Már átlépte az 1100-at azon tanárok száma, akik a múlt szerdai újabb kirúgások óta polgári engedetlenségbe kezdtek a Tanárok a Tanárokért csoport adatai szerint. Közülük több százan nemcsak egy-egy órára vagy napra, hanem határozatlan időre szüntették be a munkát. Közben a PDSZ pert nyert a kifizetetlen túlórák ügyében, három évre visszamenőleg követelhetik az elmaradt pénzeket.
A Tanárok a Tanárokért kedden a Belügyminisztérium épületében adta át Pintér Sándor miniszternek és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak címzett levelét, amelyben azt kérik, hogy azonnal vegyék vissza az eddig kirúgott 13 tanárt. Mint írták, az elbocsátások indokaként megjelölt polgári engedetlenség a véleménynyilvánítás eszköze, amelyre nem lett volna szükség, ha az oktatási kormányzat a közoktatásban dolgozókat képviselő szervezetekkel érdemi párbeszédet folytat és konszenzusra törekszik.
Levelükben a kormány illetékeseit is tájékoztatták arról, hogy az újabb kirúgások óta felhívásukra a hétfői összesítés alapján 115 intézmény 1130 dolgozója kezdett polgári engedetlenségbe. Az iskolák mintegy harmada nem budapesti, egyre több vidéki iskolából csatlakoznak.
A Szabad Európa kérdésére a szervezet közölte: intézményenként változik, hogy hol mennyi ideig tart a pedagógusok tiltakozása. Sok helyen napi egy-egy órában vagy gördülő rendszerben kezdték meg a munkabeszüntetést, de több száz olyan tanárról is tudnak, akik csütörtök reggel óta nem vették fel a munkát. A kitűzött cél az, hogy az engedetlenségi hullám addig tartson, amíg az elbocsátott tanárokat vissza nem veszik, és az oktatási kormányzat nem kezdi meg az érdemi tárgyalásokat az oktatásban dolgozók szervezeteivel.
Abban bíznak, hogy az ország több pontján is leáll az oktatás a tiltakozások hatására.
A TASZ képviseli a múlt szerdán kirúgott nyolc tanárt a munkaügyi bíróságon
„Mindenkit nem rúghatnak ki”
„Mérhetetlen módon gőgös és cinikus magatartásnak és elfogadhatatlan módszernek tartjuk, hogy tudomást sem vesz a pedagógusokról a kormány, majd egy random ötletelés alapján kirúgnak három jónevű budapesti iskolából nyolc tanárt, akik tisztességesen végzik a dolgukat, magas fokú szakértelemmel. Mindezt arctalanul teszik, teljesen átláthatatlan indokokra hivatkozva” – közölte a szervezet.
Mint írták, az, hogy egy év után a kormány még mindig megoldásnak látja a kirúgást és a megfélemlítést, önmagáért beszél. A szervezet szerint ha a tárgyalásokon a kormány megegyezésre törekedett volna a szakszervezetekkel, és nem írja át az oktatásban dolgozók sztrájkjának feltételeit rendeleti úton, akkor semmi szükség nem lett volna a polgári engedetlenségre, ami most a kirúgások jogalapja.
Teljesen érthetetlennek nevezték, hogy milyen szempontok szerint választották ki az elbocsátott tanárokat. Látszólag semmiféle logika nincs benne, hacsak az nem, hogy példát akarnak statuálni néhány jónevű intézményen – írták.
„Mindenkit nem rúghatnak ki, vagy ha meg is teszik, rájuk omlik az egész. Több olyan intézményről tudunk, ahol a hét folyamán bizonyos napokon nem tudták megszervezni az oktatást. Az a tapasztalat, hogy az intézményvezetők több esetben megpróbálják »kreatívan« megoldani az akut tanárhiányt, a rendkívüli szünet elrendelésén túl tanítás nélküli munkanap vagy projektnap-áthelyezési kísérletekről is tudunk” – fogalmaztak válaszukban.
„Az eddigi kirúgások – ha nem is voltak teljesen váratlanok – mélyen megrendítettek bennünket. Egészen biztos, hogy minél többen és minél hosszabb ideig vesznek részt polgári engedetlenségi akcióban, annál nehezebb elhitetni a további elbocsátások jogosságát. Egyértelművé vált az elmúlt két hónapban, hogy a kirúgások hatására egyre többen és többen kezdenek munkabeszüntetésbe, mondanak fel vagy hagyják el a pályát. Ha ezt tovább folytatják, azzal lassan működésképtelenné teszik az addig forráshiánnyal és munkaerőgondokkal küzdő intézményeket. Ilyen módon mindenki, aki munkabeszüntetésbe kezd, védőhálót képez az új csatlakozóknak” – olvasható a Szabad Európa kérdéseire adott válaszukban.
Működésük célja és lényege a további elbocsátások megelőzése, ezért újabb figyelemfelkeltő akciókat terveznek, erről Facebook-oldalunkon adnak tájékoztatást. Onnan az derül ki, hogy csütörtök reggel a forgalom lezárását tervezik a Szentendrei úton, valamint országos tanári munkabeszüntetés és diákülősztrájk is lesz aznap, amelyhez már több mint hetven iskola csatlakozott.
Képgalériánk a legutóbbi, többezres tüntetésről: „Nem félhetünk, mert a gyerekeink élete a tét” – Ismét ezrek tüntettek az oktatásért
A béremelésről
„Minősíthetetlen. A sztrájktárgyalások megkezdésekor a szakszervezetek 45 százalékos azonnali béremelést követeltek. Ehhez képest egy év után 20,8 százalékos emelést ígért a kormány úgy, hogy a 2022-es infláció húsz százalék körül alakul. Az ígért emelés gyakorlatilag az inflációt fedezi; nyugodtan mondhatjuk, hogy a kormány semmit nem ígért. Az pedig, hogy ezt a mértékű emelést is az európai uniós forrásoktól tették függővé, szintén nehezünkre esik kommentálni” – írták arra a kérdésre, hogy mit szólnak a kormány ajánlatához, amely a legutóbbi sztrájktárgyaláson hangzott el.
„Amint a hatalom nem a terror eszközét veti be, hanem hajlandó szakmai döntéseket szakemberek segítségével meghozni, lesz mindenre megoldásunk – természetesen tudatában vagyunk annak, hogy ez nem egyik hétről a másikra történik meg. Ha a kormány végre felhagy a mellébeszéléssel és a cinikus kommunikációval, akkor hozzá lehet kezdeni ehhez a munkához. Jól látjuk, hogy ha egy új Energiaügyi Minisztérium létrehozásáról gyakorlatilag hetek alatt tudott gondoskodni a kormány, akkor az Oktatási Minisztérium létrehozása se lehet sokkal nagyobb feladat, csak akarat kérdése. Ez és a bérrendezés a nulladik lépése lenne egy előremutató folyamatnak annak érdekében, hogy elkezdjük behozni a lemaradásunkat, amit az EU országaival szemben felhalmoztunk” – közölték.
Ki kell fizetni a túlórákat
Régóta húzódó per végére került pont a Fővárosi Ítélőtáblán – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A jogászuk által képviselt pedagógus ügyében olyan jogerős döntés született, amelynek köszönhetően megszűnhet a túlórákkal való visszaélések nagyobb része a közoktatásban. A november 17-én született ítéletet most kapták meg írásban. E szerint mostantól jogerős ítéletük van arról, hogy a kifizetetlen túlórázás nem jogszerű. A PDSZ azt javasolja a tanároknak, kezdjék el összeírni az elmúlt három évben összehozott rengeteg túlórát.
A jogerős ítéletben a bíróság azt mondta ki, hogy a pedagógusnak elrendelhető munkavégzés – így az eseti helyettesítés – esetében is be kell tartani a Munka törvénykönyvének munkaidő-beosztásra, illetve munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni, és az elrendelt munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani – olvasható a szakszervezet oldalán.
Ha ezt a szabályt a munkáltató nem tartja be, a munkavégzés munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőnek, azaz rendkívüli munkaidőnek minősül. Azt is megállapította a bíróság, hogy a pedagógusok esetében is rendkívüli munkaidőnek számít a rendes munkaidőt, így a napi nyolc órát meghaladó időtartamú munkavégzés. Ez azt jelenti, hogy ezt a pluszmunkát is ki kell fizetni.
Munkanapokon a rendkívüli munkaidő idejére járó illetmény fölött az óradíj ötven százalékának megfelelő bérpótlék jár. Ha a többletmunkavégzés pihenőnapra – szombatra – esik, akkor a szombati munkavégzésre számított időarányos többletilletmény fölött százszázalékos bérpótlék fizetendő – közölte a PDSZ.
