonszensz, hogy mennyiségi korlátozás nélkül jutnak kedvezményes árú üzemanyaghoz a magánszemélyek is. A rezsicsökkentett energiaárakhoz hasonlóan havi kedvezményes limit biztosítása mellett célszerű lenne áttérni az átlagfogyasztás feletti rész esetében a piaci árra” – tette hozzá az alelnök.
Uniós tilalom
Pletser Tamás, az Erste olajipari szakértője a Szabad Európának azt mondta, hogy nem egyértelmű a kormányzati kommunikáció, vagyis nincs konkrétan meghatározva, definiálva, hogy mi az az esemény, műszaki hiba, amely ellátási gondot okoz.
Pletser Tamás arra figyelmeztetett, hogy december 5-én lép hatályba az orosz nyersolajimport elleni szankció, amely a csővezetéken érkező molekulára nem vonatkozik. Utóbbival kapcsolatban fontosabb dátum február 5-e, amikor az Oroszországból származó nyersolajból készített feldolgozott termékek, mint a benzin és a gázolaj exportját és importját tiltja meg az Európai Unió.
Ennek a megegyezésnek a részeként a Mol nem hozhat be olyan üzemanyagot pozsonyi finomítójából Magyarországra, ami orosz kőolajból lett finomítva. A szakértő szerint ez jelentős tétel, hiszen a hazai gázolajfogyasztás harminc, míg a benzin esetében 10-15 százalék importból származik. „Ennek nagy részét most szinte egyedül a Mol hozza be az országba a szlovák finomítójából” – mondta.
Pletser Tamás szerint ha nem tudja leválasztani az orosz kőolajról a pozsonyi finomítót, akkor a hazai ellátás bizonytalanná válhat. A szakértő úgy látja, hogy a hatósági áras üzemanyagrendszer fenntartása a Molnak egyszerre logisztikai kihívás és gazdálkodási probléma, mivel az olcsóbb orosz kőolaj miatt jelentős elmaradt haszon képződik az üzletben. (Az Európában irányadónak számító Brent típusú kőolaj 88 dollár volt hordónként csütörtök este, míg az orosz Ural 66 dollár, vagyis utóbbi negyedével olcsóbb.)
„Az lenne jó, ha visszaállna a korábbi piaci egyensúly, vagyis eltörölnék a hatósági árat. De nagy valószínűség szerint a kormány fenntartja a benzinárstopot, csak kevesebb szereplővel, és a bent maradóknak limitet vezethet be, vagyis csak egy bizonyos mennyiségig járhatna a hatósági áras üzemanyag” – mondta. Pletser Tamás szerint a Mol jelenleg a magyar üzemanyag-forgalom 95 százalékát adhatja, a fennmaradó öt százalék nagy részét pedig az OMV szolgáltatja.
A szakértő szerint miközben külföldön a drágább üzemanyagárak miatt csökken a fogyasztás – Lengyelországban például hat százalékkal mérséklődött a harmadik negyedévben –, addig Magyarországon ugyanezen időszak alatt 18 százalékkal nőtt. „Ezt a megnövekedett keresletet is a Molnak kell logisztikailag kielégítenie” – figyelmeztetett Pletser Tamás.
Orbán szerint nincs gond
Kerestük a Molt és a kormányt is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban azt mondta, hogy Magyarországra nem vonatkozik a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása alól mi sem tudjuk kivonni magunkat.
A kormányfő szerint nem kell tartani attól, hogy ellátási problémáink lesznek.
A február 5-én életbe lépő szankciókról ugyanakkor nem tett említést, pedig a lapunk által megkérdezett szakértők ezt, a feldolgozott orosz kőolajjal kapcsolatos export-import tilalmat tartják problémásabbnak a hazai ellátás szempontjából.
